Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 18. szám - Érvényben van-e még az osztrák polgári perrendtartás?

7 1 peresi csatolmányok pedig annál kevésbbé szolgálhatnak | bizonyítékul,mivel ez utóbbiak csak arról tesznek tanúságot, hogy a m. kir. egyetemnek 1784 évben Budáról Pestre tett áthelyezése alkalmával, ugyanannak némely részéi s szakosztályai, nevezetesen a füvészkert, a mérnöktanoda és utóbb a könyvtár is, más alkalmas kincs tári helyiségek hiányában, az alperes zárda tulajdonához tartozott épületekben s telkein nyertek tettleges elhelyezést. „Nem szolgálhat e részben bizonyítékul az ./. alatti telekkönyvi kivonat sem, és pedig az I. bir. Ítéletben felhozott indokok mellett különösen fizért, mivel ebben azon jogezim, melynél fogva felperes egyetemi alap a kérdéses ingatlanokra állítólagos tulajdoni jogot nyert, felemlítve nincsen — sőt kitűnik abból, hogy az egyetem részére telekkönyvi felvallás és átiratás soha sem történt; az egyetemi könyvtárnak a telek- és betáblázási könyv III. rovatában lett egyszerű, s nem valamely tulajdoni jogezim alapján eszközlött feljegyzéséből pedig tulajdoni jogot törvényszerüleg következtethetni nem lehet. „És épen ezen eddig felsorolt indokoknál fogva birói figyelembe ne^n vétethetett a felperesileg érvényesisitetni kivánt elévités illetőleg elbirtoklás sem, mert felperes egyetemi alap azt, hogy tulajdoni jogeziruet szerzett, s hogy ily jogezim mellett a kereseti ingatlanoknak törvényes folytonos birtokosa lett légyen, a per során nem bizonyította. „Ellenben azon beismert és beigazolt ténykörülmény, hogy a m. kir. egyetemnek 1784 ben Budáról Pestre lett áthelyezése folytán a füvészkertnek kihasított s az e czélra használt területért alperes szerzet utóbb nevezetesen 1806. évben 6. sz. szerint az egyetemi alapból 7000 frtnyi kárpótlási átalányt nyert, világosan oda mutat, hogy akkor is a szerzetnek vagy zárdának tulajdon joga azon füvészkerti területhez legfelsőbb helyen elismertetett. „Végül az 1808. VIII. t. cz., mely a nemzeti múzeum felállításáról, és a magyar nyelv művelésének más eszközeiről szól, s melynek bevezetésében az, hogy herczeg Grassalkovics Antal a pesti kir. egyetemi füvészkert helyett a hatvani kapu előtt fekvő kertjét cserébe átengedte, amazt pedig mint cserébe elfogadottat a nemzeti múzeumnak önként felajánlotta, — tudomásul vétetett: — felperes egyetemi alapnak a kereset tárgyát tévő egyéb zárdai épületek- s telekrészekre nézvesti tulajdonjogát szintén nem igazolja, mert az emiitett törvény czikkbeli tétel nyilván csak azon a zárda tulajdonát tett területi részletre vonatkozik, mely egyetemi füvészkertnek különösen használtatott, a melyért az alperes szerzet 6. sz. szerint egy évvel elébb t. i. 1807-ben teljeskielégitést nyert, mi által épen csak is azon füvészkerti terület, de korántsem a többi zárdabeli ingatlan birtokrész szállott át a m. kir. egyetem tulajdonába. „Mindezeknél, valamint az elsőbirósági Ítéletben felhozott indokoknál fogva is a pesti kir. itélő táblának ítélete érdemileg helybenhagyandó volt. A perköltségek azonban a polg. törv. rend 251. §. alapján a perkörülmé nyéknél fogva lettek kölcsönösen megszüntetve." (1871. febr. 7. 2232. sz.) Semntitöszéki döntvények. Az örökösödési eljárás vezetése csak azon törvényszéket mint bir tokbir óságot illeti, hol az öiöhhagyó vlolsó rendes lakhellyel birt, habár más különböző bit ói hatóságu területeken birl is ingatlan vagyonnal. Nem a telekkönyvi hanem a birlokbiróságot illeti a perr. 580., .58/. §§-ban előirt eljárás létesítése, midőn egymással kiegyező nagykorúak azt a hagyatéki ingatlanokra nézve kérelmezték. Ezen szabály áll akkor is, ha azon örökösök által egy más bir ói hatóság területén fekvő ingatlan nevükre való telekkönyvi átralása kérelmeztetett is. Báró Gerliczy Erzsébet 1870. október 14-kén 7586. sz. a. sz. k. Szeged város polg. tszékéhez aziránt folyamodott, hogy lí"69. apr. 12 kén Budán elhalt báró Gerliczy Vincze hagyatékához tartozó, és Szeged város területéu fekvő ingatlan vagyon nevezett örökös részére való áladíitása, illetőleg a birtokbizonyitvány kiadatása eszközöltessék. — A t ö r v é ny s z é k folyamodót kérelmével elutasította, mivel nevezett tszék ezen hngyatékbani intézkedésre illetékesnek magát nem találja. Ennek folytán b Gerliczy Erzsébet Buda város tszékéhez folyamodott, mely által azonban 1870. évi 669. sz. a. végzéssel illetékesség hiányából szinte elutasittatott. Miután b. Gerliczy E. ujolag Szeged város tszékéhez folyamodott, s az által,—tekintettel a perr. 562. §.-ára — ismét elutasittatott; és miután ez ügyben az Igazságügyminisztériumhoz is fordult s általa 10613. sz. leirattal az 1868. 54. t. cz. VII. fejezetében foglalt eljárásra utaltatott; miután végre Szeged tszék e folyvást azon nézetben vala, hogy a Budán <dhalt Gerliczy hagyatéki ügyében intézkedések tételére nem illetékes — ezen illetékességi kérdés eldöntése végett az ügy a Semmitőszékhez felterjesztetett. A Semmitőszék azt vizsgálat alá vévén, következő határozatot hozott. „tekintve, hogy a perr. 562. §. és ebben felhívott 37. szerint, akkor is midőn a hagyaték tárgyát különböző birói területeken fekvő ingatlan javak képezik, az örökösödési eljárás vezetése, azon tszék, mint birtokbiróság illetőségéhez tartozik, hol az örökhagyó utolsó rendes lakását tartotta ; — a jelen esetben tehát azon körülménynél fogva, hogy az örökhagyó rendesen Budán lakott, de e város területén fekvő ingatlan vagyonnal is birt — sz. k. Buda város tszékét kell illetékes birtokbiróságnak tekinteni ; „tek i n t v e továbbá, hogy akkor, midőn birói beavatkozás nélkül egymással kiegyező nagykorú örökösük, a hagyatékhoz tartozó ingatlan birtokra nézve, a perr. 580., 581., §§ ban körülirt eljárás rueginditását kérvényezik, a hivatkozott törvények az ezirántiintézkedést nem a telekkönyvi tszék, hanem az illetékes birtokbiróság illetőségéhez utasítják; b. Gerliczy Erzsébet és Félix hagyatéki örökösök abbeli kérvényének érdemleges elintézésében, hogy sz. k. Szeged városában 382. sz. a. fekvő ház és magtár tulajdona b. Gerliczy Félix nevére átirattassék, az életfogytáig tartó haszoné'vezési jog pedig b. Gerliczy Erzsébet részére bekebeleztessék — ezt megelőzőleg azonban a perr. 580 — 581. §§-ban kijelelt eljárás meginditassék — sz, k. Buda város tszékének mint 18*