Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 6. szám - Jogrendszerünk átalakulásához 4. [r.]

23 mint szőlóváltsági ügyekben felebbviteli hatóság, Armbruszt Péter m. királyi kincstári uradalmi ügyész által képviselt palánkai m. kir. kincstári uradalomnak mint váítságjogositottnak a bácsmegyei Bukin község határában levő volt dézsma-szőlők birtokosai mint váltságkötelezettek ellen, a megszüntetett szőlőbeli tartozások megváltása iránt Bács-Bodrogh-megye alsójárási jogbiztosa előtt folyamatba tett, s a választott biróságilag sommás szóbeli eljárás szerint befejezett ügyét, melyben e választott bíróság 1870-ik évi június 8-ik napján kelt első Ítéletével az évi egyetemes tartozás átlagos összegét 325 frt. 2 krban állapította meg, ugyanazon napon kelt második ítéletével pedig a fentebb megállapított évi tartozás húszszoros összegéből beszedési és kezelési költségek fejében '/6 részt a váltság kötelezettek javára levonni rendelt, váltság jogosított részéről szóval kijelentett felebbezések folytán, az 1870-ik évi augusztus hó 1-ső napján tartott nyilvános ülésen vizsgálat alá vévén következőleg itélt: „A választott bíróság kétrendbeli Ítélete egynek vétetvén, ugyanaz részben a felhozott indokokból és azért is helybenhagyatik, mert jelen ügyben a jogosult fél által hivatkozott más úrbéri természetű tartozásokról szóló 1832/6 VII. t. cz. 3-ik §-ának mellőztével egyedül az 1868 ik évi XXIX. törvényczikk, és az annak alapján kiadott ministeri szabályrendeletek lévén alkalmazandók, miután váltságjogositott a keresetlevelet pótló beadványában a váltságdíj kiszámításának alapjául a kötelezettektől szolgáltatott tartozások helyett az általa bérlőjétől haszonbérben kapott összegeket vette fel, és ho^y ezeknél a kötelezettek tettleges tartozásai nagyobbak lettek volna, semmivel sem igazolta, annálfogva a megszüntetett évi tartozások átlag mennyiségének kiszámításánál csak is a kapott haszonbér-összegek szolgálhatnak alapul, és mivel e tekintetben a törvény 3-ik § a szerint csak a valóságban szolgáltatott tartozások vehetó'k fel, ezért az 1866 ik évre járandott 403 frtnyi haszonbérből annyival inkább csak a tettleg fizetett 201 frt. 50 krt lehet számításba venni, mivel az azon évben történt fele haszonbéri elengedés a szerződés 6-ik pontja értelmében a jogosítottnak nem kegyelmi, hanem kötelezettségi ténye gyanánt tűnik fel, a jogosult részére megállapított váltság-dij busz szoros összegéből az lo68. XXIX. t. cz. 2-ik § ának általános rendelete folytán történendő '/6 rész levonásának kedvezményétől pedig kezelési és beszedési költségeknek netalán csak kicsiny mértékbeni vagy épen nem volta miatt, a kötelezettek el nem üttethetnek. (1870. aug. 1. 131. sz. a.) Mondanom sem kell, hogy ezen ítélet a váltság-kö telezettek részéről kedvezően fogadtatott Van itt akárhány község, a hol a hatod le nem vonásával, más választott biróság, nemcsak ítéletet mondott, hanem egyességet köttetett, élvén a kincs, jogositott uradalom a törvény hirét sem hallott gyámoltalan váltságkötelezettek irányában azon jogelvvel, hogy „volenti non fit iniuria!" pedig nézetem szerint a jogbiztos hivatása lett volna az illetőket a törvény jótéteményéről felvilágosítani, nehogy a jogositott kincs, uradalom a kötelezettek kárával gazdagodjék. Közli Jusits Lajos, m esküdt és választott-biró. Semmitögzéki döntvények. A bélyegilletékeh kiszabása és beszedése körül felmerülő panaszok eldöntése nem tartozik a bíróságok hatáskörébe. De azon jogi kérdések, melyek a fizetési meghagyás alapján nyert zálogjognak, törvényellenesen történt elrendelése folytán eszközlendö törlésére vonatkvznak, a birói eljárás s határozás tárgyait képezik. Vermes Illés, Veszprémmegye telekk. tszékéhez a kir. pénzügyi ügyészség mint a pesti illeték-szabályozó hivatal rendes képviselője, s Rózsán* Antal mint Kolbe örökösök meghatalmazottja és szavatos ellen a veszprémi telekkben 74.sz. a. házra 55 for. örökségi százalek s járul, erejéig bekeblezett zálogjog kitörlése iránt keresetet adott be. A tszék 1870. okt. 27 5856. sz. a. Ítéletével felperes keresetétől elmozditatott, mert az elrendelt s e perben kitörültetni kért zálogjogi bekebelezés a telekk. rend. 84. §. c) pontjához képest — a p^sti cs. k. illeték kiszabó hivatal által 1H66. mart. 5. kiadott s Kolbe Erzsébet utáni 55. for. örökségi illetéknek befizetésére a jelen felperest kötelező fi zetési meghagyáson alapszik; azon kérdés iránt pedig, hogy felperesre ezen illeték jogosan vettetett-e ki az 1850. aug. 2. cs. ny. par. 6. §., s az 1862. apr. 10. 2789. sz. kanczell. rend. 3. p. szerint birói eljárásnak s határozásnak nincs helye. Ez ellen felperes sem. panasszal élt az illetékességi szabályok hibás alkalmazása miatt; mert az örökségi százalékkal nem ő — felperes — hanem a Kolbe örökösei tartoznak, midőn tehát annak házáról a kikebeleztetést kéri, nem teszi kérdésessé az illetéknek sem fizetését sem mennyiségét; mert a midőn a pénz-ügyészség a százalékot azon házra bekebeleztette, szinte a birósag intézkedését vette igénybe, tehát az ellen neki is csak a bíróságnál lehet orvoslást keresni, mert nem azt kéri, hogy megvizsgáltassák, valljon a százalék jól van-e kiszabva? hanem azt, hogy biráltassék meg, valljon jogosan kebeleztetett-e be bázára ? midőn a pénz-ügyészség a bekebelezést csak 3 év után, s igy elévülés után kérte, midőn a vételkor minden lehető óvást megtett, s végre midőn kimutatta, hogy a hiba nem őtet, hanem vagy a hanyag pénzügyi közeget, vagy a hagyatékot tárgyaló biróságot terheli, ki a vagyon átadását elrendelte a nélkül, hogy a százalékot biztosította volna; mert Rózsafira, mint szavatosra hivatkozván az megidéztetett, de az ítéletben egészen mellőztetett. Végre kiemeli, hogyan lehessen a polgároknak a financz-közegek önkénye s hanyagsága által felrótt kár ell en orvoslást szerezni, midőn a felsőbb pénzügyi hatóságok az ily hozzájok került panaszokat hallgatással mellőzik A Semmitőszék e panasznak helytadott: a törvényszék ítéletét megsemmisítette, s azt a kitörlési kereset érdemleges elintézésére utasította; „mert kétséget nem szenvedhet ugyan, hogy a bélyegilletékek kiszabása és beszedése körül felmerült panaszok birói eldöntés tárgyát nem képezik; — a jelen kereset azonban nem a fizetési meghagyás megszüntetésére, vagy megváltoztatására irányul, hanem az annak alapján nyert zálogjog törlését czélozza azon okból, mert a zálogjog bekeblezése állítólag töi vényellenesen rendel* tetett el felperes házára. Ily keresetek pedig a bíróságok hatásköréből elvonva nem lévén, a birói eljárásnak és határozatnak tárgyát képezik; 6*