Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 100. szám

400 E tekintetben meg kell említenünk, mikép a tavalyi, magyar ,Jogászgyülés' éretlen nyegleségei között legkiválóbb helyet foglalta el az, mi a halálbüntetés alkalmazása ellen dörgedezett — e hazában, melynek jogbiztosságát emberemlékezettől fogva,— valószínűen még számos évtizedekre is — máskép nem lehet fenntartani, csak megközelítőleg is, mint Ráday-féle cotnmissariatueokkal és statáriumokkal, melyek alatt az állam legnagyobb része görnyedez. Ezen éretlen enunciatum után az érintett kérdésre nézve két nem csekély jelentőségű jogszaki mü jelent meg — következő czimek alatt: „Die Principien des Rechts und die Todesstrafe von L. R. Landau. Pest 1871. Athenaum — und Leipzig Volckmar. „A halálbüntetés kérdése tekintettel az általános jogfejlődésre s hazai viszonyainkra. — Irta Várady Mihály Torontál megyei törvényszéki elnök. Pest 1871. (Kapható Eggenberger könyvkereskedése által.) Mint e rovatunkban minden jogi műnél, ugy ezen itt emiitett munkáknál is, melyeknek mindenikét nagy tudományosság, komoly érettség, mély gondolkozás, ós gyakorlati tapasztalat tüntet ki — részletes taglalásba s megvitatásba nem bocsátkozhatunk; elég levén kiemelnünk, mikép nem csekély jelentőségű tény az, hogy mindkét tudós, kiktől a szaktudósságot nem vitathatni el, mélyebb tanulmányaik következtetéseiben ugyanazon eredményre jutott — arra t. i., hogy ,a halálbüntetés jogosultsága eltagadhatlan', — és hogy „annak alkalmazása, érvényesítése ez idő szerint mellózhetlen." — Mindazok, kik komolyan gondolkozva társalmunk égető kérdései — valóban napjaink legégetőbb, legszükségesebb kérdései felett — társalmi életünk kifejlődési mozzanatai, a jog s jogkifejlódés alakulásai iránt valódi érzékkel s érdekeltséggel bírnak — a bemutatott munkákban igen nagy szellemi élvezetet, igen dus szakismereteket találandnak. És ez elég lehet azok ajánlására. — Pfeiffer Ferdinándnál ez évben megjelent munkák közül ezúttal kettó legyen megemlítve, t. i. Németh Antal Károly „Észrevételek az ügyvédi rendtartás javaslatra. Pest 1871. 46 lap. — és: Fegyházain k reformjához — átalános és hazai szempontból, (irta) Szilády János fegyházi ref. lelkész. Pest 1871. 32 lap. Mindkettő tartalmaz több oly eszmét s javaslatot, mik figyelmet igényelhetuek. Az előbbi uiü annál inkább, mivel az ügyvédi rendszer reformja nálunk a codificationak most napi tárgyát képezi. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából, melyet előbb Rudnyánszky F. jelenlegi kir. táblabíró birt és kezelt — szinte megemlítendő egy érdekes kiadmány, ily czim alatt: A vasutak kártérítési felelőssége. Beszéd, melyet mint indítványozó Stiller Mór ügyvéd az első masryar jogászgyülésen Pesten 1870.6ept. 27. tartott. Pest 1871.-18 lap. : Ezen kérdés, melylyel jogászaink, legalább bizonyos jogi tekintetben már 1848 előtt is foglalkoztak, mit az oly kitűnő Pesti Hírlap — ha jól emlékezünk — 1844. évi folyamának számos czikkei is igazolnak — nagy megfontolást s kétségtelenül bővebb, tüzetesb tárgyalást is szükségelne. — Stiller müvecskéjében örömmel látjuk az európai törvényhozásoknak e tárgyra vonatkozó ; rövid átnézetét, mi ily szük keretben is tanúságos lehet. — A legújabban megjelent jogi s áilamtani munkák j közül kiemelendő a következő : „Á 1 lam is m ere 11 a a." IrtaPisztóry Mór győri j jogacademiai tanár. Pest 1872. Aigner Lajosnál. 122 lap. i Ára 1 frt 20 kr. Ez első füzete egy nagyobb — ,Állampolitika s történeti fejlődése' czim alatt megjelenendő munkának, — mely 3 kötetben fog reménylhetóleg megjelenni. — És ezek közül az I. kötet az állam fogalmának s lényegének kifejtésével (első füzet) és az alkotmány fő elemei elméletének tárgyalásával (második füzet) fog foglalkozni. — A II. kötet az állampolitikára vonatkozó fó elvek történeti kifejlődését tárgyalandja — mi ezen elveknek az államok haladásával kapcsolatos fejlődési történetét képezendi, és a III. kötet az államkormányzat s összes fó ágaira vonatkozó politikai elveket fogja előadni. A mű — jelen első füzete után ítélve — a mai tudomány színvonalán áll, a külirodalom legjobb termékeire van alapítva s mint ilyen közönségünk figyelmébe ajánlható. — Különösen megemlíthetjük s ajánlhatjuk még Schnierer Gyula: Jegyzék naplóját ügyvédek s bírák számára. 1872. évre. 8. évf. Kiadják Légrády testvérek Pesten. Mind díszes kiállítása, mind igen hasznos tartalma ajánlhatóvá teszi elterjedését.— Utóbbi tekintetben megemlitendők: a lefolyt év tkezési törvényei s rendeletei betűsorban : — a tszékek sjbiróságok székhelyei; az első foly. bir. rendezéséről, azok életbeléptetéséről, kir. ügyészségekről, birák felelősségéről,áthelyezése s nyugdíjazásáról stb.stb. szóló törvények; a curias kir. tábla bíráinak stb. névjegyzéke. El van látva a rendes naptárral is, és az év minden napjára jegyzékekre tiszta lapokkal. — Őszintén be kell vallanunk, mikép irodalom-ismertetési rovatunkat legillőbb lett volna mindenekelőtt azon jelentéssel megkezdeni , mikép jeles tudósunk Schwarcz G-yula „Állam-intézményeink é9 a kor igényei" czimü — irodalmunkban korszakot képező munkájának második füzete legközelebb megjelent. — Annak mulasztását azonban az mentse ki, mikép reményünk van, hogy eztn nagy becsű munka később megjelenendő 3 ik füzetéből, mely a bírósági rendszerről értekezvén, szakférfiainkat legközelebbről érdekelheti, — nem sokára szerencsénk leend lapunkban előlegesen egy érdekes részt közölhetni, mi ezen kitűnő munka értékéről s jelentőségéről, — szorosan jogszaki téren is — legilletékesebb s leghitelesebb bizonyitékul szolgálhatand — a mire tehát előre is felhívjuk közönségünk figyelmét. F.l.loi uerkesctü é. ki.dó-tuUjdonoi SZOKOLAY ISTVÁN. Mai számunkhoz a „Nefelejts" 1872. évi előfizetési felhívása van mellékelve. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piscz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.