Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 17. szám - Telekkönyvi hatóság és a birtokbiróság 3. [r.]

66 nép érzetéből, — s az ősidőkben mind egy kézben öszpontositott ügyek fokonként elválasztatni kezdettek, — mig a mai korban a teljes elkülönözés — a közigazgatás és igazságszolgáltatás minden ágában — lett a vezérelv, mely a mellett, hogy az ügyek ellátására legelőnyösebb, az illetőségnek is természetes határokat szab. — Az Egyetem és Sz. Fcrencziek pesti zárdája közötti peres ügy. (Folyt.) Az írásbeli tárgyalás befejeztetvén,Pest város tszéke mint első biróság 1869 april 15-kén 56671 sz. a. kelt Ítéletével felperest keresetével elmozdította s alperesi szerzetet a kérdéses helyiségek birtokában s használatában továbbra is meghagyandónak rendelte, s felperest 100 ft. perköltségben elmarasztalta. „Indokok: Tekintve hogy a Pest belvárosi sz. Ferencziek terén fekvő mindazon zárdai helyiségek s telekrészek s különösen az u. n. Mérnök tanodái helyiségek, s azon épületek s udvarrész, melyek felperes állításaként is az egyetemi könyvtár szorosan vett közhasználatbani tartására közvetlenül nem szükségeltetnek s melyeknek az 1784 évet megelőzőleg az alperesesi szerzet félszázadot meghaladó hosszú évek során át, háboritlan birtokában s tulajdonában volt, s melyeknek birtokába s használatába a felperes, a magyar kir. egyetem a fenforgó keresettel visszahelyeztetni kéretik — az alperesi szerzetnek a 7 — 10 sz. a felhozott, valódiságukra nem kifogásolt okmányok bizonyításaként, Ő Felségének 1855 — 57 években kiadott s a fókormányszékek utján közlött legf. elhatározása folytán rendeltetett el visszaadatni s birtokába bocsájtatni, — aminthogy azok a felhívott okiratok szerint, a m. kir. egyetemnek is közbejöttével s hozzájárulásával valósággal is visszabocsájtattak, és pedig annak nyilván kifejezett kilátásba helyezésével, miszerint a többi, az egyetemi könyvtár elhelyezésére használt helyiségek is mihelyest e részben egy más alkalmas helyiségről gondoskodva lészen, az alperesi zárda javára kiüritetni fognak; „S miután ezen intézkedés ellenében az1/. — illetőleg E. alatti telekkönyvi kivonat, melyre felperes keresetét főlegesen alapítja, tekintve hogy abban az egyetemi könyvtár, a kérdéses telek illetve épületnek csak mint egyszerű birlalója van kitüntetve anélkül, hogy a m. k. egyetemnek ahhoz való jogczime, akár felvallás, akár más törvényes alapon bejegyezve lenne, — sőt abban világosan megjegyeztetnék, miszerint a kérdéses terület átírva nincsen, — a m. k. egyetemnek a kérdéses helyiségekhezi tulajdoni jogát nem igazolná, — és pedig annálkev esbé, mert az érintett telekk. kitüntetés is, nem hatósági végzés következtében eszközöltett, hanem a 15. sz. a. felhozott főmérnöki jelentés igazolásaként, még 1845. évben az adókivetési bizottmány abbeli utasítása folytán, hogy egynémely háztelkek térségei, melyek kerteknek, vagy más megadóztatható czélokra használtattak, az igazságosabb adó kivethetés tekintetéből felmérettessenek, az akkori városi főmérnök által, a Szent-Ferencziek belvárosi telkéből azon rész, mely azon időben az egyetemi könyvtár használatában volt, felméretvén — az emiitett telekkönyvi kitüntetés csakis azáltal jött létre, hogy az akkori főíuérnök az általa felmért területet az adó kivetés tekintetéből az e czélra használt ugy nevezett : futárköny vbe(Láuffel)bejegyeztette, a nél kül azonban hogy bizonyitatnék, miszerint az ily módon történt bejegyzés is az alperesi szerzet tudta, s beleegyezésével eszközöltetett volna, „s tekintve végre, hogy azon körülmény, miszerint az alperesi szerzet 1859-ben 5986 sz. átirratási folyamodványával kellő felszerelés hiányában a volt orsz. tszék által elutasitatott, a m. k. egyetemnek a kérdéses helyiségekhez igényelt állítólagos tulajdonjogát egyátalában meg nem alapithatná — „niindezeknélfogva felperest keresetével elutasítani stb. stb. kelletett." Ezen ítélet ellen felperes felebbezéssel élt, melyben azonban lényegesen csak azokat fejtegette, melyeket már előbbi perirataiban felhozott; ugy alperes is — ellenészrevételeiben — csakis az azok czáfolására már használt érveket hozta fel — miért ezek ismétlése felesleges. A kir. itéló tábla 1869. okt 19-kén 4151. sz. a. hozott ítéletével az eljáró városi tszék fent közlött ítéletét annak indokainál lógva helybenhagyta. Ez ellen f e 1 p e r e s részéről ismét felebbezés — s e m. p an assza 1 összekötve adatott be. Utóbbi következtében az ügy a Semmitőszékhez tétetett át. ASemmitőszék ez ügyben következő határozatot hozott. „A sem. panasz elvettetik „mert ámbár felperes az e. bír. ítélet ellen sem. panaszt is emelt, s a kir. tábla ítéletében ezen sem. panaszt hallgatással mellőzvén, szabálytalanságot követett el; miután azonban az ügy érdeme felett itélt s ezáltal nyilvánitá, hogy a sem. panasznak helyét nem látjaj miután továbbá az e. b. iélete elleni sem. panaszban felperes ugyanazon vélt sérelmeit sorolja elő, melyeket a kir. tábla ítélete ellen benyújtott sem. panaszában felhoz, s így azáltal, hogy a kir. tábla, az e. bírósági ítélet elleni sem. panaszát tüzetesen el nem intézte, jogsérelmet nem szenvedhet, mert sem. panasza e helyen vizsgálat alá vétetik ; ezeknélfogva azon körülmény, hogy a másodbiróság felperesnek az elsőbiróság ítélete ellen emelt sem. panaszát hallgatással mellőzte: a megtámadott ítélet megsemmisítésére elegendő okul nem tekintethetik; „a mi pedig a többi semm. panaszpontokat illeti — felperes az e. bir. ítéletét egyszerűen helybenhagyó másodbirósági ítélet megsemmisítését azért kéri, mert szerinte az a kérelmen tul terjeszkedett, a perben nem álló tárgy iránt is határozott, ellenmondásokat tartalmaz, és végre nem hajtható. Mindezen panaszpontok azonban alaptalanok ; mert felperes keresetlevelében azt kérvén, hogy a pesti Sz. Ferencz rendiek zárdája köteleztessék Pesten a belvárosban a Sz. Ferencziek terén 469. sz. a fekvő és az 562. telekk. lapra bejegyzett 6991/2 • öl területű úgynevezett könyvtári, mérnöktanodai, s egyébb hozzátartozó — a szerzet által jogtalanul birtokolt épületeket és telket a m. k. egyetem teljes tulajdonába és használatába visszabocsáttani, — az elsóbirósági s az azt helybenhagyó másodbirósági ítélet — melynélfogva felperes kereresetével elmozdittatott s alperes a kérdéses helyiségek birtokában s használatában továbbá is meghagyatott, — sem a kérelmen tul nem ment, sem a perben nem álló tárgy iránt nem határozott, sem ellenmondásokat nem tartalmaz, sem végrehajthatlannak nem tekintethetik ; a miért is a perr. 297. §. 10. 11. pontjaira helytelenül fek-