Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 16. szám - A telekkönyvi hatóság és a birtokbiróság 2. [r.]

Pest, 1871. pénteken február. 24. 10. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : A telekkönyvi hatóság és a birtokbiróság. — Az egyetem és Sz -Ferenoziek közti per. — Semmitőazeki döntvények. /*^A telekkönyvi hatóság és a birtokbiróság. Zlinszkylmre úrtól (semmitöszéki sbiró.) II Az előadottak szerint a telekkönyvi hatóságok köréhez tartozik. 1. Részben az előjegyzések igazolása, mely tekintetben törvénykezési rendtartásunk ismét kétséget enged, sőt a 44. §. két része, némi ellentmondásban látszik lenni önmagával; a mennyiben első részében: a telekkönyvek igazolását áltáljában a telekkönyvi hatóságokhoz utasítja mig második részében az előjegyzett követelések behajtását, még ha azok az előjegyzés igazolásával vannak is összekötve, felperes választása szerint vagy az adós személyes bírósága, vagy azon biróság előtt engedi megindíthatni, melynek területén, a bekeblezés- vagy előjegyzéssel terhelt ingatlan birtok fekszik. Azonban tán nem helytelenül fogom fel ezen szakasz értelmét, midőn azt akként magyarázom: hogy az előjegyzés igazolása: ha azzal a követelés behajtása egybekötve nincs vagy ha a kitörlés előjegyzése — igazoltatik, az, ha per utján történik is, a telekkönyvi hatóság köréhez tartozik ellenben: ha az előjegyzés igazolása, a követelés behajtásával van egybekötve, az a fentebb emiitett bíróságok előtt eszkozlendő. A törvényszakasz ily felosztása által, annak első része ugyan még mindig ellentétben áll a telekkönyvi rendtartással, mely az előjegyzés per utjáni igazolását az illetékes bíróhoz utasítja (96. §.); azonban mégis, mint fentebb is emlitém, a hitelezőnek fontos előnyt nyújt, az által, hogy e két jogcselekvényt egy biróra ruházza s nem kénytelen a hitelező előbb az illetékes biró előtt követelését megítéltetni, s azután, hogy kielégítési alapját, az előjegyzés rangsorozatában igénybe vehesse, azt a telekkönyvi hatóság előtt igazolni, s ott gyakran oly boszantó ellenvetésekkel küzdeni, minők például, hogy az Ítélet nem az előjegyzett követelésre vonatkozik. 2. Az előjegyzés által biztosított tulajdoni vagy szolgalmi jogokról — való határozás. Ez azon intézkedése a törvénynek, mely legtöbb kételynek nyit tért. Tulajdonképi értelme és czélja — nézetem szerint az lehetne, hogy: miután az előjegyzések igazolása az ideiglenes törvénykezési szabályok szerint is csak akkor tartozott a telekkönyvi hatóság körébe, ha a) az igazolás a felek beleegyezése, vagy bírói határozat folytán történt, vagy b) ha az per utján történt is, a vonatkozó dologbani | jog czime vitássá nem vált, — jelenleg azonban a per utjáni előjegyzés igazolásával a jogczim kérdésének eldöntése is, a telekkönyvi hatóság illetékességi köréhez tartozik. Ezen intézkedés folytán azonban: vagy — ha az szorosan megtartatik — igen sok esetben, a felekre háramlik a hátrány, vagy a telekkönyvi hatóság illetékessége, a czéljával épen nem öszhangban lévő, birói teendővé terjesztetik ki, mert: a tulajdonképi tulajdoni kereset, mely ha a tulajdonjog előjegyezve van, az előjegyzés igazolásával csatolandó össze; legalább az eddigi tudomány elvei szerint: a) a tulajdonjog kimondására és b) a birtok átadására volt irányozva s igy a fentebbi szakasz szerint, vagy a tulajdonjog kimondása és bekebelezése után, a birtok átadása iránt a birtokbiróság előtt külön per indítandó, vagy pedig a telekkönyvi hatóság tekintetnék a birtoklás kimondására is jogosítottnak, mi köréhez egyáltalán nem tartozván, a felek kettős perrel terheltetnek, s e mellett a telekkönyvi hatóság, magából a telekkönyvi rendtartásból folyó jogkörének alapelveivel, is ellentétes irányú körrel ruháztatnék fel. Ugyanis: a telekkönyvi kiigazítási pernél: a telekkönyv köre csak a hibás felvétel kiigazítására terjedvén ki, ha a jogczim maga vitássá vált, az ügy eldöntése nem illetékességéhez tartozik; s igy — mig egy esetben a jogczim feletti bíráskodással is felha'almazratik, másikban a vitás jogczim eldöntése körén kivül állónak mondatik ki. Mellőzve itt bővebben azon pereket, melyek elintézése a telekkönyvi hatóságot, a telekkönyvi rendtartás alapján illeti; — minthogy czélom főleg azon kört, mely e hatóságnak, a törvénykezési rendtartás által lett kijelölve,— körvonalozni, — áttérek azon igen fontos teendők tárgyalására, melyek a telekkönyvi hatóságnak a végrehajtási eljárás körül adattak. 3. Az ingatlanok végrehajtása körüli teendők. Tapasztalatom szerint a törvénykezési rendtartás, idevonatkozó határozványai is, igen gyakran zavartatnak össze, és pedig aként, hogy a birtokbiróság köréhez tartozó teendőket is, a telekkönyvi hatóság teendői közé szeretik sorozni, s a törvénynek a birtokbiróság és telekkönyvi hatóság körüli megkülönböztetéseit kellő figyelembe venni elmulasztják, mi által a zavar csak növelte16