Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 80. szám

319 „m e r t nem a száraadó, hanem a számadást követelő | felek adván be felhívási keresetet, s az ennek folytán a i felhívott fél által beadott száraadásban a számadó a számadást követelő feleknek elmarasztalását a különbözet megfizetésében nem kérvén, — sőt számadását is nem rendes keresetlevél alakjában terjesztvén elő; ily körülmények között a bitói eldöntés tárgyát egyedül a bevételi és kiadási tételek iránt a felhívó felek részéről előterjesztett kifogások képezhették ; „minthogy pedig a per bírája a bevételek és kiadások megalapításán túlmenve, a felhívó feleket a különbözetnek megfizetésében is elmarasztalta, eunélfogva Ítéletének ezen részét megsemmisíteni kellett; „ellent nem állván, hogy a rzámadó válaszában a a számadást követelő felek elmarasztalását kérte, s ezek az ellen nem tiltakoztak, — mert a számadónak e kérelmet a perr. szabályai szerint a keresetlevélben kellett volna előterjesztenie, s mert a számadást követelő felek viszonválaszukban ki is jelentették, hogy ellenirásbeli kérelmükhöz ragaszkodnak, melyben'pedig ók a szára adónak elmarasztalását kérték, mi homlokegyenest ellenkezik azzal, hogy ők marasztaltassanak el." (1871. sept. 26. — 10367. sz. a.) A napi dijak nem tartoznak a foglalás alá (395. §.J nem vehető tárgyak közé. Bleuer Miklós mint a szabolcsmegyei takarékpénztár gondnoka — Hunyady Sándor s társai ellen 39 frt tőke és járulékai iránt pert folytatván, e. r. alperes elmarasztaltatott s f. évi mart. 1-én 559. sz. a. kelt végzéssel alperes ingóságaira a végrehajtás elrendeltetett. Ennek alapján jul. 18-kán a végrehajtás foganatosíttatott, lefoglaltatván alperesnek, mint Írnoknak napidijai. Ez ellen végrehajtást szenvedő semmiségi panaszszal ólt, hivatkozván a 399. §-ra s kérvén, hogy annak analógiájából az ő és családja életfenntartására elkerülhetlen szükséges csekély napi dijai a végrehajtás alól felmentessenek. A Semmitöszék azt elvetette; „mert sem panaszló a 399 ik §-ban emiitett személyekhez, sem a lefoglalt napi dijak a 395 ik §-ban jelzett s foglalás alá nem vehető tárgyak közé sorolhatók nem levén, az alaptalan sem. panasz elvetendő volt." (1871. aug. 30. — 9818 sz. a.) A törvényben nincs különbség felállítva a tiszteletbeli és valóságos szolgabíró és esküdt bitói hatáskörére nézve. Ez okból nem alapittathatik meg a nem szabályszerüleg alakított bíróság kifogása. Szomolnoky Mihály — Hegymegi Károly ellen pert folytatván, ez azzal végződött, hogy alperes ellen —Zemplén megye szolgabirósága által f. év 1209. sz. a. marasztaló ítélet hozatott. Ennek folytán felperes biztosítási végrehajtásért folyamodott, mi f. év aug. 4. 1489. sz. a. végzéssel el is rendeltetett. Alperes ezen végzés ellen sem. panaszszal élt; mert azon végzés Kolos Gyula rendszerinti esküdt s csak tiszteletbeli szolgabíró — és Karácsonyi Péter tiszt, esküdt által adatott ki s Íratott alá; mert nevezettek csak tiszteletbeli hivatalnokok levén, az előbbi oly ügyben, melyben az Ítélet fó szbiró által hozatott, ennek helyét nem pótolhatta; utóbbi pedig egyátalán actualis bíróisze| mélyt nem helyettesíthetett. A bíróság tehát nem volt szabálys/erüleg alakítva. A Semmitöszék azt elvetette ; „mert a tiszteletbeli és valóságos szbiró és esküdt bírói hatáskörére nézve, a törvény különbséget nem tévén, a perr. 297. §. 9-ik pontjára való hivatkozással felhozott azon panasz, mintha a megtámadott végzés hozatalánál, a bíróság azért, mert Kolos Gyula csak tiszteletbeli szolgabíró és Karácsonyi Péter tiszteletbeli esküdt, szabályszerüleg alakítva nem volt,— mint alaptalan, bírói figyelembe nem vétethetett." (1871. sept. 13. — 10787. sz. a.) Annak, ki nem a bíróság állal foganatosított végrehajtás utján teljesítette nyertes ellenfelének a marasztalási fizetést, — nincs joga a bíróilag esiközlendö visszvégrehajtáshoz — habár a bíróság elrendelte is a végrehajtást. Polacsek Vilmos — Kende Kanut ellen Szatmármegye illető fő szbiróságához végrehajtásért folyamodott, előadván, mi kép ellene Kende Kanut pert folytatván, azt elmarasztalásával két fórumon keresztül megnyerte s két egybehangzó Ítélet alapján ellene végrehajtásért folyamodott s az a biróság által el is rendeltetett. Hooy tehát a tényleges végrehajtás kellemetlenségeit elkerülje, felpeperesnek a marasztalási összeget kifizette. Később azonban a legf. ítélőszék az alsó bir. ítéleteket megváltoztatván, alperest felmentette a kereset alól. Ez okból kéri a kifizetett összeg erejéig a visszvégrehajtást elrendeltetni. Az eljáró biróság f. év mart. 10. — 390. sz. a. kelt végzésével kérelmét visszautasította, mivel a fizetést magán úton teljesítette és nem végrehajtási eljárásban és biróság közbejöttével; miért azt külön kereset utján, de nem visszvégrehajtással követelhetni csak vissza. Alperes sem. panaszt adott be; mert szerinte nem áll az, hogy csak akkor engedtetnék meg a visszvégrehajtás, ha a végrehajtás különböző fokozatain bíróságilag foganatosittatik. A Semmitöszék azonban azt elvetette; „mert panaszló nem végrehajtás utján, s bírói közbejövetellel teljesítvén a fizetést, az általa saját elhatározásából fizetett összeget bíróságilag elrendelendő s foganatosítandó visszvégrehajtás utján visszakövetelni jogosítva nincsen." (1871. sept. 5. — 9690. sz. a.) Jogirodalmi ismertetések. Jogirodalmunk — csekély kivétellel — legnagyobbrészt folyvást oly munkák előállítására szorítkozik, melyek a napi szükségek nélkülözhetlen tárgyait képezik. Kétségtelen, mikép ily munkák mindén nemzet jogirodalmának egy kiegészítő részét képezik; — kell is, hogy képezzék, mert félreismerhetlen szükségek kielégítésére szolgálnak. De sajnos az, mikép valamint a többi szaktudományokra vonatkozólag, úgy jogirodalmunkban is alig jelenik meg egy-egy munka évek során keresztül, mely kitüntethető lenne, mint olyan, mely a jogtudomány ismereteinek terjesztésére, annak müvelésére, annál kevésbé továbbfejlesztésére szolgálhatna. Ez azonban alig is csudálható, miután nemzetünk — fájdalom! — a közművelődésnek még azon megszégyenítő s a jövőre nézve nem kevéssé aggasztó fokán áll, hol a tudomány még nem is becsültetik, az közelismerésben épen nem részesittetik, arra kellő figyelem s tekintet nem fordittatik — és pe89*