Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 93. szám
371 tatni rendeltetett, hogy a 3-ik számú nyugtát szinte sa- | játkezüleg irta alá, s igy ezen okirat, mely szerint ó minden lejárt végrendeleti hagyományait a végrendeleti pontokra való hivatkozással felvette,a perrendtartás 167-dik §-a értelmében kifogás feletti bizonyítékot képez, hogy felperes a végrendelet 7-ik pontjában özvegyi tartására hagyományozott ingatlanok haszonélvezeteit, valamint a szükséges tűzi fát szakadatlanul szedi, — hogy a 4-dik számú szerződés tartalma való s hogy felperes ebben az A.) alatti végrendelet teljesítésére magát még 8 év múlva s azontúl is mindig kötelezte, — hogy az 5., 6., 7. számú nyugták tartalma való, s hogy ezek tanúsága szerint fel peresnó' a neki végrendeletileg hagyományozott 4500 frt utáni kamatokat a végrendelet értelmében és „durante lite" a végrendelet végrehajtójától fél évenkint folyvást s rendesen felveszi, — hogy az 5662 helyrajzi számú rétet, ámbár ez szintén a házasság tartama alatt szereztetett, felperesnő még is a végrendelet 7-ik pontja értelmében csak özvegyi tartás cziméni haszonélvezetre fogadta el s e czimen folyton élvézi. Tudomásul veszi pedig alperes ezen beismeréseket azért, mert azok által az A.) alatti végrendelet nyilt elfogadása s usuroborálása teljesen be van bizonyítva s mert azok után azon vagyonra nézve, melyről az igy usuroborált végrendeletben intézkedés tétetett a végrendelet erőtlenitéséről szóló 4-ikcuriai döntvény értelmében felperesnő kereseti jogát megállapítani nem szabad. Hogy pedig az A.) alatti végrendelet usuroborálását a 8. és 10 ik számú perei el nem enyésztethetik, az legkétségtelenebbül onnan derül ki, hogy a 2., 3., 4., 5,, 6., 7-ik számú okiratok mind előbb keletkeztek, mintsem felperesnó a végrendeletet fenti pereivel megtámadta volna s hogy a 8dik számú végrendelet érvénytelenitési perben hozott Ítélet már a hivatolt okiratok alapján hozatván, abban felperesnó kereseti jogától azért üttetett el, mert épen ezen okiratok által kimutattatott, hogy az érvényteleníteni akart A) alatti végrendeletet felperesnó elfogadta s usuroborálta. (Adb)A kereset időelőttiségének begyőzésére hivatkozik alperes a 18-ik sz alatti nagyszombati szentszék előtt felperesnő által s az A.) alatti végrendelet érvénytelenítésére indított kereset tartalmára, melyben felperesnő közszerzeményi igényét elíő sorban felhozta s ekként ezen keresete által ugyanazt kereste, mit jelen közszerzemóny fele iránti keresetével akar elérni s épen ezért okvetlenül be kellett volna várni az elsőnek befejezését. Mi pedig a calumnia vádját illeti, ez alól felperes nem menekülhet, mivel perei ugyanazon egy hagyatékra irányozvák, melyről Valovits Mihály A) alatti végrendeletében intézkedett s mivel e hagyatékot felperesnő egymást kizáró szin és czim alatt végrendelet érvénytelenitési és fólretételi perekkel egyszerre s daczára annak keresi, — hogy ezen érvényteleníteni és félretenni akart végrendeletet elfogadta s vele való élésével jóváhagyta. (Ad c.) A kereset helytelensége és szabálytalanságának kiderítésére alperes az árvás törvényszéknél fekvő hagyatéki iratoknak hivatalos megkeresés melletti bekivánását s e perhezi csatolását kéri, mivel azokból ki fog derülni, hogy a hagyatéki tárgyalás végleg befejezve s az egész hagyaték zár alá helyezve lévén, alperes a kereseti ingatlanok felét annak másik felével sem bitorlólag össze nem olvaszthatta, sem birtokba nem vehette, hanem hogy ezen telekkönyvileg Valovits Mihály nevére irt s igy hagyatékát képező kereseti ingatlanok is a végrendeleti végrehajtó Valovits József kezelésére bízattak, hogy tehát ezeknél fogva felperesnőnek a hagyaték s illetőleg annak képviselője, a hagyományosok egyeteme s miután ezeket a birói zár miatt a végrendeleti végrehajtó személyesítette, ez ellen s egyetlen egy közszerzeményi keresettel kellett fordulnia, s oly négy részkeresettel, mint a milyen egy közszerzeményi czim alatt jelenleg folyamatban van, azok leszállítása nélkül már azért sem indulhatott, mivel ezen válasziratu tételben : „ha az átvett érték egészben vétetik az összehasonlitásnál, akkor a közszerzemény fele is egészben veendő, nem pedig csak egyes részben" - - felperesnő maga belátja, hogy a végrendelet alapján kapott értéknek a vitatott közszerzeményi értékkel való összehasonlítása jogilag csak ugy lehetséges, ha 4 részkeresete egybeolvasztatott. (Folyt, köv.) Se?nmitöszéki döntvények. A perrend nem rendeli,hogy sommás ügyekben a felek az eskü megtörtént letételéről külön végzés által értesíttessenek. — Nem képez semmiségi esetet, ha a végrehajtási hely körülményeit tekintetbe véve, tanuk távolabbi helyről hozatlak s az ebbeli költségek megalapitallak. Somogyi György — Deutsch Adolf ellen Veszprém megye illető szolgabirósága előtt 80 frt s járulékai iránt sommás pert indított, melyben alperes mind első, mind másodbiróságilag elmarasztaltatott — felperes által leteendő póteskü feltétele alatt. — Felperes ezen esküt letevén, végrehajtásért folyamodott, mi f. évi jul. 16. — 79. sz. végzéssel 120 frt erejéig el is rendeltetett. — Es ezen kielégítési végrehajtás jul. 26-kán foganatosíttatott is, — minél alperes terhére a bíróság által hozott tanuk költségei is megalapittattak. Ezen eljárás ellen alperes semm. panaszt adott be, következő okokból : mert alperes arról, hogy felperes az oda ítélt pótesküt letette, nem értesíttetett végzésileg, pedig ha erről értesül, felperes megítélt követelését kielégitendi, és igy a végrehajtási költségek tőle jogtalanul vétettek be; és mert a végrehajtási tanuk alperes lakásától egy órányira fekvő Enying községből hozattak, — mi nem lett volna szükséges, s a mi által költségei szaporitattak. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panaszló kétségbe nem vonja, hogy az eskületételre kitűzött határnapról értesíttetett, s ennél fogva módjában volt arról meggyőződni, váljon ellenfele a megítélt esküt letette-e? . „Oly rendelkezés pedig, hogy a felek az eskü letételéről sommás ügyekben külön végzéssel értesitessenek, a perrendtartásban nem foglaltatik; „mert továbbá az sem tartalmaz szabálytalanságot, hogy a kiküldött végrehajtó, annak figyelembevételével, miszerint a végrehajtás pusztán volt foganatosítandó, két tanút Enying községéből magával hozván, azok diját és *39