Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 93. szám

372 költségeit megalapította." — (1871. nov. 9. — 12429. sz. a.) A mostoha anya, mint természetes gyám a kiskorú gyermekeket törvényszerűen nem képviselheti. A közgyeim nincs hivatva a kiskorúaknak peres ügyekben való képviseltelésére. Ordögh Endre — Vank János hagyatéka, illetőleg özv. Vank Mária mint örökös és a hagyaték kezelője, és a kiskorúak gyámja mint elsőrendű, Vank Pál nagykorú örökös másodrendű, és a kiskorúak Melánia és Gyula képviseletében Dobos Mitru közgyám mint harmadrendű alperes ellen 1500 frt megfizetése iránt 1869. febr. 20-án Arad megye tszéke előtt pert indított. Tárgyaláskor elsőrendű alperes előadta, mikép néhai Vank Jánosnak két házasságbóli gyermekei s örökösei maradtak, kik közül a kiskorú Melánia és Gyula az első házasságból valók, s igy azoknak ő mostoha anyja s n int ilyen tehát azoknak természetes gyámjául nem tekinthető; de azokkal a hagyatékra nézve ellenkező érdekei is forognak fenn, tehát törvényesen nem képviselheti. De a közgyám sem hivatott képviseltetésükre, mert az reá soha sem volt bízva. Felp. erre viszonozza, mikép a kiskorúak részére külön gyám sohasem rendeltetett, azokat a hagyaték i tárgyalásnál a közgyám képviselve az összes kiskorúak gyámjaként; továbbá az egész hagyaték az özvegy — elsőrendű alperes kezelése alatt áll, a kiskorú Melánia vele lakik s felügyelete alatt áll. Keresete annál alaposabb, mert az nem a kiskorúak, hanem az anyjok kezelése alatt álló hagyaték ellen van intézve; és az a jelen perrend életbe lépte előtt indittatott, midőn az osztatlan hagyaték képviseleletére a vagyon kezelőnek perbe idézése elégséges volt. — A törvényszék f. évi június 7. — 2923. sz. a. hozott ítélettel felperest keresetével elmozdította, de az Ítélet indokaiban a kiskorúak képviseltetésére nézve alperesileg felhozott kifogásolást elvetendőnek mondontotta ki. A közbevetett felebbezés folytán ezen ügy a k i r. tábla elébe került, mely azt hivatalból észlelt semm. eset alapján a Semmitó'székhez terjesztette fel; miután a kiskorúak képviseletére megidézett özvegy azoknak nem természetes édes anyjuk s igy képviseltetésüket el sem fogadta — a közgyám pedig a tárgyalásra sem jelent meg s igy ez sem képviselhette azokat s igy jelen per a kiskorúak ellen azok képviseltetése nélkül lett lefolytatva s itéletileg befejezve s így a 297. §. 14. p. esete forog fenn. A Semmitószék a törvényszék 3923. sz. Ítéletét a 297. §. 14. p. alapján megsemmisítette s azt a 11. §. szerinti eljárásra utasította; „mert első r. alperesnő mint kiskorú Vánk Melánie s Gyulának mostoha anyja nevezett kiskorúak természetes gyámja nem levén, őket törvényszerűen nem képviselheti; a közgyám pedig a kiskorúaknak peres ügyekbeni képviseltetésére hivatva nincs; ezek képviseletében tehát a perr. 84. §. értelmében a gyám lett volna megidézendő, mi mellőztetvén, s e hiba utólag sem pótoltatván, a kiskorúak törvényes képviselőjének mellőzésével hozott ítéletet megsemmisíteni kellett." (1871. nov. 9. — 11829. sz. a.) A lénykörülmények nem kellő kifejtése miatti jogorvoslat nem semmiségi panasz, hanem felebbezés utján, s nem a Semmitószék elölt, hanem a felebbvite/i bíróságnál keresendő. Schwarcz Ignácz — Adler C. ellen Pest belvárosi egyes biroság előtt 1871. jun. 27-én 32 frt s jár. megfizetése iránt pert indított — előadván, mikép alperestől részlet sorsjegyet vásárolt azon kötelezéssel, hogy 20szor 8 frt részleteket fizetend azon következéssel, — hogy ha a jegyzékbe foglalt 1864. évi 100 frtos sorsjegy nyereménynyel járna, ezen nyeremény 20adrésze felperest illetendi, mindenesetre pedig ezen sorsjegyek egyikét tulajdonjogilag neki átadni tartozik. Felperes 4 részletfizetést teljesített is, de az 5 diket már alperes tőle nem akarta elfogadni. Kéri tehát a kifizetett részleteket, összesen 32 frtot járadékával kifizettetni. Tárgyaláskor alperes azzal védekezett, hogy az 5-ik részletet azért nem fogadta el, mert a részletfizetés ideje már lejárt s a társasági viszony megszűnt. Azonban azon ajánlatot teszi, hogy kész egy sorsjegyet felperesnek átadni, ha ez a még hiányzó részletfizetéseket teljesitendi. Felperes, hogy a tényállás tisztáztassék, — saját költségére elhalasztást kért — mibe azonban alperes bele nem egyezett. Az egyes bíróság f. év sept. 21-kén — 24790. sz. a. ítéletet hozott, melyben a halasztási kérelmet viszszautasitván — azon okból, mivel az alperesileg elleneztetvén, különben a tényállás a felek által már kellően kifejtetett és kölcsönös beismerések által megalapittatott, azt tehát kiigazittaui már nem lehet; — további bizonyításra pedig nincs szükség — és ennek alapján felperest keresetével elutasította. Felperes ez ellen felebbezést és semm. panaszt adott be, utóbbit azzal indokolva, mert a tényállás tisztázására az elhalasztás szükséges lett volna. A Semmitószék azt elvetette; „mert oly esetben, midőn a ténykörülmények kellőleg kifejtve nincsenek, nem semmiségi panasz — hanem felebbezés utján, a perr. 108. §. értelmében az eljárásra jogosított felebbviteli bíróságnál keresendő — a jogorvoslat, mely szerint ezen az érdemben itélő bíróság hatásköréhez tartozik, az ítéletet feloldani, és a tényálladék bővebb kiderítése tekintetéből ujabb tárgyalást és további bizonyítási eljárást rendelni — minélfogva az erre fektetetett semm. panasz elvetendő volt." (1871. nov. 9. — 13532. sz. a.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.