Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 10. szám - Jogrendszerünk átalakulásához 5. [r.]

Pest, 1871. pénteken február. 3. 10, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Jogrendszerünk átalakulásához. — Semmitőszeki döntvények. — Karageorgievics-féle per. / Jogrendszerünk átalakulásához. ChorinFerencz, jtudor ügyvéd úrtól. V. A szóbeliség és közvetlenségre fektetendő eljárásnál, kiváló fontossággal bir azon kérdés eldöntése, mily állást foglaljon el a birói szervezés keretén belől a legfőbb vagy semmitő törvényszék. Mielőtt azonban e kérdés fejtegetésére áttérnék, szükségesnek találom a felebbezésre vonatkozólag egynehány megjegyzést előterjeszteni. A hármas folyamodásu rendszer az írásbeli eljárással, és az alsó biróságok Ítéleteinek eddigi jelentőségével a legszorosabb összeköttetésben állott. A titkos Írásbeli eljárás egyik természetes következménye, hogy a per eldöntésének súlypontja a felebbviteli bíróságokban keresendő, és ezen szempontból kiindulva nagyon is indokolható, hogy az írásbeli perek fellebbvitele egészen a legfőbb törvényszékig, bár mi akadály által korlátolva nem volt. A szóbeli és közvetlen eljárásnál ellenben, az első folyamodásu biróságok azok, melyek az élethez legközelebb állván, melyek előtt a tárgyalt per legelevenebb kifejtésben részesülvén, főleg a ténykérdés megbirálására első sorban hivatvák. Ha tehát a per kérdése már első folyamodásban is, egy testületi bíróság előtt szóbelileg és nyilvánosan tárgyaltatik, hol a felek vitás igényeik jogi és tényleges szempontjait közvetlenül feltárni képesítve vannak, — ha a feleknek alkalom nyujtatik a sérelmesnek vélt és indokokkal ellátott végitélet ellen a felebbezés jogorvoslatával élni, és ez által a pernek a főtörvényszék előtti ujabb felvételét és szóbeli tárgyalását előidézni, túlzás nélkül állitható, hogy a törvényhozás mindent elkövetett, mi a perek alapos eldöntésének biztosítására szükséges. De ezen felől a birák által megállapítandó tényleges jogviszonyok megvitatására még a legfőbb törvényszék előtt is alkalmat szolgáltatni, oly intézkedés lenne, mely a legnagyobb időveszteséget idézné elő, és a legfőbb törvényszékre háramló azon fontos feladatot, a törvények alkalmazása és helyes értelmezése iránt őrködni, már az által is lehetetlenítené, mert a felebbezett ügyek sokasága okvetlenül vagy több legfőbb törvényszék felállítását igényelne, vagy pedig a pereknek harmad izbeni tárgyalását illusoriussá tenné. A szóbeliségre és közvetlenségre fektetett eljárás mulhatlan következménye, hogy a legfőbb törvényszék csak az eljárásra nézve előirt lényeges alakiságok megtartása, és a törvények helyes alkalmazása felett őrködjék, — nem a vitás ténykérdések azok, melyek | megállapításával foglalkozzék, — hanem hi| vatását képezi, ugy a törvények megtartását mint azok helyes alkalmazását azon magas tekintély által biztosítani, melylyel a legfőbb törvényszék határozatai mindig birni fognak. Az egyes vitás kérdések eldöntésénél csak az illető felek vannak érdekelve, s bár nélkülözhetlenül szükséges, hogy azok alapos és beható bírálatának biztosítékai létesíttessenek, — ezen biztosítékok előteremtése által, az állam mindent elkövetett, mit az igazságszolgáltatás szervezése terén tőle joggal igényelni lehet. Ellenben a törvények alkalmazásánál és értelmezésénél vonatkozzék ez bár az eljárás alakjaira vagy az anyagi jog elveire, — az egész társadalom az, melynek érdeke előtérbe lép, mert a lényeges alakiságok megsértése avagy a törvények helytelen al kalmazása nemcsak az érdekelt felekre, de a jogbiztonságra is veszélyes. Ha a polgári és büntető eljárás bizonyos alapelvekre van fektetve, melyek a törvényhozás által lényegeseknek nyilvánitattak, azok mellőzése az egész jogbiztonságra nézve veszélyes, mert ott, hol a szóbeliség, nyilvánosság és a szabad védelem elismerve van, ezen elvek megsértése az egyes felek érdekeit messze túlhaladó fontossággal bírnak. Ily esetekre szükséges egy oly legfőbb törvényszék létele, mely a törvények megtartása felett szigorúan őrködik, és a biróságok azon Ítéleteit megszünteti, melyek a törvényesen előirt, és a jogszolgáltatás biztosítékait képező alakiságok megsértésével hozattak. Ily birói határozatok megsemmisítése a legfőbb törvényszék hivatásának nemleges oldalát képezik. De a legfőbb törvényszék hatásköre még tovább terjed, és annak legfontosabb részét az képezi, hogy az anyagi jog szabályainak helyes alkalmazása és értelmezése felett őrködjék,mert a jogbiztonsággal nehezen egyeztethető össze hogy a főtörvényszék külön kerületeiben, a törvénynek más más értelem tulajdonitassék, s hogy ennek következtében a jog érvényesítése esetlegességektől legyen feltételezve. A jogszolgáltatás egyöntetűségének létesítése a legfőbbfhivatását képezi, az őrködik az eljárást szabályzó elvek megtartása felett, de egyszersmind összeegyeztető tényezője a főtörvényszékeknél elágazójogi nézeteknek. De ép az előterjesztett érveknél fogva, miután a jogszolgáltatás egyöntetűségének óhajtott czélja mulhatlanul igényli, hogy a legfőbb törvényszék az anyagi jog határozatainak helytelen értelmezése esetében,nemcsak megsemmisíteni, hanem nézeteinek positiv érvényt szerezni képesítve legyen, a franczia „cour. de cassai ion"/szervezetünek nem mutatkozik. 10