Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 91. szám

364 A Semmitőszék azt elvetette; „mert a birói végrehajtásból származó s bíróilag felszámolt költségeket végrehajtást szenvedő tartozik mindaddig viselni, mig csak a végrehajtató fő s mellék követeléseiben nincs kielégitve. „Fenforgó esetben végrehajtatónak, a végrehajtást szenvedő által, a bíróságnál letéteniényezett végrehajtási költségek behajtásánál voltak kiadásai, mellyek minthogy szinte a végrehajtó költségekközé számíttandók, és a bíróság által lettek ruegállapitva,a fenebbi elvnél fogva végrehajtást szenvedő által viselendök." (1871. okt. 25. — 10074. sz. a.) Nem képez semmiségi esetet, ha a szemle-határnapot kitűző végzés nem a felet képviselő ügyvédnek, hanem magának a félnek kézbesitlelett, midőn elég idő volt arra, hogy utóbbi ügyvédét arról értesíthesse. Nem tartozik a Semmitöszék hatáskörébe annak megbirálása, hogy a kereset alaptalan, idő előtti vagy elévült-e? sem a birói szemle mérlegezése vagy a beruházások lételének kérdésébe. Varga Lajos úgy is mint kiskorú gyermekei term. gyámja — Csák József ellen Zalamegye törvényszéke előtt balatonfüredi telekkönyvezett malomépület s tartozékainak kibecsültetés mellett tulajdonjogilag leendő átadatása iránt keresetet inditott, mely per rendes eljárás szerint be is fejeztetett. — A törvényszék f. évi 3142 s 3283 sz. végzésekkel a kereseti malom s járulékai becsértékének meghatározása végett, szakértők közbejöttével, birói szemlét, illetőleg megbecsültetést rendelt, mi f. év aug. 9-én a kiküldött szolgabíró jelenlétében foganatosíttatott. — Ez megtörténvén f. év. sept. 1 én 4603 sz. végzéssel a becslés feletti észrevételek beadására határnapot tűzött ki. Alperes a szemlét rendelő végzés s azt követő eljárás ellen sem. panaszt adott be,sept. 20-án, melyet arra fektetett; mert a kereset már elévült miutáu panaszló a kérdéses malmot 1823-tól háborithatlanul birtokolja s abba A kellő befektetéseket egyedül teljesítette; mert továbbá a szemlét rendelő végzés nem kijelölt ügyvédének, hanem neki kézbesittetett s igy az hivatalos tudomást arról nem nyervén, arra meg nem jelenhetett, védveit mellette elő nem adhatta, mig panaszló mint jogtudatlan abba bele nem folyhatott s igy a 215. §. adta joggal ügyvédje nem élhetett s végre mert a szemle tárgya s tartozékai előlegesen összeirandók s a lelek raeghalgatásával megalapitandók lettek volna. A Semmitöszék azt elvetette. „mert annak megbirálása, váljon a kereset alaptalan, idő előtti, vagy elévült-e? továbbá, hogy a kereset tárgyát képező malomban felperesnek befektetése vagy munkája van-e? — végre a foganatasitottszemlének mérlegezése is, az ügy érdemében itélő bíróság hatásköréhez tartozván, panaszló kifogásai e helyütt birói figyelembe ném vétethettek „mert továbbá azon körülmény, hogy a szemle teljesítésére batátárnapot kitűző végzés nem az ügyvédnek hanem alperesnek személyesen kézbesittetet, minthogy július 28-tól, vagy is a végzés kézbesítésére aug. 9-ig, midőn alperes jelenlétében a szemle foganatosíttatott, ügyvédét értesíteni „elég ideje volt — semmiséget nem képez." (1871. nov. 12579. sz. a.) Törvényczikk az igazságügyministeri számvevőség személyzete szaporitása, és az 1871. évi 31. 32. 33. törvényezikkek végrehajtása költségeinek fedezésére szükséges póthitelről. (Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1871. nov. 7-én, a főrendiházban nov. 13-án.) 1. §. Az 1871. évi államköltségvetésről szóló 1871. X. t. cz. 2. §. A) alatti XVIII. fejezetének 1. czimében megszavazott rendes kiadásokon és a B) alatti VIII. fejezetében megszavazott rendkivüli kiadásokon felül, az igazságügyministeri számvevőség személyzeti ssaporitása költségeinek fedezésére rendes kiadásként 3500 forint, az 1871. évi 31., 32. és 33. törvényezikkek végrehajtása költségeinek fedezésére pedig rendkívüli kiadásként 431,400 forint, tehát összesen 434,900 forint szavaztatik meg utólagosan a következő fejezetek és czimek szerint : A) XVIII. fejezet 1. cziméhez a központi igazgatásra 3500 forint. B) VIII. fejezet ujonan nyitandó 4. czime alatt az első folyamodásu királyi törvényszékek, járásbíróságok és ügyészségek szervezésének rendkívüli szükségleteire, nevezetesen a bebútorozásra és egyéb felszerelé.-re és a rendezési átalános költségekre az 1871. évi 32-ik törvényezikkben megállapittatott 431,400 frt, összesen 434,900 ajánltatik meg. Ezen összegek az 1871. évi X t. cz. illető fejezetei, czimei és rovatai alatt veendők számadásba. 2. §. Az 1871. évi X. t. cz. 3. 4. és 6. §§-ainak rendelkezései ezen törvényre is kiterjesztetnek. 3. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi és a pénzügyi ministerek bízatnak meg. Mi e törvényezikket stb. helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük stb. Kelt Ischlben, 1871. okt. 10. Ferencz József s. k. Gr. Andrásy Gyula s. k. Csődök. Galló Mari trsztenczi lakos Árva megye tszéke, bejei. dec. 28 —30. perü. Balgha. Tidala Antal namesztói gyolcskeresk. Árva megye tszéke, bej. dec. 4—6. perü. Divéki Ágost. Korényi Vértes szegedi gabonakeresk. e. Szeged város tszéke, bej. dec. 21—23. perü. Eördögh F. Bellák Antal körmöczi keresk. e. Körmöcz város tszékénél bejei. uov. 20 — 22. perügy. Gyurgyik Gyula. Csöduiegszüntetés. Burkhard István mádi lakos e. Zemplén megye törvényszékénél. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten. 1871. Nyomatott Kocsi S á n_d o r saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.