Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 18. szám - Érvényben van-e még az osztrák polgári perrendtartás?

Pest, 1871. pénteken márczius 3. 18. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Osztrák polgári perrendtartás érvényéről. — Az egyetem és Sz.-Ferencziok közti per. — Semmitőszeki döntvények. f~ Érvényben van-e még az osztrák polgári perrendtartás ? Külley Ede kir. táblabíró úrtól. Midőn 1861. évben a magyar türvények nagyobbrészt visszaállíttattak, az országbírói értekezlet az ideigl. törvénykezési szabályok IV. r. 34. §-ban a csődökre vonatkozólag átmeneti intézkedésül kimondotta, hogy: „a magyar csődtörvény újólagos hatályba léptének napja előtt már megnyitott csődök az eddigi szabályok szerint tárgyalandók és fejezendők be."" Az I. r. 174. §. pedig a perekre nézve átalában , azt rendeli, hogy: „a folyamatban lévő, vagy,a kitüzend'ő határnapig bezárólag m eg i rí d í t an d ó p£ r ek mind az elsó bíróságok, mind pedig a "f\e 1 e b b v i t e 1 i törvényszékek által az eddigi osztrák polgári perrendtartás értelmében lesznek kezelendők és elintézendök, s ezen perekben a jelen perrendtartás szabályai egyedül a végrehajtásra és perújításra nézve jönnek alkalmazásba." Ezen átmeneti intézkedés azon a törvények változtatásakor mindenütt követett általános szabályon alapszik, mely szerint valamely per azon eljárási törvények szerint döntendő el, melyek a per megindításakor hatályban voltak. És ez igen természetes és egyszerű dolog, mert a kereset az egész pernek alapját képezvén, mely ugy a feleket, mint a birót szabályozza, a keresetet pedig a fél más törvényekre nem fektethetvén, mint melyek a keretet beadásakor érvényben voltak, ugy a peres eljárás folyama alatt, mint a vitás kérdés eldöntésénél kell, hogy ugyanezen törvények zsinórmértékül szolgáljanak, különben a per oly chaotikus állapotba döntetik, melyben sem a bíró sem a felek magokat ki nem ösmerik. A fentidézett rendeletek szerint az osztrák törvények uralma alatt keletkezett csődök és az azokból kifolyó perek a legújabb időkig az osztrák csődrendszabály és az azt kiegészítő osztrák perrendtartás szabályai szerint intéztettek el. Azonban a mult év végén egy eset alkalmából, melyben a tömeggondnok számadásoki felett hozott első bírósági határozat ellen tizenötöd napra, tehát az osztrák perrendtartás 309. §. szerint elkésve beadott felebbezés a volt váltófeltörvényszék által visszautasittatott, — és a legfőbb ítélőszék válió osztálya a polgári törvénykezési rendtartást bevezető igazságügyminiszteri rendelet XIX. czikk 4. pontjára hivatkozólag kimondotta, hogy itt nem a hatályon kivül tett osztrák perrendtartás, hanem az uj polgári törvénykez ési rendtartás szabályai alkalmazandók. Ennek 277. §. szerint pedig a felebbezési hatáiidő 15 nap lévén, a feltörvényszéki visszautasító végzés megmásitása mellett a pesti kir. ítélő tábla, mint a volt váltófeltörvényszék utódja, a beadott felebbezés érdemleges elintézésére utasíttatott. Az idézett és az ideigl. törvénykezési szabályok némely intézkedéseiről szóló XIX. czikk 4. pontja t. i. így szól: „Ahol ezen intézkedésekben, valamint az ezek által fentartott korábbi törvényekben és rendeletekben, akár az osztrák polgári perrendtartásra, akár az ideigl. törvénykezési szabályokra, vagy az ezek által fentartott alaki törvényekre történik hivatkozás: az 1868. LIV. t. cz. határozatai alkalmazandók." De nézzük, mit mond ezen nagyon is általánosan tartott és ennélfogva homályos pont ellenében a XIX. czikk 1. pontja, mely így szól: „A polgári magánjog anyagi részére, továbbá a bűnvádi, csőd-, kereskedelmi és fuvarozási, úrbéri, földtehermentesitési, arányossági, mezei rendőrségi, végre a bányaügyekre s az ügyvédkedés ideiglenes szabályozására vonatkozó intézkedések, valamint az ezek által fentartott korábbi törvények ésrendeletek érintetlenül maradnak." Ezen pont határozottsága semmi kétséget sem hagyhat fenn az iránt, hogy csődügyekben nem az 1868. évi LIV. t. cz. rendeletei, hanem a korábbi törvények és rendeletek alkalmazandók. Hogy mily ügyekre vonatkozik a 4. pont, ezt a homályos szövegezés miatt nem könnyű eltalálni, de a mi kétséget nem szenvedhet, ez az, hogy ezen pont a csödügyekre nem vonatkozhatik, mert ezekre nézve az 1. pont tartalmaz határozott, és a 4. pont rendeletével homlokegyenest ellenkező intézkedést. Az osztrák rendszer idejében keletkezett csödperekre vonatkozólag tehát még jelenleg is érvényben van az 1861. törvénykezési rendszabályok I r. 24. §. s ehez képest ily csódperekben nem az uj polgári törvénykezési rendtartás, hanem az osztrák csődrendszabály és az annak kiegészítő részét képező osztrák perrendtartás szabályai alkalmazandók. De tekintve, hogy ily csődperekre nézve az osztrák csődrendszabály érvényét a legfőbb Ítélőszék nem vonja kétségbe, miután az érintett határozat csak az osztrák perrendtartásról szól, nem volna-e anomália a csődrendszabály alól elvonni a vele szerves összefüggésben álló alapot, s ezt heterogén elemű alappal pótolni, mely a természetes kapcsolatot és az öszhangzást a superaedificatummal nélkülözi? Nem volna-e anomália a magy. törvények visszaálli18