Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 14. szám - Észrevételek a perrend hiányairól 12. [r.]

56 A megye közönsége ellen intézett perekben, ugyanazon megyének választott bírósága, ezen választási körülmény folytán, érdekeltnek nem tekintethetik. Magánosok közhatóságok ellen is követeléseiket a törvény rendes utján érvényesíthetik, tekintet nélkül arra, hogy az illető hatóság követeléseiket mikép szerezheti be, Friedlánder Ábrahám (képviselve Holéczj József jogtudor ügyvéd által) Liptómegye központi szolgabirája előtt, ugyanazon megye első alispánját Kiszely Vendelt, mint a megye közönség képviselőjét és Tolth József megyebeli főszolgabírót mint szavatost 212 for. 26 kr. s járul, iránt beperelte előadván, mikép főszbiróTolth Hodza Mihálynak Lehoczky József elleni fenyítő ügyében, a vizsgálatra kirendelt rendes katonaság s inasai részére felperesnél élelmet és szállást rendelt a megye nevében, és azért a megye 212 frt. 26 krral adós maradt, mit számos sürgetésére sem kaphatván meg, kénytelen volt a peruijához folyamodni. Tárgyaláskor alperes biró érdekeltségi kifogást tett, mert a szolgabíró a megye választott tisztviselője, tehát a megye ügyei iránt érdekelve van, miért azokban nem biráskodhatik ; azonfelül megjegyzi, hogy a megyének mindig meg volt azon joga, hogy saját költségeit számvevősége utján állapította meg, s eszerint fizette ki és ez közigazgatási uton eszközlendő. A szol ga bíróság 1870. decz. l-jén 1593. sz. a. illetőségét leszállította — mero az Liptómegyének tagja s végrehajtó közege mely ellen felperes most keresetet adott be; ez ügyben tehát nem biráskodhatik; továbbá mert ez ügy közigazgatási uton a megyebizottmány által már el is intéztetett, felperesi követelés behajtása az illető marasztalt felektől elrendeltetett. Ez ellen felperes sem. panaszt adott be; mivel a megye mint testület a perr. 33. §-ként azon hely birósága előtt perelhető be, a hol létezik ; mindezen nem tehet változást azon körülmény, hogy az eljáró biró a megye választottja, miután a törvény választott s kinevezett bírák közt nem tesz különbséget; tehát delegálásnak sem lehet helye, minthogy az 56. §. alá eső érdekeltség fenn nem forog. ASemmitőszék e panasznak helytadva a központi szolgabíró 1593. sz. a. végzését megsemmisitette, a bírói illetékességét megalapította és azt az ügy érdemébeni további eljárásra utasította „mert azon körülmény, hogy a perben eljáró biró Liptómegye választott szolgabirája, e bíróságnak a megye közönsége ellen intézett perekbeni érdekeltségét, tekintettel a perr. 56. §-ra meg nem alapítja; „mert továbbá egyeseknek követeléseiket, a törvény rendes utján érvényesitteni, közhatóságok ellen is, jogukban állván, az, hogy követelésük az illető hatóság által mim ódon szereztetik be, jogaik érvényesítésére befolyással nem bir, „az eljáró bíróság tehát midőn illetéktelenségét kimondotta s felperest közigazgatási útra utasította a 297. §. 5. pontjába ütköző semmiséget követett el." (1871.jan. 13. — 13945. sz. a.) Az, ha alperes az alperesi tanuk kihallgatására rendelt | határnapra meg nem kiválik, törvénytelen eljárást képez, mely I minden következményeivel egsemmisitendö. Tehát nemcsak akkor, ha az ellenfél, ki az ellenkérdő pontok beadására lehetett jogosítva, emelné e panaszt a meg nem hivatás miatt. Monyorán Márián s Kurcz M. Arad város sommás birósága előtt Redlik Fülöp ellen bizonyos bérhelyiség kiürítése s lakbérlet felmondása iránt sommás keresetet adtak be. Tárgyaláskor alperes tanukra hivatkozott, kiknek kihallgattatása a biróság által elrendeltetett. És ez eszközöltetvén a biróság 3253. sz. Ítéletével alperesek elmarasztaltattak, s a kereset értelmében a lakhely kiürítésére köteleztettek. Ez ellen alperesek felebbezést és sem. patt asz t jelentettek be, utóbbit azzal indokolva, hogy a perr. 196., 198. §§. szerint a felek a tanúkihallgatásról értesitendők, minek ellenére egyik alperesi tanú — Farkas Tódor, — kihallgatására az a végett megkeresett világosi szolgabiróság által kitüz'Jtt határnapról alperes nem lett értesítve, s igy arra meg sem jelenhetett, aminek következése az, hogy ha azon alperes jelen leendett, a tanú el nem hallgatandja azon lényeges körülményt, miszerint Monyorán Marián kijelentette, hogy még 177 for. házbér marad fenn. A Se m mi tősz ék annak helyt adván, a világosi szolgabiróság szabályellenes tanúkihallgatására is épített 3253. sz. ítéletét megsemmisitette, az ujabb szabályszerű tanúkihallgatást elrendelvén „mert azon az ügyiratokból kitetsző mulasztás, hogy a Farkas T. alperesi tanú kihallgatására az eljáró biróság által megkeresett világosi szbiróság határnapot tűzvén ki, arra a panas z 1 ó felet a perr 196., 198. §. értelmében meg nem hivta, oly jogsérelmet foglal magában, mely miatt e törvényellenes eljárást s arra is alapított ítéletet a perr. 297. §. 1. p. alapján meg kellett semmisitteni." (1871. jan. 24. — 13913. sz.) Csödmegszüntetés. SchreiberD.bejegy. keresk. e. Pest város tszékénél; — u. ott Schaehner A. József pék e. — u. ott Troppauer Mór ruhakeresk. e. mind kiegyezés utján ; — u. ott Klauzer Maria e. tömegfelosztással; — u. ott S t ein er Simon fiai czég e. kiegyezéssel; — Vrchóvszky Sándor pesti ügyvéd e. Pest város tszékénél; — P f e i f f e r Móricz, győri rőfös keresk. e. Győr város tszékénél; — Kovács István, aranyműves e. Debreczen város tszékénél kiegyezéssel; — WienerReichl keresk. czég e. Pest város tszékénél kiegyezéssel; — Honig Mór marczali lakos e. Somogy tszékénél; — Szilágyi József rákos-palotai lakos e. Pest-megye tszékénél; — Weisz Dávid pesti norinbergi keresk. e. Pest város tszékénél tömeg felosztás folytán; — Zilczer Redlich pesti keresk. czég e. Pest városánál, kiegyezéssel; — Jablonczai Béla László e. Debreczen tszékénél vagyonfelosztással; — V e 1 z e r János váczi festőmester e. Vácz tszékénél kiegyezéssel. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, üal-piacz éj aldunabor sarkán, 9. sz. a.