Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 10. szám - Jogrendszerünk átalakulásához 5. [r.]

39 bíróság elótt 47 for. iránt sommás pert indított. A kere- | 6et-levélen alperes Homonay János-nak jeleztetett s a tárgyalási határidő kitüzetvén az idéző végzés ugyanazon néven Homonay-nak személyesen kézbesitetett. Mivel azonban a keresztnév hibásan tétetett ki, mert alperes nem János hanem József, a tárgyalásra meg nem jelent. A tárgyalásnál felperes a keresztnevet a valódira kijavitotta. Az egyes bíróság 1870. jun. 30-kán 7641. sz. a. ítélettel alperest meg nem jelenésből elmarasztalta. — Ez ellen alperes sem. panaszt adott be, mert megidéztetését a névhiba folytán törvényesen történtnek nem tekinthetni. A Semmitőszék e panasznak helyt adott s az egyes bíróság neheztelt Ítéletét megsemmisítette; „mert alperes keresztneve a keresetlevelén a perrend 64. §. rendelete ellenére hibásan volt kitéve, és ámbár ezen hiányos és a törvényes kellékekkel el nem látott keresetlevél alperesnek kézbesittetett, mégis miután alperes valódi keresztneve azon hiányzott, s ezen hiány csak a tárgyalás alkalmával javíttatott ki, ugyanőt a perrend. 115. §. szerint törvényerüleg megidézettnek tekinteni nem lehet; miért is a megtámadott Ítélet a 297. § 16. p. értelmében megsemmisítendő volt." (1870. dec. 28. — 12642. sz.) Nem forog fenn hivatalból észreveendő sem miségi eset ha felperes a keresetlevél beadásakor kiskorú volt, de a per folyamában válaszirat ellőtt nagykorúvá lett s igy a pert. folytatván, ez által a kiskorúvágban véghezvitt cselekményeit jóváhagyta. Nagy János belső Szolnok megye tszéke előtt Nagy Miklós ellen bizonyos örökség fele részbeni kiádása iránt pert. indítván, ez rendes tárgyalás után azzal fejeztetett, be, hogy a tszék alperest a fele örökség kiadatásában elmarasztalta. Alperes fellebezéssel élvén, a m. vásárhelyi kir. tábla ez ügyet hívata 1 bó 1 észl el t semmiségi eset indokából a Semmitőszékhez terjesztette fel, azon megjegyzéssel: miszerint a kir. tábla annak tekintetéből, hogy a törvényszék az ön képviseletre nem jogosított akkor kiskorú fél által beadott keresetet elfogadta, s e hibát daczára alperesi kifogásnak utólag sem. hozta helyre, a 297. §. 14. p alá eső semmiségi eset fennforgását találja, A Semmitőszék a periratokat következő kijelen téssel küldötte vissza: hogy „tekintve miszerint felperes a perr. folyama közben a válaszirat beadása előtt nagy korúvá s igy önképviseletre képessé válván s a pert ezután is folytatván, ezáltal kis koruságában véghez vitt cselekvényeket, jelesen a keresetlavélnek beadását jóváhagyta — „ennél fogva a perr 297. §. 14. pontjába ütköző s igy 304. §. szerint hivatalból észreveendő semmiségi eset jelen ügyben fenn nem forogván — a kir. tábla további másod bir. eljárásra utasítandó." (1870 dec. 21.) Egyetemleges elmarasztalásnál a marasztaltak bármelyike ellen veielhelő a végrehajtás. Tehát külön s legelőször az ellen is ki csak készfizető kezesként állt kötelességben; és pedig mielőtt a fő adós részér öli kielégilletés megkisérellelett volna. A házastársak tulajdonául jelzeit tárgyak lefoglalása ellen nem semmiségi panasznak, hanem igényker-esetnek van helye. A devecseri kölcsönsegélyző egylet igazgatója által Molnár József, mint egyenes adós és Szánti Imre. Bölcsics József mint készfizető kezesek ellen 120 for. tőke s járul, iránt a devecseri szolgabiróság előtt sommás pert indított. Ez bejeztetvén alperesek egyetemleg elmarasztaltattak, mely ítélet jogerőre emelkedvén, felperes Szánti Imre ellen a végrehajtás eszközléseért folyamodott. Ez elrendeltetvén, a bíróság 1870. decz. 14-kén 232. sz. a. kelt végzésével Szánti Imre ingóságaira, azon év dec. 19. az tényleg foganatosíttat ott is. Szánti Imre készfizető kezes s végrehajtást szenvedett fél &'Í ellen sem. panaszt adott be; mert ó mint kezes lett elmarasztalva, tehát a végrehajtás ellene csak akkor lett volna foganatosítható, ha az a fő adós ellen siker nélkül maradt; mig a végrehajtás az ellen, bár elég vagyonnal bir, meg sem kiséreltetett; és mert nejének tulajdonát képező ingóságok is lefoglaltattak. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a végrehajtás alapjául szolgáló Ítéletben, mind három alperes egyetemlegesen marasztaltatván el, a végrehajtást azok bármelyike ellen eszközöltetni felperes jogában áll; „mint hogy pedig felperes a végrehajtást egyedül Szánti Imre ellen kérelmezte, a bíróság — fentebbiek folytán, helyesen járt el, midőn a végrehajtást nevezett alperes ellen elrendelte s foganatosította; „mert továbbá a lefoglalt s alperes házastársak tulajdonának állított tárgyak nem tartoznak azok k'ózé, melyek a perr. 395. § i) pontja értelmében foglalás alá vehetők nem lennének; minélfogva azok lefoglalása ellen, nem sem. panasznak, hanem a perr. 463. s köv. §§. szerint a tulajdonos által beadandő igénykeresetnek lenne helye." (1871. jan. 13. — 98. sz. a.) Habár a perfelvételi határidő szabályellenesen rövidre tüzetett ts, jogsérelem hiányában semmiségi ok nem forog fenn, ha a fél elleniratát kellő időbén beadta, s az ügy kimeritöleg letárgyallatott s szabályszerűen be is fejeztetett. Aladár Baja város tszékéhez Dobroczky József ellen 390 for. s járul, iránt keresetet adván be, a tárgyalás megtartatott a felek mindkétrészről perirataikat beadták s ezek befejezése után a tszék 1870. sept. 17-kén 2681. sz. a. hozott ítéletével alperest a keresethez képest elmarasztalta. S. Alperes ez ellen kellő időben semm. panaszt adott be; mivel semmisnek veendő ezen eljárás, melyben a perr. 132. §. ellenére a törvényes 15 napi határidő meg nem tartatott, mint tanúsítja ezt a keresetlevél példányára vezetett idéző végzés kelte (1870. jan. 16.) és a kitűzött perfelvételi határnap (1870. jan. 28.) és a kézbesítési ív tartalma-; miért ezen eljárás a 297. §. 12. p. alapján megsemmisítendő. A Semmitőszék azt elvetette „mert panaszló annak daczára hogy a per felvételi határidő kitűzése tekintetében a törvény szabályai nem lettek szorosan mcgfajtva, — elleniratát kellő időben beadván, — ennek folytán pedig az ügy kimerőleg tárgyaltatván , és szabályszerűen befejeztetvén; és igy az első határidőnek megszorítása alperesre nézve jogsérelmet nem okozván : a sem. panasznak tulajdonképen nincs tárgya, s azért ugyanaz mint ilyen elvetendő volt." (1871. január 19 — 75.) 10*