Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 7. szám

26 vény tulajdona iránt késedelmesen indított pert, s igy csak a vételár feleslegére lett utasítva; |a foglalás jogosult volt, ezt alperes az által ismerte be, mert 5928/1869 szám alatt felperes ellen indított igénypertől elállott; végre megjegyzi felperes, hogy az adós levél tulajdona kérdésbe nem jöhet, az —mint nem alperes tulajdona — felperes jogainak megóvása végett a végrehajtó bírónak kiadandó, s alperes okoskodásai valóságuk felperestói tagadva lévén — elvetendők. Alperes a viszonválaszban az ellenbeszédben előadottakhoz ragaszkodik. Erre az első biróságu váltótörvényszék. 187 0. april 25-én 184 8. szám alatt következő vég zést hozott: Panaszló keresetének hely adatik, panaszlott köteles a f. é. 1451. szám alatt birói letétbe elhelyezett 1200 ftróli kötelezvényt panaszló zálogjogainak érvényesítése végett e végzés kézbesítésétől számítandó 24 óra alatt panaszló törvényes rendelkezése alá bocsátani; egyúttal panaszlónak az ezúttal 15 for. 46 kr. perköltséget e végzés kézbesítésétől számítandó 24 óra alatt különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni. Panaszlott ügyvédének munkadíjjá 8 for. 85 kr. megállapíttatik. „mert tekintve, hogy panaszló az 1869. évi 3691. szám alatt felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint Szeberónyi Károlytól a kérdésben forgó 1200 forint activ követelését bíróilag lefoglaltatta; „tekintve, hogy ezen biróiiag lefoglalt kötelezvényt Szeberényi Zsuzsanna azon okból, mert állítólag neki is Szeberényi Károly ellen követelése vagyon, mind eddig kiadni vonakodott; „tekintve, hogy panaszlott azon körülményt, hogy a kötelezvény reája tulajdoni joggal, foglalás előtt háromlott volna, mivel sem igazolta; „tekintve, hogy ezen lefoglalt 1200 frt. kötelezvény miatt panaszlott e törvényszéknél 1869. évi 5928. szám alatt tulajdoni igénykeresetet elkésetten adott be, s igy az e helyen a feleslegre az igazságügym. 1869. évi april 8-án kelt rendeletének 79. §. értelmében fogadtatott el; „tekintve, hogy ezen megszorítás végett panaszlott 6138/18G9, számú felfolyamodással óhajtott eredmény nélkül élt: végre „tekintve, hogy panaszlott a tárgyalás alkalmával a többször érintett 1200 forintnyi kötelezvényhezi tulajdoni jogát illetőleg ahhoz a czimet s a szerzési módot birtokláson kivül — mely ez esetben a tulajdoni jog törvényes zálogjog ellenében elégtelen — mivel sem igazolta: mindezen körülményeknél fogva tehát panaszló kérelmének helyt adni, panaszlottat az 1200 frt. kötelezvénynek panaszló törvényes rendelkezése alá leendő bocsátására kötelezni — s panaszlottat mint pervesztest az 1840. XV. t. cz. II. r. 128. és az igazságügym. 1869. april 8-án kelt rendeletének 66. §. értelmében — valamint a saját ügyvédének munkadija viselésére a vtk. II. r. 225. §. értelmében elmarasztalni kelletett.* Mire alperes 1998. szám alatt 1870. évi april 30-án következő felfolyamodással élt: alperes által a kérdésben álló adóslevél teljesen kifizettetvén; hitelező részéről nyert kitáblázási engedéllyel visszaváltatott, következőleg Szeberényi Károlynak az ahhozi tulajdoni joga megszűnt, a tettleges átadással és alperes kezei közt létező kötelezvénynyel kétségtelen tulajdonává vált, s igy az egy harmadik által le nem foglalható, se annak kiadatása — jog-alap hiányában — nem szorgalmazható; itt jelenleg csak az a kérdés, ha váljon a kérdéses kötelezvény kinek a tulajdona, mire azon válasz nyeretik, hogy a kötelezvény birtokosa és tulajdonosa alperes, ki azt Szeberényi Károlytól még mielőtt felperes reája zálogjogot nyert volna, lefizetvén a tartozást, birtokába vette. A kérdéses kötelezvény végrehajtást szenvedett birtokában nem találtatott, s az arra kiterjesztett foglalás csak symbolicus volt, mi a foglalás érvényére nem tulajdonit törvényes erőt, miután csak azon tárgyak esnek foglaltató követelésének fedezése alapjául, melyek tényleg le is foglaltattak, s ez az eset itt nem mutatkozik, ezek szerint a foglalás ereje a kötelezvényre ki nem terjedhet, s igy alperes kötelezvénye mint tulajdonától semmi körülmények közt meg nem fosztathatik egy harmadik személy érdekében. Az első bírósági határozat alapot nélkülöz azért is, mert az adós birtokába visszajutott kötelező irat elenyésztett minden praesumtiót, hanem constatálja a kétségtelen tulajdout, tehát felesleges minden más kimutatás annyival inkább, mert a történt kielégítés a kötelezvényre van vezetve, e tekintetben ujabb kimutatás felesleges. A végzés indokolására felhozott állitások nem vonatkoznak a tulajdon-jog begyőzésére, mert feltéve, hogy Szeberényi Károlytól a kérdéses kötelezvény értéke a fenállott betáblázás szsrint elfoglaltatott, az nem tulajdonit jogi érvényt foglaltató részére, miután akkor, midőn a foglalás történt, a kötelezvény foglalást szenvedett tulajdona nem volt, következéskép a foglalás helytelen volt. Azon indok, hogy alperes a kötelezvényt végrehajtás alkalmával ki nem adta, nagyon ingatag, és nem vonatkozik a per érdemére, miután alperes foglalás alkalmával ugy nyilatkozott, hogy a kötelezvény az ó tulajdona; ezt a tényleges birtoklással igazolta is. Azon indok, hogy a 6138/1869. sz. a. folyamodásnak eredménye nem volt, a köte-lezvény elvételére és elvesztésére befolyással nincsen. A jog-czim és a szerzési mód a kötelezvény birlalása által igazolva van. (Folyt, köv.) Seinmitöszéki döntvények. A vasul-lársaságot kötelező szállítási szerződés teljesítésének elmulasztásából eredő kártérítési követelések a szerződés létrejöttének területi bírósága előtt is beperelhetők. Ez, áll az utánvétel melletti szállításoknál is. És itt az illetőség megalapítására nincs befolyással, hogy a társulat az áru átvevőjétől azutánvételi összeget beszerezte-e vagy nem? Krausz testvérek az osztrák szab. vasuttársulat ellen Szeged város egyes biróságánál 200 frt. s járul, iránt keresetet adtak be, előadván, mikép Szegeden a vasútra Versetzre szállitaudó gabonát adtak fel, 200 frtnyi utánvétel mellett, mi Versetzen az illető félnek ki is szolgáltatott, de felpereseknek az utánvét ki nem fizettetett. Tárgyaláskor alperes kifogást tesz a szegedi birói illetőség ellen, mert a társulati igazgatóság Bécsben székel. Az eljáró bíróság 1870. jun. 3. — 8240. sz. a. a birói illetőséget megalapította. Ez ellen alperes sem. panaszt adott be, azt az illetőség megalapítása ellenében főleg arra fektetvén, hogy a társulat felperes irányában csak akkor lépett volna kötelezettségbe, illetőleg köteleztetett az utánvételt kifizetni, ha azt az illetőtől beszerezte volna, mi azonban nem történt.