Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 100. szám

399 ujabb árverési feltételek megalapításával az uj árverési határidő s feltételek a bíróság által közzéteendők; és a folyamodó a hirdetésre s postadijakra szükségelte 7 frt 97 kr. költségeket nem előlegezte s mellékelte kérvényéhez. Ez ellen a kincstárt képviselő pénzügyi ügyészség se m m. pan asz t adott be; mivel jelen esetben, újbóli árverésnél, ez csakis az előbbi árverési félté- i telek alatt történhetik. Tehát ujabb feltételek meg nem alapithatók.Itt a perr. 428. §-a nem alkalmazható. A hirdetményi dij előlegezésének elmulasztása szinte nem indokolhatja a visszautasítást, mert az legfeljebb csak a kiadmányozás elhalasztását vonhatja maga után ASemroitőszék a panaszolt végzést megsemmisítette ; „m e r t a 459. §. szerint ha a vevő az árverési feltételeknek a kitűzött időben eleget nem tett, a bíróság köteles a? érdekelt felek bármelyikének kérelmére a birtok ujabb árverését a 434. §-ban körül irt feltételek megtartása mellett elrendelni, mert ily esetben, minthogy ez uj árverés csak a megkezdett, de a kötelezettségét meg nem tartó vevő hibája miatt be nem fejezett végrehajtási eljárás folytatásául tekintendő, — az előbbi árverésre nézve megalapított feltételek ezen folytatólagos árverésre is kiterjednek ; mert e feltételek az első árvérésnél meg levén alapítva, azoknak hivatalból leendő újbóli megalapításának szüksége fenn nem forog ; — mert végre az árverés hirdetésére szükségelt igtatási dijnak előleges be nem fizetése, a törvényes kérelem elutasításának indoka nem lehet." (1871. nov. 23. — 13973. sz. a.) A váltójogi igénykeresetekre hozott birói határozatok elleni felebbezések is Erdélyben a kézbesitéstöli 3 nap alatt beadandók (1850. jan. 25. váltórend.). Rénias F. Paraschiva — Helmbold Lcvjos és Réniás Miklós ellen, Brassó város tanácsa mint váltó törvényszék előtt bizonyos ingók kiadatására vonatkozó váltójogi igénykeresetet indított. Az első bíróságnak 1870. július 29. — 5034. sz. a. határozata ellen felperes felebbezéssel élt, és pedig azon határozat aug. 10-én kézbesitetvén, a felebbezést aug. 25kén nyújtotta be. — A törvényszék azt mint elkésettet hivatalból visszautasította, mivel az nem 15, — hanem 3 nap alatt lett volna beadandó, miután az igényper a j váltóperrel áll kapcsolatban, tehát annak természetét kö- | veti, az érvényében fentartott 1850. évi váltótörvény sze- j rint pedig a felebbezési határidő három napra szoríttatott, j Ezen elutasitó végzés ellen felperes semm. pa-l nászt adott be, mivel a váltójogi keresetekre hozott bi- \ rói határozatok elleni felebbezések határideje nem az j 1850. évi váltó rendszabály, hanem a jelen 1868. évi i perrend szabályai alá tartoznak, ezek szerint pedig a 15 nap alatt beadott felebbezés törvényes időben beadottnak tekintendő. A Semmitőszék azt elvetette; „m e r t a váltóvégrehajtások tárgyában 1869. apr. 8. minist, rendelet 85. §. által Erdélyre nézve az 1850. jan. 25-ki váltóeljárás hatályában fenntartatott; ezen §-nak d) pontja szerint pedig az 1-ső és raásodbirósági ítéletek elleni felebbezések azok kézbesítésétől számítandó 3 nap alatt adandók be. „Miután a kézbesítési vevény szerint semmiségi panaszt emelőnek az 1-ső bírósági Ítélet aug. 10-kén kézbesittetett, az ellen a felebbezés aug. 13 kán lett volna beadandó; minthogy pedig az aug. 25 kén s igya törvényes határidő lejárta után adatott be, azt a tszék mint elkésettet helyesen utasította vissza." (1871. nov. 22. — 12205. sz. a.) Nem képez hivatalból orvoslandó semm. esetei, ha az illetők a tanúkihallgatási halárnapról nem értesítettek. Jeszenszky Mihály s társai — Simonidesz Pál mint néhai Maczák Zsuzsa hagyatéki gondnoka ellen Selmecz város tszéke előtt végrendelet megsemmisítése, és törvényes osztály megtétele végett pert indítottak, melyben az első bíróság 1870. dec 15. — 2719. sz. ítélettel felpereseket keresetükkel elmozdította. Felebbezés folytán az ügy a kir. tábla elébe terjesztetett. A kir. tábla pedig hivatalból észlelendő semm. esetet látott fennforogni abban, hogy felperesek a tanúkihallgatási határnapról nem lettek értesítve (perr. 297. §. 1. pontja) miért az ügyet a Semmitőszékhez felterjesztette. A Semmitőszék azonban oly értesítéssel küldötte vissza : „miszerint nz,hogy felperesek a tanúkihallgatási határnapról nem értesítettek, a perrend 304. §. szerint hivatalból orvoslandó semmiséget Bem képez, hanem az illető félnek a 297. §. 16. pontjának hasonlóságánál fogva semm. panaszt kellett volna emelni." (1871. nov. 23. — 14373. sz. a.) Jogirodalmi ismertetések. (Folytatás.) (lásd lapunk f. évi 92. számát.) Ezúttal még a következő jogi munkákat ajánljuk szakközönségünk figyelmébe : „A magyar váltóeljárás tekintettel az uj bírósági szervezetre. Irta Dr. A p á t h y István egyetemi jogtanár. Pest 1872. Kiadja az Eggenbergerféle acad. könyvkereskedés (Most Hoffmann és Molnár) 160 lap. Ára 1 frt 80 kr. Egy oly kézi könyv, mely a váltójogi eljárásra vonatkozó összes szabályokat együttesen, világosan, kimeritóleg előadja, mely tehát az e jogszakkal foglalkozóknak hasznos lehet. Ezt tüzetesen indokolják az előszónak következő szavai : „Váltó eljárásunk, mely a különféle pótrendeletek által eredeti alakjában már megváltozott, az uj bírósági szervezet életbeléptével oly lényeges módosításokat szenved, mikép indokoltnak véltem a váltóeljárást, tekintettel az érintett változásokra, rendszeresen összeállítani; ezt különösen azért is szükségesnek tartván, mert szerintem az eljárás elsajátítását tetemesen megkönnyíti, ha annak szórványosan megjelent szabályai rendszeres egészbe foglaltatnak." Ugyanezen Eggenberger (Hoffmann Molnár)-féle régi hitelű s nem csekély érdemű könyvkereskedésben kapható Várady Mihálynak — törvényszékeink egyik legjelesb elnökének kitűnő munkája is a ,Ha 1 á 1 b ü n t e tó s kérdésében.' 100*