Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 16. szám - A telekkönyvi hatóság és a birtokbiróság 2. [r.]

62 tik, az eljárás minden törvényszéknél máskép alakitat- | ván, a felek, főleg kik nem állandóan laknak egy biró ság helyén, magukat utójára tájékozni sem tudván, a hátrányok fokozott mérvben jelentkeznek. A perrend igen nagy hibájának tartom, hogy a telekkönyvi hatóságokat a végrehajtás korüli teendőkkel is terhelvén, azokat a telekkönyvi ügyek természetétől nagyon eltérő teendőkkel elhalmozta, s ez által mint igen helyesen mondta Halmosy az ideigl. törvénykezési szabályok e részbeni rendelkezéseire vonatkozólag, okozója lett, hogy a kezelés egy telekhivatalnál sem lehet oly pontos és gyors, minőt az intézmény szelleme követel, de épen azért tartsuk meg legalább azon válaszvonalat, melyet a törvénv jelölt ki s ne igyekezzünk azt olykép magyarázni, hogy a telekkönyvi hatóság rendeltetésének még kevésbbé megfelelő ügyekkel elhalmoztassék. Mi tehát az ingatlanok végrehajtásánál a telekkönyvi hatóság teendője? nézetem szerint: a) a zálogjog bekeblezése, b) az árverés elrendelése és foganatositása, c) a vételár felosztás, d) az igényperek eldöntése. A birtok megbecslése és tartozékainak összeírása, a telekkönyvvel semmi összeköttetésben, s a telekkönyvi jogokra kihatással egyáltalán nem lévén, ezt telekkönyvi teendőnek még a szó oly tágas értelmében , mint azt törvénykezési rendtartásunk felves'.i, sem tartom és ezen teendőket a törvény sem sorozta körükbe, mely nézetem azonban több ellennézettel találkozván, szabad legyen azt röviden indokolnom: Mindenekelőtt megjegyezni kívánom, hogy a törvény a kijelölt tenndőkre nézve a birtok bíróságot a telekkönyvi hatóságtól mindig megkülönbözteti, s ott, hol valamely teendőt a telekkönyvi hatóság körébe soroz, azt határozottan ezen elnevezés szerint, mint birtokbiróságot azonban soha sem etnliti, ott hol birtokbiróságról szól, mindig a törvényszéket érti, s miután a törvény ezen megkülönböztetést már az illetőségi szabályoknál is j határozottan felállította, annak a végrehajtási eljárásnál i is zsinórmértékül kell szolgálnia. Ezek után lássuk közelebbről a végrehajtási eljárás ide vonatkozó szakaszait. 393. §. Bíróságok, melyek dologi törvényhatóságot nem gyakorolnak, ha ingatlan vagyonra rendeltek el végrehajtást,annak foganatositása végett az iratok átküldése mellett a dologi bíróságot tartoznak megkeresni. 359. §. A végrehajtási foglalás telekkönyvezett ingatlanokra, a végrehajtási végzés bekeblezése által történik, e végett a végrehajtást i'endelő bíróság a végzés átküldése mellett, a telekkönyvi hatóságot is hivatalból megkeresni tartozik. 425. §. A birói kiküldött a foglalásról a kiküldő bíróságnak jelentést tenni,a bíróság pedig az árverés elrendelése és a további teendők teljesítése végett az összes iratokat a 426. §-ban kijelölt telekkönyvi hatósághoz áttenni tartozik. 426. §. Az ingatlan javak árverezése .... még azon esetben is a 19. §-ban kijelölt telekkönyvi hatóságot illeti, ha a végrehajtást valamely birtok-bíróság rendelte el. Ezen szakaszok összehasonlítása után nekem kétségem sincs a felett, hogy a telekkönyvi hatóság működése akkor veszi kezdetet, mikor a dolog az árverés elrendelésére nézve megért, s igy neki sem a birói becsünél sem a tartozék összeírásánál legkissebb köre sincs. Nézetem szerint a fentebbiek folytán az eljárás következő lenne : Ha oly bíróság rendelte el a végrehajtást, mely nem gyakorol dologi bíróságot, az a végrehajtási becslés és a tartozék összeírása végett az iratokat átteszi a törvényszékhez, mint birtokbirósághoz, egyidejűleg azonban a végrehajtási zálogjog bekeblezése végett egy végzés átküldése mellett, megkeresi az illetékes telekkönyvi hatóságot, — a törvényszék mint birtokbiróság a becsüt kiküldöttje által teljesítteti és ennek eszközlése után az iratokat a telekkönyvi hatósághoz az árverés elrendelése végett átteszi. — Ezen alakszerűségnek látszó dolog anynyiból is figyelmet érdemel: mert a becslések teljesítésével a más idegenszerű teendőkkel a nélkül is túlterhelt telekkönyvi személyzet ideje — a gyors elintézést igénylő ügyek hátrányára — egy köréhez éppen tartozó functio által, mely kiküldetéssel s igy több idővel van egybekötve — czéltalanul igénybe vétetnék. Az Egyetem és Sz. Ferencziek pesti zárdája közötti peres ügy. (Folyt.) A felperesi válaszirat következőleg fejeztetik be : Az alperesi érvekre felperes megjegyzi, mikép a 2. sz. a. okmány adománylevélnek nem tekinthető, mert nem kezdődik ezen bevezetéssel: Nos Leopoldus, hanem „Ego Stephanus Vetlein do pro memória" — s beigtatással nem is erősíttetett meg. De ha érvényes lett volna is, azt II. Józsefnek a szerzeteket s javaikat eltörló s lefoglaló rendelete erőnélkülivé tette, — mely sors érte D. szerint alperes zárdát is. De az 1784 ki felsőbb engedély, a helyiségeknek az egyetem általi átvételére nézve, már magában is elégséges jogczim a birtoklásra. — A 3. sz. a. intézkedés ellenében megjegyzi mikép igaz, hogy a peres helyiségek 1702-ben a zárda nevére voltak iratva, de 1784 után ily átíratást már fel nem mutathat; igy a 4 sz. átíratás is 1784. év előtti — ezek tehát felperes később szerzett jogait nem érinthetik. Az 5. sz. okirat ama szavaiból: „In horto monasterii alicuius sublati aut ad huc abolendi" — az következik, hogy ezen zárda is azon eltörlöttek közé tartozott, melyeknek javai felett a közhatalom szabadon rendelkezett. — A 7. sz. a. okmányra, ii.elyre alperes kiváló súlyt fektet, megjegyzi, hogy az egyetemnek csere utján tehát törvényes jogczimen szerzett, s elévitéssel is megerősített birtokát, alperesnek sem az osztrák császár, sem a' megkoronázott magyar király oda nem ajándékozhatta; mert annak ily jogot a törvény nem adott; de alperesnek tulajdonjogát, ha volt is a pol. tkönyv 344, 444. 1467. §§. elenyésztették. A 10. sz. a. okmány pedig felperesként csak annak tanúságául szolgál, hogy az absolut kormány közegei miként intézkedtek minden törvény mellőzésével. A viszonválaszban alperes zárda válaszolja; mikép abból, hogy > z egyetem N.-Szombati birtokáért kárpótlást nyert (B.) alperes ellenében jogosságot nem következtethetni.— II. József, kinek adományai törvényhozásilag megsemmisítettek, a kereseti helyiségeknek az egyetem részérei elfoglalására kir. hatalmat nem gyakorolha-