Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 97. szám

Pest, 1871. kedden december 12. 97. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debrcczeni, eperjesi cs temesvári üg) védegylet közlönye. Tartalom : Seminitöszeki düntv. — Legfőbb itélőszéki döntvény. Seminitőszéki döntvények. A katonai bíróságok polgárjogi működésének megszünte­tésével, az előbbi katonai jeltöivényszékek határozatni ellen emelt semmiségi panaszok elintézése a Semmitőszék hatáskörébe tartozik. Azon hniározalok ily uloni megsemmisítése esetében ér­demleges felülvizsgálásra a kir. itélő tábla van hivatva. Annak tnegbirálása, h gy valamely tényben a perbeli bi­zonylatok szerint szerződési viszony, vagy hadi sarcz forog-e fenn, a bírósághoz tartozik Semmiségi esel áll elő, ha a fehő bíróság érdemleges in­dokokból intézi el az illetőség kérdését. Néhai Fischel Ignácz örökösei — a cs. kir. katonai kincstár ellen — az idő közben megszüntetett temesvári cs. kir. országos katonai törvényszék előtt — a temesvári cs. kir. élelmezési bizottság által még 1849. év april ha­vában átvett 5200 pozs. mérő buza és 7300 méró tengeri 63450 frtnyi vételárának s járulekainak megtérítése vé­gett rendes Írásbeli pert indított. A keresetlevélben felperesek előadják, hogy a temesvári élelmezési bizottság 1849. aprilban a katonai kincstár részére, a temesvári vár élelmezése czéljából né­hai Fischel Ignácztól a fent elősorolt terményeket adás­vevésileg (kauflich) átvette oly feltétel alatt, hogy a kincs­tár köteles lesz azoknak árát a cs. kir. hadi főparancsnok­ság (General Comniando) által megalapítandó vételár sze­rint kifizetni — Ezen főparancsnokság a buza köblét 12 frtban s a tengeriét 8 frtban állapította meg — és igy a követelés 63450 frtban számíttatik fel. És ezek igazolá­sául melléklik C.) alatt néhai Hofstatner Ignácz cs. kir. őrnagynak örökemlékezeti vallomását, mely A.) és B.) alatti kérdő és ellenkérdő pontokra kivétetett. Az elleniratban olperes kincstár részéről előada­tik, mikép a temesvári élelmezési bizottság tagjai Schao­drovic és Ristits (1. 2. 3. 4. alaiti) és Ho'st&tner őrnagy (5. 6.) nyilatkozataikból kitűnik, hogy a kérdéses gabna­nemüek nem adasvevés, hanem sarczolás uján (Zum Zwecke der Rfquisiiion) lettek zár (mit besch'ag) alá véve. — Ezt tanúsítják néhai Fischel Ignácz és Borbálá­nak (7. 8. a.) felség folyamodványaik s utóbbinak a te­mesvári katonai kormányzósághoz (Mili ár-Gouverno­ment) (9. a.) folyamodványai, melyekben a kereseti kö­vetelés világosan mint hadi kár (Knegs Schaden) van megnevezve. Továbbá a pénzügy ministeriuui 10. alatti leiratában Fischel Borbálának ezen hadi kárpótlás iránti kérelmére tagadólag válaszolt. És a hadsereg főparancs­nokság (Armee Obercommand 0 rendeletével (1 1. alatt) Lapunk mai számához évi előfizetési felhívásunk van mellékelve. tudatta, hogy Ő Felsége Fischel Borbálának a temesvári ostromnál szenvedett veszteségeiért általános kárpótlást (aversial Entschadigung) utalványozott kegyelem utján. — Ezek szerint jelen ügy nem tartozik a bíróság, hanem a politikai hatóság hatáskörébe, mely által az már végér­vényesen el is döntetett. Az ügy érdemére nézve kifogá­solja a követelés mennyiségét, mert maga Fischel Ignácz 12. alatti beadványában azt sokkal kisebb mennyiségben számította fel. A válaszban az illetőségi I ifogás elvetendőnek vitattatik, mivel az nem lett beadva az osztrák perrend 40. §-ban kiszabott határidőben, t. i. az idézési határidő első felében. Ezen kívül az érdemre előadatik, mikép a bi­zottsági tagoknak 1—6- alatti nyilatkozataik esküvel meg nem erősítettek; — ezek tehát Hofstatner C.) alatti vallomását nem gyöngíthetik meg — sót még a mellett harczolnak, kitűnvén azokból, mikép azon gabonanemüek oly czélból vétettek zár alá, hogy a temesvári vár élelme­zésére szolgáljanak, tehát hogy azok valósággal a kincstár által birtokba vétettek s igy e zártétel nem volt valami ideiglenes intézkedés. — Azt pedig, mily nemű volt ezen jogügylet, azt csak a bíróság döntheti el s nem a politi­kai hatóság. Ezt igazolja maga a pénzügyministerium 10. alatti rendelete is, mely szerint jelen követelés hadi kár­pótlási czimen nem követelhető s az közigazgatási tárgya­lás tárgyát nem képezheti. — A felhozott felperesi 7. 8. 9. alatti beadványok jelen pernek nem praejudicálnak, mert azok csak egyességi ajánlatok , melyek az el­lenfél által el nem fogadtattak, a mennyiben pedig hadi károkról szólnak, ezek alatt nem a jelenlegi, hanem a 12. alatt felsorolt : 21700 — és 18747 frt károk értettek, — melyekre nézve 10. alatt a pénzügyministerium is különb­séget tesz. — Igy az 5000 frt átalános kárpótlás is nem a kereseti követelés, hanem a 12. alatt felsorolt károk fejé­ben utalványoztatott. Viszonválaszban alperes az 1 — 6. alattiakra me?jpgyz'» mikép kiállítóik nem mint magán, hanem mint hivatalos személyek hivatalos felszólításra állították ki — tehát teljes hitelű okmányok. Az e. bir. katonai törvényszék 1871. febr. 25. — 683. sz. a. Ítélettel — a kérdéses ügyletet mint szerződést s igy mint a birórágok körébe tartozó magán­jogügyhtet tekintvén — alperes kincstárt 30,000 frt tőke s a keresetlevél beadásától 6°/0 kamatjaiban ekuai asztalin, a Fischel Borbála által leteendő pót- és becslő eskü felté­tele alatt. Ez ellen felperes felébbezést — s alperes semmiségi panaszszal egybekapcsolt felebbezést adott be. 97

Next

/
Thumbnails
Contents