Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 87. szám

347 tagositási kereset megindítására kiszabott határidőn belül kérvényét beadni elmulasztván, ezzel a jedlinkai határ úrbéri rendezésének keresztülvitelétől mindenkorra elesett, — az ország jelenlegi állam-viszonyai között alaposan többé fel nem hozható; mintán az Orszb. Értekezlet az úrbéri pátensnek csak anyagi részéttartotta fenn — alaki tekintetben pedig a fennálló hazai úrbéri törvényeket helyezte ismét hatályba és ezek szerint a tagosítás keresztülvitelére irányzott felperesi kereset, a törvénykezés alaki s nem anyagi részéhez tartozik; és „mert maga a kir. itélő tábla is az Orsz. Értek, szabványait igy értelmezvén — 1865 febr. 9-kén 28. úrbéri szám alatt a Jedlinkai határ szabályozására vonatkozólag hozott végzésében akkép határozott : hogy a felperes tagositási kérvénye az 1836. 10. t. cz. 6. §-a szerint tárgyalandó. „Alperesi költség-számla nem volt megítélhető'; mert az 1836. 10. t. cz. 6. §-a s ezzel kapcsolatban az úrbéri pátens 44. §. szerint költségek csakis a határtagositásnál viselendó'k az illető birtokosok által; mig jelen esetben alperesek perlekedése s igy a költségek jegyzéke is éppen a tagosítás keresztülvitele ellen van irányozva." (1871. május 8. — 285. urb. sz. a.) (Vége köv.) Scnimitőszéki döntvények. (A Semmitőszék döntvénykönyvéből kiírva ) Bűnvádi bíróságok között felmerült illetőségi összeütközéseknek elintézése nem a kir. Semmitőszék, hanem a kir. itélő tábla jogköréhez tartozik. C1871. okt. 19. — 12928. sz. a.J Ezen a Semmitőszék teljes tanácsülésében hozott elvi határozatra vonatkozó jogesetet lapunk 85-ik számában a 338. lapon már közlöttük. Ez az, mi az Arad s Temes megye büntető törvényszéke közötti illetőségi összeütközést tárgyazza. A törvényszék minden esetben s igy oly esetben is, — midőn a perrend szerint sommás eljárás alá tartozó ügyekre delegaltatik, a perr. 92. §-ban elöszabotl rendes eljárás szerint köteles eljárni. Lalaszincz Krassó megyei község — Kaproncza Arad megyei község ellen, ugy az Arad megyei kincstári uradalom ellen határvittongási ügyében Békés megye polg. tszéke delegáltatott bíróságul. Felperes község f évi april 29-kén beadta keresetét Békés megye delegált törvényszékéhez, mire tárgyalásra f. évi aug. 7-ke tüzetett ki és pedig a helyszínére — Kaproncza községébe, utasíttatván fe'peres, hogy a szükségelt perköltségeket a kitűzött határidő előtt terjesszebe, minthogy a békési törvényszéknek Arad megyébe kell kiutazni. — Az idézó végzés felperesnek jun. 27 én kézbesittetett, s felperesi község július 15 kén folyamodott, hogy az előlegezendő költség határoztassék meg. Ennek folytán a tszék július 17. — 3439. sz. végzésével 300 frt költség beküldetését rendelte el. A 3741. sz. közbeszóló végzésben pedig a törvényszék azt is kimondotta, hogy ha az előleg be nem küldetnék, a tárgyalás meg nem tartathatik. Aug. 7-kén a törvényszék a helyszínén megjelenvén, előtte felperes részéről senki sem jelent meg, minek folytán a törvényszék alperes kértére felperes községet keresetétől elmozdította és 187 frt 4 kr. eljárási költségben elmarasztalta a perr. 111. §-a élteimében. Ezen Ítélet felperesnek aug. 14-kén lett kézbesitvé, 1 — a felperesi ügyvéd azonban már azt megelőzőleg sem. panaszt adott be, azon alapon, mert az idéző végzésben ugy értesiitetett Lalaszincz községe, hogy a tárgyaI lás csak ugy fog megtartani, ha aug. 7-ig 300 frt költ\ ség előleg beküldetik; ezen előleg pedig be nem küldetett | és a tárgyalás mégis megtartatott, midőn a kö/.ség nem tud\ hattá, hogy az az előleg beérkezte nélkül meg fog tartatni. Igy ezek szerint felperesi község a bíróság határozata értelmében maradt el a tárgyalástól. A törvényszék részéről hivatalosan az jegyeztetik meg, hogy a tárgyalás megtartása nem tétetett függővé az előleg beküldésétől; hanem ezen beküldés egyszerűen csak meghagyatott. A bíróság pedig annál kevésbbé vélhette, hogy a község meg nem fog jelenni, mert az maga kérte az előleg meghatározását, mivel fizetési szándékát nyilvánította. A község tehát a megjelenés kötelessége alól fel nem oldathatott s a költségek magán kérdése z ügy tárgyalását meg nem akadályozhatta. A Semmitőszék következő határozatot hozott : „A semmiségi panasznak az abban foglalt indokokból hely nem adathatnék ugyan, azonban az eljáró békés megyei törvényszók egész eljárása s a tárgyalás folytán hozott, panaszolt ítélete, a perr. 92. §-a, s a 297. §. 1. p. alapján — tekintettel a 304. §-ra — hivatalból megsemmisíttetik, s ugyanaz szabályszerű rendes eljárásra utasittatik. „mert a kiküldútt törvényszék a feleket sommás szóbeli tárgyalásra idézte meg s ilyen tárgyalás folytán hozta meg neheztelt Ítéletét, holott a perr. 92. §-a szerint rendes per bírája előtt, milyen a tszék, sommás eljárás folyamatba tétele nem engedtetik, és ha ilyen czéloztatnék, az hivatalból visszautasítandó. „Ezen törvéuyellenes eljárását s annak során hozott ítéletét tehát hivatalból meg kellett semmisíteni." (1871. okt. 20. — 11842.) A következő döntvények nem a Semmitőszék döntvénygyüjteményéből vannak kivéve. A peres fél ügyvéde megbízását a bíróság előtt visszavonván, a bíróságilag megalapítandó költségek s munkadíj megtérítése mellett jogosítva van attól átadott okiratait visszakövetelni. Mendl Hermann — Flacknekker ellen Krassó megye törvényszéke előtt 16000 frt s jár. iránt pert indított, melyben képviselőjéül P. ügyvéd szolgált. A per folya mában azonban ezen ügyvédi megbízást a bíróság előtt visszavonta, s R. ügyvédet jelentette be képviselőjéül Továbbá kérvényt adott be a törvényszékhez, hogy előbbi *87