Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 97. szám

386 A cs. kir. katonai f ő t ö r v é n y s z é k 1871. június 2. — 4088. sz. a. azon végzési, hozta : hogy az egész eljárás a keresetre hozott idéző végzésig bezárólag megsemmisíttetik s a kereset mint birói útra nem tartozó, visszautasittatik, azon indokból, mert a per tárgyát képező ügylet nem képez adásvevési szerződést, hanem hadi sarczot, requirálást, mi nem tartozhat a bíróságok körébe s illetősége alá. Ezen végzés ellen felperese k 1871. jul. 23. felfolyamodást adtak be, melyben a f tör vény széki végzés megsemmisítését kérik ; mert alperes az idézési végzés ellen perorvoslattal nem élvén, s illetőségi kifogásait kellő időben nem érvényesítvén, a katonai fótörvényszék semmiség elkövetése nélkül ezen előkérdés megbirálásába annál kevésbbé bocsátkozhatott, mert a tényállásróli felfogása is téves. A Hofstátner vallomásából ugyanis világos, hogy a gabonanemüek nem sarczolás, hanem önkénytes egyezkedés utján vétettek át Fischeltől az élelmezési bitottság által. Ezen szabad adásvevés azért sem nevezhető sarczolásnak, mert ilyennek csak háborús időben, ellenséges államban s akkor is csak ott van helye, hol a lakosság az élelmezési szükségletet önkényt ki nem szolgáltatja. Ámde a magyar forradalom nem volt háború, minthogy a forradalmi sereg hadat viselő hatalmasságnak el nem ismertetett. Temesvár nem volt ellenséges föld, minthogy a cs. kir. várparancsnokság és törvényes uralkodója alatt állott. És Fischel önkényt adta át a gabonát — tehát nála sarcznak helye nem lehetett. Továbbá a sarczolás rendesen a hadakozó katonaság által teljesíttetik, míg az élelmezési bizottság itt katonai és polgári tagokból volt összeállítva. A sarczolásnál nem is tétetnek fizetési ígéretek, hanem az átvettekról csak etryszerü vétbizonyitvány adatik; jelen esetben azonban Fischel nem kapott ily átvételi bizonyítványt, hanem az átvett gabonanemek a bizottság által a bevásárlási jegyzőkönyvbe (Einkaufs-Protokoll) vezettettek be, és az által egyenes fizetési igéret tétetett. Da azért sem mondható sarczolásnak, mert Haynau 1849. augustus 13-iki rendeletével (2.-/. a.) csak 1849. aug. 13. rendeltetett el a sarczolás, és ekkor a sarczolt terményekért vagy készpénz fizettetett vagy bon állíttatott ki — mig Fischel termény szállítása sokkal előbb történt s azért fizetést nem is kapott. Tehát itt sarczról nem lehetett szó. De Hofstátner 3. •/. alatti bizonyítványa legvilágosabban mutatja, hogy a gabonanemüek adásvevés utján vétettek át, és pedig birtokba is, a magtárkulcsok átvétele által, — tehát jelvényileg A katonai bíróságok hatásköre polgárjogi ügyekben megszüntettetvén, jelen periratok a m. kir. Igazságügyministerium f. évi okt. 2. — 5921. sz. a. kelt átiratával a k. Curiához mint legf. itélőszékhez áttétettek. A legfőbb ítélőszék azonban azokat a Semmitőszékhez átküldötte — következő alapokon: „tekintve, hogy a neheztelt másodbir. végzéssel azért lett a kereset elutasítva, s az egész eljárás megsemmisítve, mivel a per tárgya birói illetőség elébe tartozónak egyátalán nem találtatott; továbbá, hogy ezen másodbirósági végzés ellen még a katonai birósígok fennállása idejében beadott — bár felfolyamodásnak czimzett — jogorvossatban is az panaszoltatik, hogy a másodbiróság (katonai feltörvényszék) végzése hozatalakor semmiséget követett el, s ez okból abban a másodbirósági végzés végképeni megszüntetése, illetőleg megsemmisítése, s érdemleges másodbirósági ítélet hozatalának elrendelése kéretett. „tekintve végre, hogy a katonai bíróságoknál végkép letárgyalt, és onnan elintézés végett átveendő ügyekre nézve a m. kir. igazságügyministerium 1871. aug. 25-én kelt s a B. P. Közlöny 199. számában közzétett rendeletében a magyarországi polgári felebbviteli bíróságoknak az 1868. 54. t. cz. által szabályozott illetőségi hatáskörét módosító átmeneti intézkedések nem foglaltatnak, — igy pedig jelen ügy elintézésére nem ezen az idézett törvény 4. czikkében egyedül az érdemleges kérdések megbirálására hivatott legf. ítélőszék, — hanem a perrend. 297. §. 2. 5. pontjai értelmében is a Semmitőszék látszatik hivatva lenni 8 A Semmitőszék következő határozattot hozott : „A fentebbi keletű másodbirósági végzés megsemmisíttetik s a pesti kir. tábla mindkét fél által felebbezett első bírósági ítélet érdemleges megvizsgálására utasittatik. „Okok: Felperesek keresetüket néhai jogelődjük Fischel Ignácz s az alperes kincsár közt állítólag létrejött adásvevési szerződésre és ekként tisztán magánjogiczimre alapítván, s ily magánjogi követelések tekintetében törvény szerint senki el nem zárathatván attól, hogy vélt sérelmeinek orvoslását az illetékes bíróság előtt kereshesse ; — „Ebből kifolyólag azon kérdések elbírálására : váljon a perbeli bizonylatok nyomán a felperesileg állított szerződési viszony, — v&gy az alperes által előterjesztett tényálladék veendő-e beigazoltnak, — s különösen váljon a megelőzött közigazg. tárgyalások eredménye szerint jelen keresetnek lehet-e még helye? az illetékes bíróság feladatát, és a keresetet érdemileg elintéző Ítéletének tárgyát képezi. „Helytelenül járt el tehát a másodbiróság, midőn érdemleges indokokból a per tárgyát a birói útra nem tartozónak kijelentette. „Mihez képest tekintve, hogy a polgári ügyekben is eljárt katonai bíróságok ebbeli működésének beszüntetése következtében a periratok a m. kir. igazságügy ministeiium által a m. kir. curia mint legf. itélőszékhez — ez által pedig harmad bírósági elintézés végett ide áttétettek; „tekintve továbbá, hogy a perrendtartás 4. §-a és a 297. §. 2. és 5-ik pontja értelmében ily kérdések legfőbb bíróságilag eszközlendö megvizsgálására és eldöntésére e Semmitőszék van hivatva; „tekintve végül, hogy felperesek a másodbirósági határozat ellen annak idején az ez ügyben alkalmazott perrendtartás szabályainak megfelelő alkalmas jogorvoslattal éltek; — a hivatkozott határozatot megsemmisíteni s a pesti kir. táblát, mint illetékes felebbezési bíróságot a mindkét fél által felebbezett e. bir. ítélet érdemleges megvizsgálására utasítani kellett." (1871. novemb. 22. — • 13821. sz.a.) Legfőbb itélöszéki döntvény. A végrendeleti hagyományozás által a hözszerzeményi jog érvényesítése kizárathalik.