Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 16. szám - A telekkönyvi hatóság és a birtokbiróság 2. [r.]

64 haszonbért továbbra is megtartani; s az igazgató ajánlata s felhívására offertjét a ministeriumhoz leendő felterjesztés végett be is adta. Azonban a kormány a haszonbért Duschek Bélának kézalatt kiadta, és pedig holdanként 2 frt 50 krral olcsóbban, mint 6 ajánlotta. Hogy tehát a befektetett fundus instructust veszélynek ki ne tegye, Duschekkel megegyezett s haszonbéri szerződését magára átruháztatta, oly formán, hogy Duscheknek 9 éven át évenként 1800 frt nyereséget kötelezett. Ezen eljárásból melyet felperes Erkövinek tulajdonit, összehasonlítást téve az általa ígért, de el nem fogadott haszonbéri összeg, s a Duschek által ígért s elfogadott csekélyebb összeg közt, összeszámítja azon évenkénti 1800 frtból 9 év alatt keletkező összeget, mit a haszonbér átengedéseért kell Duscheknek fizetnie, ezt tiszta károsodásának kívánja tekintetni s ez 11,563 frtot tesz. És ennek megtérítését követeli a kincstártól. Tárgyalás tűzetvén ki, alperes kifogást tett a birói illetőség ellen, mert a kérdéses puszták a sz.-annai uradalomhoz tartoznak, ennek összes ügyei pedig a pécskai kincstári igazgatóság alá tartoznak, miért azon uradalmat szenvedőleg illető perekben a pécskai igazgatóság mellett rendszeresített uradalmi ügyészség van képviseletre hivatva. Különben is a kereseti követelés nem a kincstárt, hanem sz.-annai uradalmat terhelné. És a kérdéses puszták Aradmegyében feküdvén, miután felperes keresetét azokra vonatkozó bérlet ajánlatának el nem fogadásából származtatja — illetékes bíróság csakis Aradmegye tvszéke lehet. Alperes erre főleg azt fejtegeté, hogy keresetét a kincstár s nem a pécskai uradalom ellen támasztván, a kincstárt pedig a Pesten székelő kir. ügyek igazgatósága képviselvén, Pest város tszéke illetékesnek tekintendő. A pécskai uradalmi ügyészség a kincstárt; nem képviselheti az ez elleni ügyekben. Ezt a perr. 84. §. kétségtelenné teszi. A pesti tszék 1870. nov. 8-kán 41621. sz. a. a birói illetőséget leszállította, mert felperes keresetében előadott kárát a bérleti szerződésekből származtatja, a melyekben pedig a kötelezettség teljesítésének helye világosan kiköttetett, t. i. Harkály s ligeti puszta, melyek pedig Aradmegyében fekszenek; a perr. 30. §. szerint pedig személyes keresetekben nzon bíróság az illetékes, melynek területéhez tartozik a kijelölt kötelezettség teljesítési hely. Ez ellen felperes sem. panaszt adott be, a fentebbieken kivül különösen kifejtve, mikép a kérdéses puszták Aradmegyében fekszenek ugyan, de miután nem az azokra vonatkozó bérleti szerződések teljesítésére, hanem ez ügyből származott kár megtérítésére irányoztatott a kereset, ezen kereset mint személyes jellegű, Pesten a kincstári jogigazgatóság székhelyén volt beadható. A Semmitőszék e panasznak helyt adott,atszéki végzést 297. §. 5. p. alapján megsemmisítette, s illetőségét megállapította; „mert jelen kereset nem a pécskai uradalom, hanem a k. kincstár ellen lévén intézve; miután a kincstár a perr. 84. §. szerint a Pesten székelő kir. kincstári ügyészség által képviseltetik; miután továbbá személyes keresetekben, minőnek a szőnyegen levő is tekintendő, azon esetben is, ha az oly szerződésre volna is alapítva, melyben a fizetés teljesítésére bizonyos hely van kikötve, felperes a 30. §. értelmében nincs elzárva attól, hogy keresetét alperes rendes lakhelyéhez képest illetékes bíróság előtt is megindíthassa — Pest város tszékét ezen ügyre illetékesnek tekinteni kellett." (1871 jan. 13. — 13428 sz. a.) A felhívási keresetek a felhívó saját személyes bíróságánál benyújtandók azon esetben is, ha a kérkedés s felhívási kereset tárgyát ingatlan vagyon képezi. Veres Borbála Vácz város tszékéhez Cserellye András ellen felhívási keresetet adott be, minthogy alperes azzal kérkedett hogy bizonyos, a felperesnek tulajdonát képező szántóföldet a tagosztály utján birtokukba fogják venni, miért alpereseket a perr. 514. §-ként állítólagos tulajdonjoguk bizonyos határidő alatti érvényesítésére felhivatni kérte. A városi tszék e keresetet visszautasította, minthogy ezen fehivási kereset tárgyát ingatlan képezi; ily ügyekbeni bíráskodás pedig a 18. §. szerint a birtokbíróságot illeti. Ez ellen felperes sem. panaszt adott be, mivel a perr. 38. §. minden kivétel s megkülönböztetés nélkül rendeli, hogy a felhívási kerebetek a felhívó személyes bíróságánál beadandók s az 514. §. is a 38. §-ban kijelelölt bíróságra utal. A Semmitőszék a sem. panasznak helytadva Vácz város tszéke végzését megsemmisítette s azt a kereset szabályszerű elintézésére utasította; „mert a perr. 38 s 514. §. szerint a felhívási keresetek a felhivÓDak saját személyes bíróságánál levén benyújtandók, s e tekintetben különbséget nem tevén, ha a kérkedés s felhívási kereset tárgyát ingatlan vagyon képezi; Vácz város tszéke, mely a felhivónak személyes bírósága, a perr. 297. §. 5. p. alá eső semmiséget követett el, midőn e keresetet magától hiavatalból elutasította." (1871. jan. 12. — 13,400. sz. a.) Semmiségi esetei nem képez, ha sommás eljárásban alperes viszonválasza tárgyalási jegyzőkönyvbe nincs beiktatva. Denke József Baranya megye Siklósi szolgabirósága előtt Kis Míkó József ellen 34 frt iránt sommás pert indított melyben a szolgabi r óság 1870. apr. 8. 688. sz. a. ítélettel alperest elmarasztalta. Ez ellen alperes sem. panasszal élt, melyet főleg arra alapított, hogy a jegyzőkönyvbe viszonválasza fel nem vétetett. A Semmitőszék e panaszt elvetette „mert a perr. 117. §. szerint a sommás eljárásban alakszerű perbeszédeknek nincs helye, az tehát, hogy alperesnek viszonválasza a tárgyalási jkönyvbe beiktatva nincs, semmiségi esetet nem képez." (1871. jan. 19. 13980. sz. a.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. —Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, halpiacz és aldunaaor sarkán, 9. sz. a.