Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 18. szám - Érvényben van-e még az osztrák polgári perrendtartás?

70 tása után, tehát ujabb és legújabb időben keletkezelt csőd perekben a régi törvények és rendeletek, — ellenben az osztrák rend-zer alatt, tehát régibb időben keletkezett csődperekbeu az uj törvénykezési rendtartás szerint eljárni? És mily zavart idézne elő oly perben, melyben a felek minden jogcselekményt, minden lépést, a biró minden intézkedést az os -.trák perrendtartásra fektettek, ez utóbbit egyszerre félretenni, s oly törvényt a 1 kalmazni, mely a per megindításakor még nem is létezett, melyre a felek nem is hivatkozhattak, s mely a per előzményeivel, a felek és biróság korábbi jogcselekményeivel semmi öszhangzásban nincs és nem is lehet? A többször érintett miniszteri rendelet életbe lépte után is még mintegy másfél évig ugyan e nézetben volt a legfőbb Ítélőszék váltó-osztálya, mint ezt számos esetekben hozott határozatai tanúsítják. Különösen egy a fentebbihez hasonló esetben a mult év derekán helybenhagyá a volt váltófeltörvényszéknek azon végzését, melylyel a 15 ik napon beadott fellebbezést visszautasitá. Vajha a legfőbb Ítélőszék váltóosztálya ezen korábbi nézetéhez visszatérne, melyet a fentebbiekhez képest a mostaninál helyesebbnek kell tartanunk. Az Egyetem és Sz. Ferencziek pesti zárdája közötti peres ügy. (Vége.) Felperes a kir. táblai Ítélet ellen felebbezéssel ítélvén, ezen f e 1 e b b e z é s é b e n előadja: hogy a tulajdonjog megitélésénél nem arra kell figyelni, kié volt a birtok, hanem arra, hogy kié jelenleg. — Az 1784-ik évben a szerzet eltöröltetésével, vagyona kir. jóváhagyás mellett az egyetemre szállott, melyet ez fél század óta háborit'anul teljes tulajdonjoggal birt, tehát a törvényszék nem a korábbi, hanem a legutolsó jogczimre tartozott volna figyelemmel lenni, mely jogczim a kir. jóváhagyással és gyakorlat által megerősített csere levéllel igazolva van; de ha az a szerzet tulajdona lett volna, 1355. évben annak kir. jóváhagyás melletti ajándékozását wm kérelmezte volna. A 7 , 8., 9., 10., 12. alatti alperesi okmányokra bírói ítélet nem alapitható. Az sem döntő, hogy a peres helyiségek az egyetem közbejöttével adattak át alpere=nek; mert a közbejövetel még nem beegyezés. — A főokmány a beperesitett cserelevél, nem pedig az E alatti telekkönyv-kivonat, miután a 469. sz tkönyv lapon egyedül felperes van mint tulajdonos bejegyezve. — Azon ítéleti indok, hogy a bejegyzés a szerzet tudta és beegyezése nélkül eszközöltetett, nincs a periratokból véve, mert a periratok csak azt igazolják, hogy az egyetemi könyvtár majd nem egy század óta azon a helyen és ott volt a mérnöki iskola feloszlatásáig. — Helytelen azon állítás, mintha a telekkönyvezési kérelem felszerelés hiányából utasíttatott volna el; mert az a jogczim hiánya miatt vettetett el; de ha ez állana is, elévités által az az egyetem tulajdonává vált Az alperesi szerzet tulajdoni jogának fél század alatt — jelét sem adta, a könyvtári és egyébb helyiségekhezi tulajdoni jogát nem telekkönyveztette, sem a helyiségekért haszonbért nem követelt, sőt inkább ő kért némely helyiségekre használati jogot az egyetemtől. Ha a törvényszék ítéletét az 1855. kormány kibocsátmányra alapítja, akkor csak annyi helyiséget kellett volna alperes szerzetnek oda ítélni, a mennyi abban mondatott; a biróság azonban tul ment határain. Az ítélet a peres, két különböző kimenetelű helyiségek között különbséget nem tesz, miután felperest keresetétől átalában elmozdította, alperes szerzetet pedig a helyiségek használatában hagyja meg, az ítélet tehát elleninondásokat tartalmaz. — Ellenmondásos továbbá az ítélet azért is, mert a kereset a tulajdonjogra volt intézve, e jog felett pedig az ítélet nem intézkedik, nem a keresetlevélre vonatkozik, más alárendelt jogczimekről és nem a tulajdonjogról intézkedik, alperesi szerzetnek csak a birtokot és használatot ítélvén oda. Ezek alapján kéri a felperes a hozott Ítéletet a keresetlevél értelmében megváltoztatni, ha pedig az az ítélet hiányainál fogva lehetséges nem volna, akkor a hozott ítéleteket, érthetlenségük, határozatlanságuk és végrehajthatlanságuk miatt feloldatni,s az alsóbiróság^t uj ítélethozatalra utasitatni. A 1 e g f ő bb t ö r v é ny szé k következő ítéletet hozott: A kir. tábla Ítélete érdemileg helybenhagyatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetnek. Indokok: Felperes közalapítványi ügy igazgatóság a magyar kir. egyetemi alap képviseletében, keresetlevélben főkérelmét abban öszpontosítja, miszerint a szent Ferenczrendüek szerzete, illetőleg eme rend pesti zárdája a Pest, belvárosban a sz. Ferencziek terén 409. sz. a. fekvő és az 562 ik telekkönyvi lapon bejegyzett 699y2D öl területű, úgynevezett egyetemi könyvtári, mérnök tanodai s egyébb hozzátartozandó, az alperes szerzet által szerinte jogtalanul birtokolt épületeknek és telekrész knek a magyar kir egyetem teljes tulajdonába és használatába leendő visszabocsátására köteleztessék „Eme kereseti kérelmével azonban felperes egyetemi alap a kir. táblai Ítéletben felhozott indokok mellett, még következő indokoknál fogva is elmozditandó volt. Mert felperes nem tagadja, sőt a válasz 8., 11., 12. lapjain nyíltan beismeri, hogy a kérdéses zárdai és ezzel kapcsolatos könyvt. épület, s egyéb pesti ingatlanok, a 3. és 4. sz. kifogás alá nem vett alperesi csatolváuyok szerint m g 1702. s illetőleg 1715-ben az alperes szerzet nevére átírattak, illetőleg az alperes szerzettulajdonaképen az akkoriban fennállott felvallási eljárás szabályai szerint rendszeresen telekkönyveztettek. Azt pedig, hogy alperes szerzetnek eme felvallásilag nyert telekkönyvi tulajdoni joga a kereseti ingatlanokra nézve, melyeknek maiglan is felperes keresel levélbeli önbeismerése szerint, birtokában van — valamely jogérvényes birói ítélet vagy törvény rendelete, vagy más hatósági illetékes eljárás folytán megszűnt, — valamint azt, hogy ugyanazon ingatlanságok, nevezetesen a könyvtári és mérnöktanodai épület és a többi telekrészek, törvényszerű formák között létrejött csereügylet utján és kir. jóváhagyás mellett, utóbb a m. kir. egyetemre tulajdonilag átszállottak volna, és hogy az egyetem ekkép amaz ingatlanokra tulajdoni jogot nyert, avagy a kérdéses ingatlanokat ily jogczim mellett, valaha birtokolta volna, perrendszerü próbákkal épen nem bizonyította, és e részben a B) alatti 1780. évben kelt kir. adománylevél, melyben ama pesti zárdabeli ingatlanokról szó sincsen, a C) és D) alatti fel-