Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 15. szám - A telekkönyvi hatóság és a birtokbiróság 1. [r.]

59 a tulajdonjog alapjául csak bevallási vagy más jogczitnü átiratások szolgáltak zsinórmértékül. —Arra nézve, hogy ezen bejegyzés uaikép j utott ama kivonatba, felvilágosit az, mikép az 1798 ki telekk. futóban csak ez áll „Bibliothek" a sokkal későbbiben meg van toldva igy „Bibliothek" 699'/4 • ül," mig a mostaniban igy: „6991/2 • öl egyetemi könyvtár." Az 1840. törv. alapján ugyanis az egyetem által használt helyiség azért méretett fel, hogy az adót ki lehessen vetni, mi 1845-ben eszközöltetvén a mérnök által, ez által lett is az bemondva. Innen magyarázható, hogy a provincia ezen különböző években történt telekk. változásokról sohasem értesittetett, s hogy habár az egyetem által használt épületeknek csak padlását birja, azoktól még is 1850-től ő fizeti az adót. Hasztalan a felperesi hivat kozás az alperest átiratási kérelmétől elutasító telekk. záradékra is, mert ez azzal van indokolva, hogy az átíratásra szükséges okmányok nem mellékeltettek, vagyis hogy az akkori zárdafőnöknek a 3 —4alattiakról tudomása nem volt. — Ezek szerint igazolt tulajdonjog ellenében felperes hasztalan hivatkozik a telekkönyre s ide tartozó polg. tk. szabályaira, főkép miután Pest városában a helyszinelési munkálatokra nézve a hirdetményi felszóllitás is függőben van. A felperesi válaszirat következőket tartalmaz. Az egyetem N.-Szombatból Budára költözvén, öszszes épületeit a József nevü katonai árvaháznak engedte át, s azok helyébe B. a. adomány levél ként Budán a várban létező összes kir. kincst. épületeket kapván, azok csereczimen birtokába is adattak. 1784-ben József által Pestre áttétetvén, elrendeltetett, hogy a budai épületekért Pesten kárpótoltassék; de a könyvtár s füvészkertnek alkalmas kincstári helyiség nem találtatván, a Ferencziek zárdája azon szük térre szorittatott, melyen „pro servandis in Ecclesia divinis necessarii sacerdotes" —elférnek, minden más helyiség az egyetemnek adatván át. (C. a. legf. hat.) Minthogy pedig: Cambium induit naturam cambiati — utóbbi helyiségek az egyetemet éppen oly tulajdonjoggal illetik, milyennel előbb a n.-szombati s budavári épületeket birta. — II József alatt az eltörlött szerzetek javai közalapítványiakká alakitatván, e sors érte a Sz. Ferenczieket is, miért 1784. máj. 13. — 11094. sz. a. a Helytartótanács akkori primás gr. Battyányi Józsefnek meghagyta alperes zárda kertjének az egyetemi könyvtár s füvészkert számára való kiüríttetését, mi teljesíttetett is. Az 1790. országgyűlés József kiváltságos s kegyleveleit visszavonta, de a magánosokra ruházott tényleges biitok biztosításával; de a szerzetes rendek visszaállítását nem szándékolván, ellenkezőleg elvett javaiknak a vallási s tanulmányi czélokra való fentarlását megerősítette. — Igy az egyetem a peres helyiségeket 23 évig birta, midőn József nádor a múzeum létesithe'ése czéljából 1807-ben hg. G-rassalkovicsot rábirta, hogy a hatvani kapu előtti kertjét, az egyetemi füvészkerttel, mely a jelenlegi hatvani- és szép-utczai házak helyén feküdt, s mely 1784 előtt a Ferenczieké volt — becserélje. És e csere az 1808. 8. t. czikkbe beiktattatott, mi által II. József adományozását illetőleg a csereszerződés törvényesíttetett; mely törvény az egyetem jogát annál kétségtelenebbé teszi, mert abban a csere az egyetemmel, nem pedig a szerzettel kötöttnek mondatik. — Ezzel van összefüggésben mikép a szerzet 1807. máj. 5. kelt legf. határozat folytán azon egykori kertért, mely 1784-ben egyetemi füvészkertté alakíttatott, 7000 frtot vett fel kielégítésül s anélkül, hogy akár ezen összeg csekélysége, akár az egyszer mindenkori fizetés záradéka iránt óvást tett volna. És ebből következik, hogy a kérdései helyiségre nézve nemcsak csere, hanem adásvevés is jött közbe. Azért is 1841 ben az akkori zárdafónök folyamodásilag kért! a helytartótanácsot, hogy az egyetemi könyvtárnok lakásául szolgáló, akkor üresen álló két szoba neki engedtessék át, mi határozatlan időre meg is adatott, miből következik, hogy ha azok a zárda tulajdonát képezék, azok ideiglenes átadásáról szó nem is lehetett volna. Igy volt ez1855-ig, midőn az akkori kormány meghagyta, hogy a mérnök-tanodái helyiségek a szerzet szamára azonnal kiüritessenek. Ezekből felperesként következik, hogy 1. Az egyetem azon helyiségeket csere — tehát valódi jogczimen birja; 2. ezen csere, maga a fejedelem áltaí is megerősitetett az 1780 ki adomány folytán 3. Azon terület az eltörlött szerzetek javaiból áll, melyek felett a fejedelem érvényesen rendelkezett. 4. Ezen intézkedés az 1790. s 1808-ki törvényhozás által megerősitetett. 5. Az 1784-ki intézményben az egyetem részérei átadás ideiglenessége nem foglaltatik. 6. Ily alapon 1855-ig, tehát 71 évig az egyetem által folytonosan, s minden ellenmondás nélkül birtokoltattak. 7. Az 1855-ki küzig. intézkedés az egyetem tulajdonjogának korlátolására érvényesnek el nem ismertethetik; 8. Az elévülést Verbőczy I. R. 79. cz. szerint puszta folyamodás meg nem dönti; az elévülés pedig itt annál bizonyosabb, minthogy a H. T. K. I. R. 78. cz. 2. §. szerint az egyházi javakra vonatkozó s 40 év alatt meg nem inditott keresetek elévülteknek tekintendők — főleg miután a szerzet a 7000 frt. kárpótlás elfogadásával minden jogáról lemondott. 10. Habár 1715-ben az összes területek a szerzet nevére voltak a telekkönyvben beirva, azok, melyek 1784-ben az egyetemnek adományoztattak, ennek nevére jogosan vezettethettek. Tehát midőn a szerzet 1859 ben azok vissza-iratásáért közig, uton folyamodott, ebbeli kérelmével helyesen lett elutasítva. (Folyt, köv.) Semmitőszéki döntvények. A bérlő, ha a haszonbérelt jószág végrehajtásilag eladatok, csak kárpótlásra nézve bir elsőbbségi joggal, habár joga mint dologbani jog bekebelezve van is. Az árverés elrendeltetvén a bekebelezett felek külön előleges meg hallgatása nem szükségeltetik, azok értesítése az árverésről elégséges levén. Schmidt Mihály s neje Nagy-Várad tszékeelőtt Volf Sándor ellen 2000 for. tőke s járul, erejéig pert folytatván, annak befejeztével alperes elmarasztaltatott s ellene a végrehajtás elrendeltetett, minek folytán a telekk. törvényszék 1870. okt. 31-kén 1291. sz. a. kelt végzéssel alperes ingatlanjainak elárverezését elrendelte. Ezen végzés ellen Volf Regina sem. panaszt adott be, melyben előadja, hogy ő az alperesi ingatlanokra 6 évre terjedő haszonbérleti joggal bir, miért az árverés csak ezen bérleti jogának épségben fentartásával lett volna elrendelhető. Ezen bérleti joga az ingatlanra 15*