Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 15. szám - A telekkönyvi hatóság és a birtokbiróság 1. [r.]

58 birói teendőkkel elhalmozott egyes birák által kezeltet- | vén, elkülönítés helyett egyesítés terveztetik, s igy a hátrányok fokozott mérvben növekedni fognának. A jelenre tekintve azonban, kétségtelenül érdekében áll, minden a gyakorlat terén működő jogásznak, tisztába jönni azzal, mely ügyekre és meddig terjed tehát a telekkönyvi hatóságok köre, s hol van az azok és a birtokbiróságok közötti választóvonal, — ruegkisértendem tehát nézeteim e részben előadni, s egyúttal alkalmilag kifejteni azon hátrányokat, melyek a hatóságok s tekintve bíróságok körének ilyetén összezavarásából származnak. Az Egyetem és Sz. Ferencziek pesti zárdája közötti peres ügy.*) A magyarországi közalapítványi kir. ügy igazgatóság, mint a m. k. egyetemi alap képviselője a pesti Sz. Ferencziek zárdája ellen Pest város tszéke előtt 1867. apr. 12-kén beadott keresettel pert indított, Pesten a Ferencziek terén 469. sz. a. fekvő s az 562. telekk. lapra bejegyzett 699'ZJ • öl területű u. n. egyete mi könyvtári telek s épületek egynémely részének, mint állítólag a pesti egyetemet illetőnek, ezen egyetem tulajdonába való visszabocsáttatása iránt. A keresetlevélbe n felperes azt fejtegeti, hogy a felmutatott telekk. kivonat szerint a kereseti telek s épületek a kir. Egyetem nevére vannak bekebelezve — miért a zárda 1859-ben midőn azon ingatlanokra némely jogok bekebeleztetését kérelmezte, a telekk. állapot alapján elutasittatott, mi jogerőre is emelkedett, a zárda azon végzést nem felebbezvén. Már pedig az érvényben fentartott telekk. rendelet s az osztr. polg. tkönyv arra vonatkozó szabályai szerint az ingatlanhozi tulajdonjog csak telekk. bekebelezés által szereztethetik, s onnani kitörletés által veszitethetik el; és a polg. tköny 322. §. szerint ingatlanra vonatkozó birtokjog csak a telekkönyvbe bevezetettet illetheti. A kérdéses telekkönyvben pedig azon ingatlanok az Egyetem nevén állanak, mig ha a tulajdonjog a zárdát illetné, ennek nevére lenne telekkönyvezve *) Ezen közleményt ajánljuk szakközönségünk figyelmébe annálinkább, minthogy az abban hozott legf. bir. Ítélet a képviseházban már interpellatio tárgyául is szolgált — jeles archáologunk Henslman Imre részéről ki azzal igazolta hogy az archáologiai régiségek közt otthonosabb, mint a mai kor igényeit elfoglaló jogi törvényhozás s törvénykezés terén, mellőzve hogy az ügy állása körül is vastag tudatlanságot árult el. — Különben mint jogszaki orgánum tiltakoznunk kell az ellen, hogy a legf. bíróságok Ítéletei egy tisztán politikai testület körében discussió tárgyául szolgálhassanak. Ez csakis a jog s jogállam alapfeltételeinek megsemmisítésére visz, mint a franczia Conventben. Mert az egyenesen annak vizsgálatára vezet: hogy kinek s miért szolgáltatik ki a jog s igazság, mi a jog és jogállam fogalmaival merő ellentétben áll, mert a jognak jognak kell lenni, az akár a fejedelemnek, akár egy koldusnak, vagy szegény szerzetnek Ítéltessék oda. Az ellenkező eljárás csak Henszelmann mammuth korába vezethet, hol az ököljog s nem a jog uralkodott. — Még botrányosabb azt kutatni, hogy valamely ítéletből közvetve az államra mily hátrány következik. Ha e hátrány nem 100,000 frtot. hanem 100 milliót képezne is — azért mégsem lenne szabad a birónak azt, mi jog — másnak, mint jognak s igazságnak nyilvánittani. Szerk. s azáltal a 444 §-nak megfelelőleg az egyetem nevének kitörültetni kellett volna. És az egyetem azon helyiségeket a zárdának sem ingyen, sem haszonbér mellett nem adta át használatul, vagy örökösen. És minthogy mégis a zárda azon telek s épületek egy részét, különösen a mérnök tanodái helyiségeket az egyetem beleegyezése nélkül birtokolja s többszöri felszóllitásra sem bocsátja vissza, ennek törvény utjáni eszközöltetése szükségessé vált. Alperes zárda elleniratában tulajdonjogának igazolására előadja; mikép 2. sz. adománylevél szerint Lipót Király 1690. apr. 6. kelt intézményével a Ferencziek szerzetének egy török moschét s 72 öl hosszú s 60 öl széles tért adományozott, hogy azon templomot s zárdát építtessen, mely tér 3 — 4 okiratokként a szerzet tulajdonába ténylegesen átadatott s telekk. átíratott — később pedig Pest városa által nagyobbittatott. — 1784. évben midőn az egyetem Budáról Pestre áttétetett, az egyetemi tanácsnak (5. sz. intézm.) meghagyatott, hogy füvészkertül valamely eltöri'Jtt vagy eltörlendő zárdaház kertjében alkalmas helyet keressen;és az egyetem,habár a Ferencziek zárdája az érintettek közé sohsem tartozott, mégis azon czélra annak kertjét szemelte ki s felsőbb engedély mellett azt azon évben át is vette. — Két évvel később szinte felsőbb engedélyezéssel zárdaépületük némely része is elfoglaltatott, s abba ideiglenesen az egyetemi könyvtár lett elhelyezve. — Ezen foglalások azonban mindig csak ideiglenesek voltük és a szerzet tulajdonjoga soha kétségbe sem vonatott. Ezt tanúsítja I. Ferencz intézvénye is (6. sz.) melyben az egyetemi alap köteleztetett, hogy a füvészkertté átalakított térért a zárdának 7000 forintot fizessen, mi azután 1400 frtra leskáláztatott. — Ezen füvészkert 1813-ban házhelyekre felosztatott, és 105,029 írtért eladatott,de anélkül, hogy ezen tetemes összegből a zárdának valami ut ilványoztatott vagy ily összegből könyvtára számára alkalmas épület építtetett volna. Azért is a szerzet főnökei mindent elkövettek az idegen használat megszüntetésére — minek folytán O Felsége Ferencz József elhatározta (7. sz.)a zárda jogai elismerésével, hogy az az ősi tulajdonába tartozó, de az egyetemi iskolák által használt épületek használatába azonnal visszahelyeztessék — az egyetemi könyvtár helyiségeinek is kiüríttetésével. Az 1855-ben megkezdett tárgyalások folytán jul. 11-kén a mérnöki iskola helyisége vissza is adatott, de nem a többi helyiségek is, daczára a nov. 2-ik ujabbi meghagyásnak; hanem 1857-ben ujabb kormányrendelet (10. sz.) folytán a zárda nagyobb udvarának 2/3 része s az azon álló régi épületek felerészben, melyben az egyetemi Írnokok és szolgák laktak, az egyetem ellenmondása s a bekebelezésre való hivatkozás nélkül visszaadatott. Megígértetett akkor, hogy a többi '/3 udvar s könyvtári helyiségek is rövid idö alatt visszaadatnak, de ez máig sem teljesíttetett. A felperesileg felmutatott telekk. kivonatra (•/. a.) megjegyzi alperes, hogy az nem hü kivonat, mert az eredeti, melynek egyik rovata a jogczimet tartalmazza, eme pár szót: „átírva nincsen,* nem foglalja magában. De a puszta bejegyzés jogczim nélkül tulajdonjogot nem is adhat. Az pedig éppen helytelen, hogy felperes egy általa megtoldott s nem hitelesített kivonattal lépett fel.— És nem is áll a kereseti kitétel, mert a kivonatban csak bej egy zés és nem be k ebe I és említtetik, mely kifejezések egyike sem használtatott 1848. előtt, hanem akkor