Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 22. szám

87 a kérdéses ház tulajdonjoga a hagyatékot elintézett tszék | minden hibája, s az eljárás ferdesége mellett is ótet illeti. Szalay Zsuzsánna egyedül a megtörtént dolgok, a tszék intézkedéseire támaszkodik, s a házat hol öröklési, hol vétel czimen jogosan birtnak állítja. A perben ugyan kijelenti, hogy a házat által adja, ha Doktorics Kristóf a 10,000 frtot kifizeti; Doktorics Kristóf tagadta a perben, hogy az ajándéklevelet Balogh József irta volna alá, az aláirás valódiságát Szalay Zuzsánna igazolni meg sem kisérti, és mindezek után Doktorics Kristóf kijelenti, hogy ha Ítélettel érvényesítheti Szalay Zsuzsánna 10,000 frtnyi követelését, a házra esendő arányig azt viselni fogja. Az első bíróság Doktorics Kristófot keresetétől elmozdította. Az itélet indokai a hagyatéki bíróság bevégzett tényére alapitvák, mint helyes és törvényesekre. Azt jegyzem még meg, hogy az első bíróság kimondotta, miszerint azon időkori cs. kir. tszék által a hagyatékban hozott, s jogerőre emelkedett végzések a kereshetési jogtól is elzárják felperest. Én ugy tudom, hogy a peres ügyeken kivüli eljárást szabályozó, 1854. aug. 9. k. cs. nyiltparancs senkit sem foszt meg azon jogától, hogy rendes, törvényes peres uton keresse azt, mit tőle a peres uton kivüli eljárás megtagadott, vagy elvett. Az itélet fellebbeztetett. A 2-od bíróság helyben hagyta az Ítéletet, s az indokokat megtoldá az o. p. tk. 1467-ik az elbirtoklásra vonatkozó §-ával. Elbirtokláshoz a szerzésnél a jóhiszeműség kívántatik ugyan azon tk. 1463. §-a szerint. Szalay Zsuzsánna ismerte a végrendeletet; tudta, hogy Doktoricsok a végrendeletben tulajdoni jogot nem, csupán haszonélvezetit nyertek; tudta, hogy a kérdéses ház Doktorics Károlynak nem, de maradék nélküli elhalta esetén, egyik testvérének tulajdona; tudta, hogy Doktorics Károly nőtlen, tehát olyanoktól szerezte meg a vagyont, kiké az nem volt, s nem lehetett, és a perben Szalay Zsuzsánna Doktorics Kristófnak ezen állítását még csak tagadásba sem vette, sőt elismerte; csak azt hozta fel perbeszédeiben, hogy nem állott érdekében Doktoricsok jogaira felügyelni; sőt Doktorics Kristóf a perben felhozta, hogy mindezeket Szalay Zsuzsánna tudván, a tárgyaló bíróság előtt eltitkolta; — itt tehát jóhiszeműségről szó sem lehet. A hagyatéki eljárás hiányait és hibáit fentebb kimutattam. Most a 3 ad bíróság előtt vár ez ügy eldöntésre. Szerény nézetem szerint a hagyatéki eljárás a fentebb előadott okokból hibás, és még azon esetben is, ha Szalay Zsuzsánna javára a beperesitett 10,000 frt. követelés a perben megítéltetik s kielégítésül a fekvőségeket eladni kellé, — a hagyományosok részére maradt összeg, mint a fekvőség helyettese nekik kiadható nem lett volna, minthogy ők a végrendeletből csupán haszon-élvezeti jogot nyertek, s igy az utóhagyományosok érdekeit szem elől téveszteni nem lehetett volna. Szalay Zsuzsánnát nem lehet tekinteni jóhiszemű szerzőnek, s igy Doktorics Kristófnak ellene tett fellépése jogosnak tekintendő. Ezekre kívánom az olvasó közönség figyelmét felhívni, s örülnék, ha az előadottak jogtudósainknál anynyi érdeket gerjesztenének, hogy nézeteiknek e lapokban közzétételére egy kis időt szentelni nem tekintenék nagy áldozatnak. Érdekes különben bevárni, váljon a legfőbb ítélőszék a törvénytelen hagyatéki eljárásra hozott, Doktorics Kristóffal, — részére gondnok nem neveztetvén — soha nem közlött törvénytelen végzéssel ros". hiszemüleg szerzett ház tulajdon jogát megvonja-e a valódi jogos tulajdonostól, és szentesiti-e a legfőbb bíróság a törvénytelen eljárást? Én hiszem, hogy a legfőbb bíróság nem fogja szentesíteni a jogtalan eljárást, és nem fosztja meg az igazi tulajdonost hagyományától, és nem semmisiti meg a végrendeletet akkor, midőn annak érvénytelelenitetését senki még csak nem is kérelmezte. Közli Szelestey Lajos. Semmitöszéki döntvények. Az itt következő döntvények, illetőleg elvi határozatok közvetlenül a semmitöszék döntvény gyűjteményéből vannak kiirva és hiteles alakban közölve. A távollévő részére ügygondnok rendelése körül a perr. 268., 269. %%-ban előirt szabályok valamelyikének mellőzése — hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez. Horvát Károly mint Ausch és fia csőd perügyelője Kohn Ignácz alperes és Szilber Ignácz mint szavatos ellen 489 for. s járul, iránt Pest város tszékénél pert indítván a másod bíróság a kir. tábla, hova az ügy felebbezetett hivatalból észlelt semmiségi ok alapján ez ügyet (perr. 304 §. értelmében) a Semmitőszékhez áttette, abból indulva ki, mikép az eljáró bíróság akkor midőn 1868. év dec. 16-kán 45674. sz. a. határozata által távol levő Szilber Ignácz (szavatos) részére ügygondnokot nevezett ki anélkül, hogy az akkor hatályban volt 1840. XV t. cz. II. R. 214. §-ban előirt hirdetményes idézést kibocsátotta volna, a per 297 §. 1. pontja alá eső semmiséget követett el. A Semmitöszék a tszék 3841. sz. Ítéletét melyben alperes elmarasztaltatott, a szavatosul beidézett Singer J. azonban a szavatosság terhe alól felmentetett, hivatalból észlelt alaki hiba folytán a perr 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette ; „mert a Singer Ignácz tartózkodási helyét folytonosan változtató s ismeretlen lakásu szavatos részére 1868. dec. 16-kán hivatalból kinevezett ügygondnok kinevezésénél a kinevezés idejében érvényben volt 1840. XV. t. cz. II. R. 214. §-ban foglaltatott törvényrendeletnek, hogy mielőtt a nem ismert tartozkodásu fél részére ügygondnok neveztetnék, előbb az idézés a törvényszék helyiségén kiszegesztessék s a hazai hírlapokban háromszor hirdettessék, elég nem tétetett s igy a perr. 297. §. 1. pontja alá sorozandó semmiségi eset forog fenn, mely 304. §. szerint hivatalból észreveendő volt." (1871. febr. 14. 749. sz.) Valamely birói személynek a felsőbb bíróságoknál oly ügyek eldöntésében közreműködése, melyeknek alsóbb bírósági előadásában vagy eldöntésében is résztvett — hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez. Piskóti János hagyatéki tömeg részéről Borsodmegye törvényszéke előtt özv. Mezey Józsefné szül. Pilta Maria ellen 1500 for. tőke s jár. iránt pert folytatván, alperes ellen a végrehajtás elrendeltetett, melynek folyamában alperes 1867. decz. 17-kén 4438. sz. a. folyamod22*