Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 89. szám

355 ugyanazon jogalapon, ugyanazon tárgy iránt állanak kötelezettségben és a 2 dik szerződés érvénye forog kérdésben, a kereset együttesen elintézendő mindkét alperes irányában. A birói illetőség bíróilag megalapittatván; Másodrendű alperes kifejti, hogy a szerződések azokon kivül álló 3-dik személyt nem kötelezhetnek, ő pedig az A. és B. alatti szerződésben semmi kötelezettséget sem vállalt el. — A vele állítólag kötött Blahánéféle szerződés létele nem is igazoltatott, mint az sem, hogy az megszegetett. A kereset halmozott is, mert a debreczeni színházi szerződést érvényesnek,— a pestit pedig érvénytelennek kívánja kimondatni. Fel pere s részéről viszonoztatik, hogy a magyar jog szerint, hol kiköttetett a vinculum, mind ezt, mind a szerződés betöltését lebet követelni. A kereset nem halmozott, mert itt az érvényesítés s érvénytelenítés kérdéseit nem lehet különválasztani. A kereset nem is idő előtti, mert a megszegés időpontja már megérkezett. — Külföldön is solidaritásban állnak a színház igazgatóságok és a színészek máshol fel nem fogadtatnak, elbocsátási bizonyítvány nélkül. Elsőrendű alperes válaszolja, hogy a régibb A. szerződést meg nem szegi, — a B. szerződés ideje pedig még el nem érkezett, hanem kijelenti, hogy utóbbit meg fogja szegni. — Másodrendű alperes megjegyzi, hogy a jelen ügy eldöntése nem praejudicálhat azon egyességnek, mely közte és Blaháné közt netán köttetett. Idő előtti is a kereset, mert a debreczeni szerződés valóságban még meg nem szegetett. Továbbá honunkban nem ismertetik a színházak emiitett solidaritása. — De felpe res nem is igazolta, hogy közte s Blaháné közt szerződés köttetett volna. A tárgyalás befejeztetvén, Debreczen város sommás bírósága következő ítéletet hoz( tt : „Első rendű alperes Blaha Jánosné, Kölesi (Reindl) Luiza asszonynak a felpereshez intézett felmondási — illetőleg szerződés felbontási nyilatkozata érvénytelen, s ezen alperesuö köteleztetik, hogy a keresetlevélhez mellékelt A. és B. alatti szeződéseket 1872. aug. 31-ig terjedőleg a debreczeni állandó színház irányában — annyiszor, a mennyiszer elrendelendő végrehajtás terhe alatt — betöltse. „Mindkét rendű alperes közt épen az A. és B. alatti szerződések tárgya felett kötött későbbi szerződés, — melynek erejénél fogva Blaháné asszony, — a felperessel kötött szerződés lejárta előtt, a pesti nemzeti színházhoz szegődvén, belépni tartoznék, az A. és B. alatti szerződések'irányában érvénytelen, s ezeknek sérelmére nem szolgálhat. Egyszersmind alperesek a felperes részére 28 frt 6 kr. perköltségben egyetemlegesen elmarasztaltatnak, s 8 nap alatti teljesítésre végrehajtás terhe alatt köteleztetnek. — „Indokok: 1. Elsőrendű alperesnő maga is elismeri, hogy az A. s B. alatti szerződések alapján az 1872. aug. 31-ig a debreczeni állandó színházhoz szegődött, és művészetét azon időre ide lekötelezte. | 2. Semminemű okot arra nézve előadni nem tud, melynél fogva a szerződést felbontani jogosítva lenne. „Már pedig : a) kötelezettségét mindenki teljesíteni tartozik, sí ki mint kötelezi magát, akként nyer törvényt és igazságot. b) Ha a szerződő fél a szerződésnek megtartását kívánja, s erre perel : ezt jogosan és törvényesen teheti, s a másik fél azt a szerződést megtartani, betölteni köteles. c) A kötbér kifizetése által csak akkor szabadulhat a szerződő fél a kötelezettsége alól, ha a másik fél azt elfogadja, s azzal megelégszik: ellenkező esetben kötbér fizetésének ajánlása mellett a bíró sem oldhatja fel a szerződést. — Jelen pernél pedig felperes a kötbérrel nem elégszik meg. 3. Már a D. alatti okmány által beigazolva van, de a per során is elismertetett, hogy elsőrendű alperesnő felmondott, illetőleg a szerződést jövőre is meg fogja szegni; — ugyszinte az is elismerve van mindkét félnek hallgatagságával, s a biróság kérdésére és felhívására ' adott határozatlan nyilatkozatával és mindenek felett másodrendű alperesnek F. alatti iratával, hogy Blaha Jánosné a pesti nemzeti szinházhoz szegődött; másodrendű alperessel ugyanazon alapon, — mint felperessel áll, — szerződött, t. i. színművészéét lekötelezte; és igy a felperesi kereset már nem idő előtti, mert felperes már akkor jogosan és kütelességszerüleg kérheti a biróság ítéletét, midőn nemcsak a felmondás megvan, hanem a személy maga és művészete ujabb szerződés által le is kötelezve van. — 4. Midőn a fentebbiek szerint első rendű alperesre magára és művészetére, tehát ugyanazon egy egyénre vonatkozó két okmányról van szó és kérdés, a kettő felett a személy és ennek tulajdonsága ugyanazonosságánál fogva, egymástól különlegesen intézkedni nem lehet, a kettő pedig egymás mellett meg nem állhat, és bírónak kell itéletileg kimondani, hogy melyik az érvényes, s e miatt foglaltatik össze a kereset : kétségtelen, hogy a felperesi kereset nem is halmozott. 5. A két szerződés közül, mely elsőrendű alperes személye és művészete felett kötve van, az utóbbit, t. i. a mi másodrendű alperessel köttetett, kellett semmisnek,érvénytelennek mondani, mert: a) hogy két szerződés közül, midőn ok nincs a megmásolásra, mindig az elsőt kell megtartani; ezt, mint törvényen alapulót, hosszasan indokolni sem kell. b) a második szerződés azért is érvénytelennek mondandó, mert másodrendű alperes tudta azt, hogy elsőrendű alperesnő a debr. színháznak szerződött tagja. c) az a mentség, hogy az országban nincs solidalis kötelezettsége az intendánsoknak, másodrendű alperesnek ellene bizonyít, mert a hol nincsenek határozott kivételes rendszabályok, ott az életben levő gyakorlatot és szokást kell követni; — Magyarországon pedig a már szegödségben álló félnek ujabb szegődtetése nem szabados. 6) E helyütt, és együttesen kellett elitélni ez ügyet, mert ezt a p. t. r. t. 32. § a határozottan megengedi, s az elsőrendű alperesnek ugyanazon egy tulajdonsága feletti szerződés különlegesen érvényes és végre is hajtható ítélettel eldönthető nem is lehetne. 89*