Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 89. szám

356 7. Perköltségekben alperesek elmarasztalandók voltak, mert magok szolgáltattak okot a perre. Ezen ítélet ellen a felek felebbeztek. (Folyt, köv.) Seiumitöszéki döntvények. A hivatalos pecsétnek a birói végzésről való hiányozása szabálytalanság, de nem semmiségi eset. Harácsek Józsefnek — Grünfeld Salamon ellen belső Szolnok megye törvényszéke előtt 298 frt s járulékai iránt folytatott perében, alperes elmarasztalása folytán s felperes kértére — alperes ellen a törvényszék 1870. július 20. — 2927 sz. a végzéssel a végrehajtást elrendelte. Ezen végzés ellen alperes se mm. panaszt adott be, azon okból, mert a törvényszéknek idézett 2927 sz. végrehajtási végzéséről a birói pecsét hiányzik, miért az hitelesnek nem tekinthető. A Semmitószék e panaszt elvetette; „mert a hivatali pecsétnek a neheztelt végzésről való hiányozása nem olyan szabálytalanság, mely a perr. 297. §-a szerint a végzés semmisségét vonhatná maga után.* (1871. okt. 25. — 10641. sz. a.) A ki csőd alatt áll, másnak képviseletében meghatalmazottként nem jelenhet meg. Ily esetben a további eljárás beszüntethető. Gál Boldizsár — Lanzó Szilárd ellen Somogy megye szigetvári szolgdbirósága előtt 45 frt s járulékai iránt sommás pert indított. Tárgyalásra felperes képviseletében Gál Ferdinánd meghalmazottja jelent meg, ki ellen alperes részéről azon kifogás tétetett, hogy csőd alatt állván, önképviseletre képtelen, s igy mások meghalmazottjaként sem léphet fel; mely körülményt Gál Ferdinánd nem vette tagadásba. Ennek folytán a szolgabiróság f. évi aug. 23. 176. sz. a. kelt végzésével a tárgyalást beszüntette a per rend 11. §. értelmében. Ez ellen felperes semm. panaszszal élt, mivel ő mint nem őrült mások meghatalmazását gyakorolhatja, — annál inkább : mert a felmutatott okiratok szerint meghatalmazotti minősége előbb a bíróság által már több esetben elfogadtatott. A Semmitőszék azt elvetette; „mert felperes képviseletében megjelent Gál Ferdinánd — alperesnek azon állítását, hogy csőd alatt áll, — nem tagadván, ezen ténykörülmény beigazoltnak veendő. „m i u t á n a perrend. 88. §-a szerint a meghatalmazottnak önképviseletre jogosítottnak kell lenni, — ilyennek pedig a fentebbiek szerint Gál Ferdinánd nem tekinthető, ennélfogva az eljáró biróság az által, hogy a további eljárást beszüntette, felperes részéről érvényesíthető semmiségre okot nem szolgáltatott — a semm. panasz tehát mint alaptalan, elvetendő volt." (1871. okt. 26. — 11521. sz. a.) Az, ha a kézbesítési iv a kézbesítő által alá nem iratik, szabálytalanság, de nem szükségkép semmiségi eset — nevezetesen : ha a kézbesítés maga a fél aláírásával igazolva van. — Schillits Mihály — Raiti A. ellen Torontál megye t. becsei szolgabirósága előtt 40 frt s járulékai erejéig sommás keresetet indított, mire tárgyalás tűzetvén ki, s erre alperes meg nem jelenvén, f. évi május 30-án — 241-dik szám alatt hozott Ítélettel alperes elmarasztaltatott. — Alperes ezen ítélet ellen semm. panaszt adott be; — mivel az idéző végzés a perrend 262. és 263. §. rendeletei mellőzésével eszközöltetett, a mennyiben a kézbesítő írni olvasni nem tud s igy a kézbesítő ivet alá sem irta — mihez járul, hogy alperes a magyar nyelvet nem birván, a végzés tartalma neki megmagyarázandó lett volna, — mi nem teljesíttetett. De semmis az eljárás azért is : — mivel a tárgyalásra felperes sem jelent meg — mert a jegyzőkönyv még az ítélet kézbesítésekor, f. évi aug. 15-kén sem volt aláírva. — A kereset tehát a 113. §-ként visszaadandó lett volna. Es a kereseti kötelezvény alperessel nem közöltetett, de a periratokhoz sem mellékeltett. A Semmitőszék azt elvetette; „m e r t jóllehet szabálytalanság ugyan , hogy a kézbesítő a kézbesítési ivet alá nem irta; ez még is jelen esetben áz ítélet megsemmisítésére okul nem szolgálhat, — miután alperes nemcsak hogy nem tagadja az idéző végzés átvételét, de ez az általa sajátkezüleg aláirt kézbesítési ivvel is igazoltatik, és mivel e szerint alperes irni olvasni tud, — a határozat megmagyarázásának szüksége fenn nem forgott, — alperes tehát ezek szerint törvényszerüleg megidézettnek tekintendő lévén, — egyéb a perrend 126. §-a szerint figyelembe vehető semmiségi ok pedig fel nem hozatván, — a panasz, mint alaptalan — elvetendő volt." (1871. okt. 26-kán — 11523. sz. a.) Kinevezések. Az igazságügyministeri számvevőséghez főszámtanácsost) ak Rónay János, számtanácsosnak Hámorszky István és Elesdy Ferencz belügyministeri számtanácsos, másod osztályú számtiszteknek : Weinhold Sámuel, Szénásy László és Krezor György belügyministeri másod-osztályu számtisztek, harmad-osztályú számtiszteknek pedig : Tóth István, Szőcs Mátyás, Wipf Ferencz, Mittermayer Nándor, Csutor Pál, Hubay Gyula, Nimcserics Lukács és Szeidl Pál belügyministeri harmad-osztályú számtisztek. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz.