Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 100. szám

398 Azonban az úrbéri alispáni bíróság 1869. évi 307. sz. a. hozott Ítélete ellen — 1871. évi april 26kán — tehát az ítélet rég jogerőre emelkedése után — egynémely verseczi lakosok, u. n. Versecz város birtokos polgárai közvetlenül a kir. táblához semmiségi pa nászt adtak be — melyben azt állítván, hogy a város közönsége ellen folyt perről semmi tudomásuk sem volt, a közlegelő felosztásánál történt megkárosittatásuk illetőleg mellőztetésük tekintetében, különösen azon ürügyre alapítják panaszukat, hogy a legelő felosztás végrehajtása bíróság közbejötte nélkül eszközöltetett — miért is kérik az e. bír. ítéletet megsemmisíttetni s a legelő önkénytes felosztását felfüggesztetni. A kir. tábla 1871. május 15. — 366. sz. végzésével azon folyamodványnak vett semm. panasziratot az alispáni bírósághoz hatáskörébeni illetékes elintézés végett leküldötte. Az alispáni bíróság erre következő végzést, hozott : „A semmiségi panasz, tekintettel azon körülményre, hogy az e. bírósági ítélet a periratoknál levő kézbesítési vevény szerint felperesi képviselőnek 1870. évi február 22-kén, — szabad kir. Versecz városának — alperesnek — pedig 1870. május 23 kán kézbesítve lett, a kérdéses semm. panasz azonban 1871. april 26-kán nyújtatott be, —annálfogva az mint elkésetten benyújtott, hivatalból visszautasittatik. „Egyébiránt sammiséget panaszlóknak a végrehajtás felfüggesztése ellen irányzott kérelmük ezen bíróság figyelmét azon oknál fogva ki nem kerülhette, minthogy erről mint ezen végrehajtás eszközlésére egyedül illetékes hatóságnak tudomása nincsen, és innen végrehajtás el sem rendeltethetett, mive! az egyik fél által sem kérelmeztetett. „Ha tehát a bíróság tudta nélkül s annak mellőzésével mégis egyik vagy másik fél által a végrehajtás a perben álló felek közmegegyezése nélkül, s igy akaratuk ellen önkényt foganatosíttatni szándékoltatnék, vagy az netán folyamatban is volna, kétségtelen az, hogy az illetékes biróság, s ennek részérói a kiosztásra, s az egyénenkénti birtok elhelyezésére nézve megalapítandó elvek, sorrend, a kiosztás alapjául készített térképnek a mérnök által szabályszerű próbamérések eszközlése által szükséges hitelesítés — a melyek egyedüli biztosítékai a helyes és igazságos kiosztásnak, —mellőzésével foganatosított végrehajtás a nélkül is semmisnek tekintendő volna. „Ezen előzmények folytán szükségesnek tartotta ezen biróság a netalán jelenleg is folyamatban lévő, ily törvénytelen végrehajtásnak azonnali felfüggesztése mellett, eme állítólagos törvénytelen eljárás felett kellő tumást szerezni, mi végből ezen kérdésnek a helyszínén leendő körülményes megvizsgálása ezennel bíróilag elrendeltetik, határidőül Verseczen jun. 9-ke kitüzetvén — és annak foganatosításával a ker. szolgabíró s esküdt az alispáni biróság küldöttjeiként megbízatnak azon meghagyással, hogy a semm. panasznak a végrehajtás felfüggesztésére irányzott részét körülményesen megvizsgálván, a netalán folyamatban lévő végrehajtást beszüntessék, a felveendő jegyzőkönyvet ezen alispáni bíróságnak bemutassák — fenntartatván semmiséget panaszlóknak a végrehajtás elleni jogorvoslat." (1871. május 24. — 120. sz. a.) Ezen végzés ellen Versecz város közönsége sem. panaszt adott be, melyben kifejtik, hogy az illető legelő per csak köztük s a városi közönség közt folyt, az a biróság által jogerőre emelkedett ítélettel befejeztetett s igy ezen birói határozat s jogkövetkezményei csakis a perben állt feleket érdekelhetik, miért a jogerejü Ítéletet a peren kívül állt 3 ik személyek perorvoslással meg nem támadhatják — s végrehajtásába bele nem szólhatnak. Ezt a felek magok közt — költség kímélésből barátságosan elvégezték, a város bizottság által a legelőt átadatta — és igy egyik fél sem kérvén a birói beavatkozást a legelő egyénenkénti felosztására — a miatt mások kifogást vagy épen semm. panaszt nem emelhettek — sem hivatalból nem lehetett a beavatkozást elrendelni. — Annál kevésbé a semmiséget panaszlók semm. panaszára, — miután azok a perben nem is álltak, részökre semmi ítélet sem hozatott, ahhoz tehát nincs is közük. — Ehhez járul, mikép a panasz már elkésetten adatott be — és nem is az l ó, hanem közvetlenül a másodbirósághoz, a kir. táblához. Ilyenre hozott e. bír. végzés tehát, magában semmisnek tekintendő. — Megjegyezvén még, mikép itt már a kérdés többé nem a város s volt úrbéresek, hauemcsak magok az úrbéresek közt foroghat fenn a birtok felosztásra nézve, — ez pedig már nem tartozik az úrbéri bírósághoz — és végre hogy a peres felek közegyetértéssel teljesiték. — Avolturb. birtokosok is sem. panaszt adtak be — melyet a fennebbieken kívül arra is fektettek, hogy az alispáni végzés a felek kérelmén kivül s akaratuk ellenére hivatalból hozatott. A semmiségi panaszt az alispáni biróság, tekintettel, hogy az úrbéri ügyek a Semmitőszék hatáskörébe fel nem vétettek — a pesti kir. táblához terjesztette fe 1. (Vége köv.) Seitimitöszéki döntvények. Az árverési fellélek meg nem lartása miatt ujabb árverés rendeltetvén, ez a be nem fejezett végrehajtási eljárat folytatásául tekintendő lévén, az árverési feltételek hivatalból újbóli megalapításának szüksége fenn nem forog. A hirdetménydij előleges ki nem fizetése nem szolgálhat indokul az árverési kérelem elutasítására. Makó városa — Páskesz Mária s neje ellen Csanád megye törvényszéke előtt pert folytatván s azt elmarasztaltatván, folyamodására alperes ingatlanjait illetőleg az árverés elrendeltetett, melyen Bánffy Gryula s neje mint legtöbbet igérők, a birtokot megszerezték. Miután azonban ezen árverezők az árverési feltételeknek eleget nem tettek, a m kir. kincstár mint jelzálogos hitelező a törvényszékhez az iránt folyamodott, hogy a jószág az előbbi árverezők, illetőleg vevők kárára s veszélyére ujabb árverés alá vettessék. A telekkönyvi törvényszék 1871. okt. 7.— 2706 sz. a. végzéssel a kérelmet visszautasította, mert az