Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 16. szám - A telekkönyvi hatóság és a birtokbiróság 2. [r.]

63 tott. És ha a C. alatti okmány tartalma igaz lenne is, ily foglalás csak ideiglenes természetű lehetett, mi I. Ferencz 6. sz. a. határozatából kitűnik, mely szerint 1807-ben az elfoglalt kert után a zárdának 7000 írt. kárpótlás rendeltetett ; mi azt is bizonyítja, hogy e zárda el sem törültetett. De a szerint a többi helyiségekért nem is nyert kárpótlást, miből következik, hogy ezeket az egyetem csak is ideiglenesen használhatta. — Az akkori primás Batthyányi az átadásba bele sem egyezhetett, mert nem az ő adományát képezték. -- Az 1790. 36. t. cz. az egyetemre mint nemes testületre ki nem terjesztethetik; és 23. czikkéből felperes állításának éppen ellenkezője tűnik ki. Ott ugyanis 0 Felsége megígéri „quod Ecclesias Dei in suis juribus conservabit, et fundationes cuiuscunque nominis ad mentem fundatorum administrari faciet." Az 1808. VII. t. cz. által helybenhagyott csere, csak a zárda által 1784 előtt birt kertre vonatkozik, mit igazol a 6. sz. a. is, mely szerint a zárda csakis azon kertért nyert kárpótlást. Az elévitési érvre vonatkozólag, annak főkelléke a jogczim, melyei az egyetem nem bír. E nélkül pedig hiányzik a jogkezdet, miért felperesre nézve az elévités ideje máig sem vette kezdetét. — Tudni kell mikép az egyházi javak iránti kérdések mindannyiszor a fejedelem mint legf. gondnok által intéztetnek el, s hogy 1814ben a kérdéses helyiségek kiürítésére köteleztetvén, a helytartótanács exactoratusi hivatala, hivatkozva az 1789. jun. 23. intézvényre a 12. sz. véleményt adta, melyből kitűnik, hogy a kiüríttetés valóban megígértetett. — Az elévités megszakítására különben az 1341-i folyamodáson kivül, a később az ötvenes években (13. 14. sz.) tett lépések is eléggé szolgálhattak. Tehát ezek szerint: 1. Az egyetemnek tulajdoni jogczime soha sem volt. 2. A fejedelem 1780-ban a zárda helyiségekre vonatkozó cserét meg nem erősitett. 3. Az 1807-ben nyert kárpótlás bizonyítja, hogy a zárda el nem lett törülve. 4. A Grrasalkovics-féle cserét illető törvények a zárda egyébb helyiség^ira nem alkalmazhatók. 5. A C. alntti intézkedés létre soha sem jötte. 6. Az, hogy felperes 71 éven át ellenmondás nélkül birtokolt s elévitett, meg van czáfolva. 7. Minden folyamodás, melyet a ! H. T. K. 79. cz. ki nem zár, panasznak veendő s j minthogy az egyházi javak felett a fejedelem intézkedik, j arra, hogy a zárda pert indítson, nem volt szükség. — 8. A 7000 frfc. kárpótlás csak az elfoglalt kertért s nem a I többi helyiségekért is adatott. 9. Maga felperes elismeri, [ hogy 1715 előtt az összes területek a zárda nevére volI tak bejegyezve s ezek 3—4 szerint jelenben is igy állai nak. Ekkint az Írásbeli tárgyalás befejeztetett. — (Folyt, köv.) I. A legfőbb ítélőszék összes beadványai, elintézései és hátralékainak 1870. évi kimutatása. Szaporodott 1870. évi deczember hó végéig. 1869. év végével hátralékban maradt Váltó- s kereskedel. Polgári Úrbéri csöd- és bányaügyek Büntető Összesen 6332 14 — 514 6860 Polgári 7553 Váltó- s kereskedelmi Úrbéri csőd- és bányaügyek Büntető 675 435 3297 Összesen 11960 Elintéztetett 1870. évi deczember hó végéig Váltó- s kereskedel. Polgári Úrbéri csőd- és bányaügyek Büütető Összesen 10600 669 433 3762 15464 Hátralékban maradt 1870. évi deczember hó végével Váltó- s kereskedelmi Polgári Úrbéri csőd- és bányaügyek Büntető Összesen 3285 20 2 49 3356 »4> ~(D b O O •s s *rt ff £ a II Hészletes kimutatás. ítéletek Felfolyamodások Érdemleges elintézés nélkül » bD 6860 11960 18820 3356 15464 bfi^S O o -3 H CL, JA g — JA V3 bD W) V_<D :p iegyesités végett visszaküldött ts :S Per- Folyamügy C elint, tárgy. ' OJ 7609 1276 482 23 2563 392 218 1 - 1084 892 646 9367 3173 2900 278 T3 <S 58 Deczemberi elintézés Deczemberi bejövetel Összehasonlítás. 2202 821 Hátralék 1869. évi deczember hó végével 6860 Hátralék 1870. évi deczember hó végével 3356 Több 1381 Kevesebb 3504 Semmitőszéki döntvények. Személyes kereseteknél alperes rendes lakhelye illetékes bírósága előtt beperelhető még akkor ts, ha a kereset oly szerződésre van alapítva, melyben a fizetés teljesilésére bizonyos j hely van kikötve. ! Kinczig János Pest város tszékéhez a Pesten székelő kir. jogügyek igazgatósága, mint a kincstár képviselete ellen 11563 for kártérítési keresetet adott be; melyben előadja hogy ő a ligeti s harkályi — Aradmegyében fekvő kincstári pusztákat 1859-től 10 évig haszonbérben birta, mely idő letelte előtt Érkövi Adolfnak, az államjavak pécskai igazgatójának kijelentette, hogy hajlandó a 16*