Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 15. szám - A telekkönyvi hatóság és a birtokbiróság 1. [r.]

60 kellően bekebeleztetett 8 igy dologi jogot nyervén, előleg meghallgatandó lett volna. A Semitőszék azt elvetette „mert az átall, osztrákpolg.tkönyvnek jelen esetre nézve az ideigl. törv. szab. 21. §. értelmében alkalmazandó 1121. §. szerint — a végrehajtás utján eszközlendő eladásoknál, a bérlő még azon esetben is, ha joga, mint dologbani jog be van kebelezve, az uj vevőnek engedni tartozik s egyedül a kárpótlásra nézve marad fenn elsőbbségi joga, tehát a biróság midőn az árverést tekintet nélkül a haszonbérletre rendelte el, törvényszerüleg járt el. „mert továbbá a bekebelezett felek külön meghallgatása a perrend szerint nem igényeltetvén, a biróság, midón panaszlót az árverésről értesítette, s ez által annak módot nyújtott, az árverési feltételek ellen netán fen forgó kifogásainak a perr. 431. §. értelmébeni előterjesztésére, annak jogaira való kellő figyelemmel intézkedvén, ebbeli eljárása ellen beadott sem. panasz elvetendő volt." (1871. jan. 13. — 14028. sz. a) A öirói kiküldött végrehajtás foganatosításánál', az itt felmerült eljrási költségek megalapítására van hivatva. Az eljáró biróság a kiküldöttnek eziránti határozatát hivatalból megmásítani nincs jogosítva. Ausch Tamás Baja város egyes bírósága előtt 40 frt s jár. iránt Friedmann Mórt beperelvén, alperes elmarasztaltatott s az itélet jogerőre emelkedvén a végrehajtás ellene elrendeltetett,foganatosítására egy bírósági tag kiküldetvén. A kiküldött 1870. martius 23-án a végrehajtást foganatosította és ez alkalommal a végrehajtási költségeket 8 frt 30 krban megalapította és martius 24-kén a végrehajtási jegyzőkönyvet a kiküldőnek bemutatta. Az eljáró biróság 1870 martius 30-kán 526sz. a. hozott végzésében a teljesített eljárást helybenhagyta, de a megalapitott végrehajtási költséget leszállította, s felperest az általa már felvett feleslegnek visszaadására kötelezte. Ez ellen felperes sem. panasszal élt, mert a kiküldő egyes biróság hatáskörét áthágta, midőn kiküldöttjének határozatát felülvizsgálta és megváltoztatta, mi csak felsőbb biróság jogköréhez tartozhat. A Semmitőszék e panasznak helyt adott s az eljáró biróság neheztelt 526 sz. a. végzést megsemmisítette ; „mert a perr. 366. §. értelmében a végrehajtás foganatositásánál felmerült eljárási költségeknek megalapítására a birói kiküldött van hivatva; és minthogy a bírói kiküldött által jelen esetben megalapított végrehajtási költségeket illetőleg az ellenfél által jogorvoslat be nem jelentetett, az eljáró biróság a kiküldöttnek ebbeli határozatát hivatalból megmásítani jogosítva nem volt, miért is végzése a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítendő volt" (1871 Jan. 17. — 13967 sz. a.) A biztosítás a bírósági végzésben csak az adós ingóságaira levén elrendelve, a foglalás a zár alá még nem került házjövedelmére ki nem terjeszthető. Friedman Ignáczné Győr város tszékéhez bizonyos felmutatott kötlevél illetőleg végzés alapján Schandl János ellen biztosítási végrehajtás elrendeléseért folyamodott 800 frt. és járul, erejéig. — A tszék 1870. nov. 12. kelt végzéssel a biztosítást elrendelte Schandl János ingóságaira. — A kiküldött végrehajtó felperesi megbízott s egy becsüs kíséretében megjelent alperesnél s ennek ingóságait i sszeirta, és azután a házlakoknál levő házbért foglalta le. Ez ellen alperes sem. panasszal élt; mert házának fél évi lakbére vétetett zár alá, ámbár háza nem tehermentes, már pedig a perr. 417. §. szerint a végrehajtás ingatlan függő jövedelmére csak igény- s tehermentesség esetében vezethető; továbbá, mert a végrehajtás csak ingókra lett elrendelve, az ingatlan jószág függő jövedelme pedig a perr. VIII. cz. 3-ik fejezetében ingatlannak van nevezve; A Semmitőszék e panasznak helytadott és a biztosítási foglalást a mennyiben Schandl János gy5ri házának jövedelmére is kiterjesztetett, megsemmisítette, „mert a tszék végzésében a biztosítás csak Schandl János ingóságaira levén elrendelve, a foglalás annak még le nem zárolt házjövedelmére a perr. 340. §. ellenére kiterjeszthető nem volt." (1871. jan. 26. — 13764. sz.) , Semmiség követ teteit el, ha az eljáró biróság a zárlati költségeket peren kívüli eljárás ulján alapiloUa meg. Tocaciu Nicula Hátszeg egyes biróságához Csete Samu ellen zárlati kérvényt adott be, melyre a kért zárlat elrendeltetett s foganatosittására a városi tan. mint törvényszék kerestetett mag, mely azt foganatosítván a jkönyvet az egyes bírósághoz áttette. Ez azt elfogadván a zárlatköltsegek általa 24 frtban megalapitattak. Tovább felperes kértére alperes a zár alá tett házból kielégitetett s újból 8 f. 36 kr. költség ítéltetett meg. Ezen végzés ellen alperes sem. panaszt adott be, mivel az kihallgatása nélkül hozatott; s mivel a főperben a perköltségek meg lettek szüntetve. Ezekre felperes megjegyzi, hogy a biróság az ellenfél kihallgatása nélkül is hozhat határozatot mint a perr. 326. 341. 350. §§. tanúsítják. A Semmitőszék a panasznak helyt adott s az eljáró biróság végzését a 297. §. 1. p. alapján megsemisitette „mert a perr. 333. §. szerint azt hogy a zárlat költségeit ki viselje, a per bírája a perben van hivatva meghatározni, — az eljáró biróság tehát az által, hogy a zárlati költségeket peren kivüli eljárás utján alapította meg, a perr. 297. § p. alá eső semmiséget követett el." (1871. jan. 10. — 13410. sz. a.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Jíegjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, bal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.