Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 87. szám

Pest, 1871. kedden november 7. 87. szám. Tizenharmadik éviolyani. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : A.z ingók és ingatlanok iránti biztosítás kérdéséhez. — Legfelsőbb itélőszéki döntvény. — Semmitőszéki döntv. Az ingók és ingatlanok iránti biztosítás kérdéséhez. Egy magának némi tekintélyt kivívott kereskedői testület épen most feliratot tervez az igazságügyi tninisterhez, hogy a jelen perrend kiigazítását egy kényes pontban pótczikkel keresztülvinni igyekezzék. Ezen kényes pont pedig az ingókra vezethető biztositásnak egyfelől megszorítása, másfelől kitágítása, tehát tulajdonképeni helyreigazítása. Megszorítandó lenne a perrend 338. §. anynyibaD, hogy biztosítás a kereset megindításának egyidejű kimutatása nélkül ne adathassák, mint ezt a váltótörvényi eljárás is követeli. — Szükséges ezen intézkedés azon okból, mert maga a Semmitőszék 1871'. január hó 18. — 247. sz. alatti döntvényében azt állapítván meg, hogy a biztosítás nem is feltételez és követel perindítást, ennek nyomán a hamis zálogoltafások szédítő mérvben növekedtek; — s az egyes bírák néha alkalmazzák a zárlatigazolást 30 nap alatt követelő 335. §-t a biziositás különbeni feloldása mellett, mint ugyanazon perrend fejezetének szabályát, néha nem, s akkor a zálogoltatás után tovább folytatja a bűnös üzletét, mit a felzálogoltató ha eladat is, az első rendű álzálogbirtokos rántja magához. Ki t e r j es z t e t n í kívánja pedig a hivatolt kereskedői egylet a biztosítást a könyvkivonatok alapján indított keresetekre — azoo analógiából, mivel ezek nyomán ingatlanrai előjegyzés, tehát biztosítás törvényileg mindig megadandó,s nem is a kereset előleges, hanem utólagos megindításának feltétele alatt. Van ugyan különbség a két eljárás következményei közt, mert az adós előjegyzéssel zálogolt ingatlannak korlátlan használatában marad, — mig az ingók szoros zár alá vehetők; — de ezen különbségnek élét könnyű volna elvenni a szoros zár korlátozása által. Tekintettel azonban arra, hogy a jogászok egy része az 1840. XVI. t. cz. 52. §-át akkép magyarázza, miként a könyvkivonati követelés legott lejártnak tartható, — mérséklendő mindenesetre a könyvkivonat alapjáni per és biztosítási kérelem akkép, hogy csak a legalább 3 havi követelések legyenek perelhetők, mint mennyi időre szokás szerint a vevőnek hiteleznek. Az, hogy az eladó vegyen hát váltót vagy a jelen perrend szerint előnyösebb kötelezvényt adósától, helytelen kifogás; mert ki az üzletviszonyokkal csak felületesen ismerős, tudja, mennyire lehetlen ez némely esetekben, részint a tételek csekélyessége, részint a vevők finyássága, részint a levélbeli rendelések esetén azok távolsága miatt. | Ezen követelményeket bizonyára helyeseknek kell elismernünk, s óhajtandó, hogy azoknak hely adassék, — pótlólag csak megemlítvén azon esetet, mely a hivatolt testület igazgatójával történt, mely tehát némileg alkalminak tekinthető, mi az eszmecserére a kiinduló lökést adta. E. ugyanis Gr. ellen könyvkonat alapján keresetet indítván, egyúttal kérte az ingóbiztositásra való kilátás hiányábau alperesi ingatlanok záros összeiratását, mivel alperes lakhelyén még telekkönyvek nem létezvén, előjegyzést szorgalmaznia nem lehet; — kérte pedig a perrend 353. és 359. §§-okra való hivatkozással. A per bíráját képező törvényszék elutasitá a kérelmet, mivel a hivatolt szakasz a végrehajtási eljárást tartalmazó fejezetben foglaltatván, felperesnek pedig még Ítélete nem levén, kérelmének azon alapon helyt adni nem lehet. A közbevetett semmiségi panasz folytán, melyben különösen az emeltetett ki, hogy felperesnek a nemtelekkönyvezett ingatlan ellenében kevesebb joga nem lehet, mint a már telekkönyvezett ellen, a Semmitőszék elvetette a semmiségi panaszt : „mivel az eljáró törvényszék nem telekkönyvi hatósága az összeírni kért ingatlannak. — E sorok irója mint közbejáró ügyvéd megvallja, miként meggyőzve nem érzi magát a semmitőszéki okadatolással, mert a végrehajtás esetén is a perbiró rendeli el az ingatlanok zálogolását, ha vele a telekkönyvi és részletszámok közöltetnek, a mint a catastralis kivonat melléklése által a fennforgó esetben e pontnak elégtétetett. Természetesen a felperes sem elégedhetett meg jogai korlátozásával, tudván, hogy ítéletig rég másra lesz minden irva, a mint hogy a perben a huzás-vonás minden fogása ki is bányáztatott. Ezen alkalomból indult az eszmecsere a készülő kérelemhez, toldva még többrendbeli tapasztalatokkal, — rögtönözve gyártott kötelezvények alapján vett biztositások által, melyekre évekig kereset nem következett. ö t e vé ny i. Legfőbb itélöszéki döntvény. Az úrbéri pátens 26ik § a, s ennek azon rendelete, hogy a tagositási kérelmek, a felek kölcsönös megegyezésén kivül, csak a kiszabott egy évi zár határidő alatt voltak beadhatók, — jelenleg is érvényben van. Ezen 26. § nak a kereshetőségi jogra s elévülésre vonatkozó szabálya — mint az anyagi s nem az alaki joghoz 87