Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 7. szám

27 A Semraitószék e panaszt elvetette; „mert felperes keresetét a közte és a szab. osztrák állam vasút társulat közt Szegeden létrejött szállítási szerződés teljesítésének elmulasztásából eredő kártérítési követelésre alapítja; „Minthogy pedig a perrend 35 §. szerint a szerződés teljesítésének elmulasztásából eredő kártérítési követelések azon bíróság előtt is megindithatók, melyek területén a szerződés létrejött; azon körülmény pedig, hogy a felperes által követelt utánvétel valóban beszereztetett-e ? s hogy ennélfogva a fentebbi szerződésből kifolyólag tartozik-e alperes társulat átalában kártérítéssel? az ügy érdeméhez tartozván, igy az illetékesség megállapításánál figyelembe vehető nem volt." (1870. decz. 29. — 13GŐ5. sz.) Hg. Karageorgievics perben hozott kir. táblai ítélet. Ezen, mindinkább érdekesebbé alakuló ügyet a pesti kir. tábla. 1871. január 10. s köv. napokon tartott nyilv. üléseiben vizsgálat alá vévén — következőleg i t é 11: „Az eljáró fenyítő törvényszék Ítélete megváltoztattatik; hg. Karageorgievics Sándor e. rendű, — Trifkovics Pál, w. rendű és Sztankovics Fülöp harmad r. vádlottak III. Obrenovics Mihály szerb fejedelem meggyilkolásábani bünrészességbeu bűnösöknek kimondatnak s e miatt hg. Karageorgievics Sándor, az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó, 8 évi — Trifkovics Pál és Sztankovics Fülöp 4—4 évi vas nélküli börtönre ítéltetnek; továbbá az e. bírósági tszék által megalapítandó eljárási költségeknek egyetemleges — rabtartási költségeknek fejenkénti viselésében elmarasztaltatnak. „A szerb kormány a bejelentett kártérítési követelésével polgári perutra utasittatik. Indokok: „Habár Magyar- és Szerbországok között oly nemzetközi egyezmény nem létezik, mely a hazai bíróságokat a Szerb fejedelemségi kormány ellen irányzott forradalmi törekvések és politikai színezetű bűntények megbirálására jogosítaná ; s e szerint III. Obrenovics M. szerb fejedelemnek meggyilkolásábani értelmi bünszerzéssel bűnrészességgel vádolt hg. Karageorgievics Sándor és társai egyedül a gyilkosság miatt és pedig csak akkor fenyíttethetnek meg, ha a kérdéses gyilkossággali bűnös összeköttetésük honi törvényéink szerint jogszerűen bebizonyítva van; mindazonáltal ezen az első bíróság által elfoglalt kiindulási alap nem zárhatja ki azt: hogy a mennyiben a megbirálástárgyát képező fejedelmi gyilkosság csak eszköz lett volna, bizonyos politikai czélok elérésére, az ezek kivitelére felhasznált lépések, mint magával a gyilkossággal legszorosabb összefüggésben állók, bírói figyelembe ne vétethetnének, — magánál a gyilkossági bűn alanyi tényálladékanak megállapításánál bizonyitékot ne képezhetnének ; „ennek előrebocsátásával, tekintettel arra, hogy a gyilkossági bűntett tárgyi tényálladéka a per során kétségtelenül kideríttetett; az alanyi tényálladékot illetőleg a fenebbiekhez képest mindenekelőtt az első bíróság által mellőzött azon vád alapossága veendő bírálat aiá: váljon ezen fejedelmi gyilkosságot megelőzőleg nem czéloztatott-e már e. r. vádlott Karageorgievics Sándornak a szerb uralomra jutása, illetőleg III. Mihály szerb fejedelem meggyilkolása nem-e a Karageorgievics-féle uralom megállapítása végett, és pedig e. r. vádlott s társainak közreműködésével történt? I. a) „Hogy Karageorgievics Sándor hg. 1858. dec. 21-kén történt lemondása után a fejedelmi szék újból való elfoglalására, pénzbeli adományok, ígéretek által pártot szerezni, a török kormánynál ugy más hatalmasságoknál támogatást nyerni iparko| dott, részben nála, részben vádtársai birtokában talált okmányok által, kétségen kivül helyeztetik. b) tekintve, hogy Kuzmanovic3 Döme vallomása szerint e. r. vádlott 1862. évben a fejedelmi szék visszanyerése czéljából az akkori szerb ministereknek meggyilkoltatását tervezte, és vallomást tevő előtt beismeré, hogy e. r. vádlott érdekében Majestorovics Antal Lotics R. és Sztankovics Fülöp működnek — Spirtánál pedig a forradalom előidézésére 20 ezer darab arany letéve van : c) hogy Majestorovics Antal és Ncnádovics Simon bűntársak vallomása szerint e. r. vádlott neje Karageorgievics Persida ugyan 1862-ben 2,000 dar. aranyat adott Sztankovicsnak forradalom előidézése végett; — tekintve, d"! hogy Popovics Z. Acza Trifkovics Pál e. r. vádlott titkárának iélszóllitására a szultánhoz Karageorgievics nevében egy levelet szerkesztett, melyben Szerbia fellázitására 20 — 40 ezer dar. arany kéretett, s ugyan első r. vádlott nevében a szerbekhez egy lázitó proclamátió fogalmazttaott, mely kinyomatván Szerbiában szétosztatott; — tekintve e) hogy Nevics J. szerb költőnek ,Kara György élete s halála' czimü költeményét e. r. vádlott csak azután fogadá el, midőn kívánságához képest e mii megváltoztattatott,s abban az adatott elő, mintha Obrenovics Milos ölte volna meg Kara Györgyöt; tekintve f) hogy az ,Utolsó Obrenovics s kormánya' czimü bizonyos báró Sagbarth által szerkesztett röpirat e. r. vádlott titkára Trifkovics Pál által ugyan e. r. vádlottnak nevében 200 frtal dijaztatott. „Miután az a) a'att emiitett levelek valódisága ellen kifogás nem tétethetett; miután a b) alatti terhelő vallomás bizonyító ereje a szembesitésen kivül az által is támogattatik, mivel e. r. vádlott beismerése szerint Kuzmanovics Dömét, ki őtet több alkalommal meglátogatá, pénzsegélyben részesité, s azon körülmény, hogy o. r. vádlott az említett egyénnel összeköttetésben állott, e. r. vádlott ipjának Nenádovics Jefraimnak 63 sz. a. levele által is igazolva van; s azon körülményt, hogy Spirtánál 10,000 dar. arany elhelyezve volt, Karageorgievics Sándor nem tagadta, a c) alatti két vádtárs által nyert megerősitést, — a d) s f) alattiak pedig nem csekély gyámolitást lelnek azon szoros viszony által, mely e. r. vádlott s ennek házában titkári minőségben alkalmazott, sógorsági összeköttetésben álló másod r. vádlott Trifkovics Pál között létezett, ki e. r. vádlotthoz már 1859. évben a szerb kormány felforgatására irányzott világos tartalmú levelet küldött, — ki a szerb nemzethez intézett lázitó proclamatiónak költségeit, ugy a báró Sakbartnak ,Utolsó Obrenovics'-féle röpiratért küldött 200 frt. jutalomdijt teljes vagyontalansága miatt annál inkább is csak első r. vádlott vagyonából s ennek beleegyezésével adhatta, mert első r. vádlott beismeri, hogy báró Sakbartot azért, mivel Karageorgievics apját, a ,Zukunft' czimü hírlapban dicsőitette, 100 frt. jutalomban részesítette. „Mindezen számos, egymást gyámolító, terhelő ténykörülmények kitüntetik, hogy e. r. vádlott III. Mihály szerb fejedelem megbuktatására, és a Karageorgievics család uralmának visszanyerésére törekedett, melyek e. r. vádlott ellen jogos gyanuokot képeznek. II. Hogy pedig hg. Karageorgievics Sándor a gyilkossági bünmerénylet, ha nem is megindítójának, de mindenesetre abban bűnrészesnek tekintendő, — kiderül Radovánovics Pál első r. vádlott Belgrádon lakó ügyvédének vallomásából, melyszerint ez ugyan első r. vádlott titkára Trifkovics Pál felszólítására Obrenovics Mihály és kormánya irányában a nép hangulatát kipuhatolván s 1867. évi sept. 20-kán Pesten, Karageorgievics házánál megjelenvén, ez alkalommal abban egyeztek meg, hogy Mihály fejedelem bármi módon népfelkelés, vagy gyilkosság által, a feje-