Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 73. szám

291 az időközben ref. vallásra tért felperes által házassági | kötelék végfelbontása iránt inditott, jelen perben az 1868. 48. t. cz. szabványai mellőztessenek, elégséges okul nem szolgálhatván; „miután az érintett törvény 1. §. szerint vegyes há­zassági váló perek — mennyiben a házassági kötelék ér­vényességét, és az ideigl. elválást, vagy végképeni fel­bontást tárgyazzák, alperes illetékes bíróságánál megiu­ditandók, s miután a r. kath. alperesnő bíróságául jelen végfelbontásra irányzott keresetnél a 22. §. szerint az egyházi tszék tartandó — a tszék mint polgári bíróság a keresetet a 8. §-ra tekintettel el sem fogadhatta volna, hanem az 51. §. érielmében tartozott volna azt hivatal­ból visszautasítani." (1871. apr. 14 — 38S2. sz. a.) Az elhunytnak ismeretlen örökösei ellen intéztetvén a ke­reset, az ily egyénileg tudva nem levő tehát egészen ismeretlen örökösök megidéztetése kinevezendő gondnok által eszköz­lendö. Ez esetben a 268. §. a) pont rendelete a helyhatósági bizonyítvány általi igazolásra nézve nem alkalmazható, itt nem levén szó egyénileg ismert, de ismeretlen tartózkodásu egyé­nekről. Herzberg Karolina — néhai Szvetenay Márton is­meretlen örökösei ellen 6000 frt s járulékai iránt Pest város törvényszékéhez keresetet adott be, melyet azonban a törvényszék folyó évi jun. 27-én 27766. számú végzésével visszautasította következő" indoko­lással : „tekintve, hogy a perr. 64. §. értelmében felperes kötelessége keresetlevelében alperes nevét, polgári állá­sát és lakhelyét kitüntetni; gondnok rendelésnek pedig csak a 268. §-ban elősorolt, de itt fenn nem forgó ese­tekben van helye. Ezen végzés ellen felperes sem. panaszt adott be; mert az egyénileg tudva nem levő, tehát egé szen ismeretlen örökösei néhai Szvetenay Mártonnak pe­reitettek be felperes által. Ezek tartózkodási helyére nézve pedig a perr. 268. §. a) pontjában előirt helyható­sági bizonyitványnyal való igazolás nem alkalmazható, mert a perr. 268. §. a) pontja azon esetre rendeli el a helyhatósági bizonyitványnyal való igazolást, midőn valamely egyénileg ismert alperesnek tartóz­kodási helye fel nem fedezhető— mint ez a Semmitőszék 1870. jul. 7. 5917. sz. határozatában is megalapittatott. A Semmitőszék a neheztelt végzést a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s a tszéket utasította, hogy az alperes ismeretlen örökösei részére gondnokot rendel­vén, szabályszerűen járjon el; „mert felperes a perr. 64. §-sa kívánalmainak ele­get tett azáltal, hogy néhai Szvetenay Márton volt pesti lakos ismeretlen örököseit alperesként kijelölte, az egyé nileg tudva nem lévő s ekkép egészen ismeretlen örökö­sök megidéztetése kinevezendő gondnok által tehát a perr. 268. §.a. pontja értelmében mellőzhető nem volt; — miután az a. pont a helyhatósági bizonyítvánnyal való igazolást azon esetben rendeli el, midőn valamely egyé­nileg ismert alperes tartózkodási helye fel nem fedez­hető." (1871 aug. 29. — 9776. sz. a ) Az épületi kár megtérítésére irányzott keresel kiterjedtnek veendő azon javításokra is, melyek a szakértői szemit: folytán szükségeseknek nyilvúnitattak. A birói ítélet tehát a kereseti kételmen túl nem terjes ike­detl,ha a kár követelés elutasításával a keresetlevélben egyene­sen nem kért javítások megítéltetlek. Rés Józsefné — Spitzhuber János ellen Szatmár me­gye nagy-károlyi tszéke előtt 775 for. s jár. iránt pert inditott azon alapon, mert alperes az építésre átválalt há­zat oly hanyagul s oly rosz anyagokból állította fel, mi kép ezáltal tetemes kárt szenvedett, s a melyet a fen­tebbi Összegben állit elő s keresetében ezen kár megtérittetését kéri. A megyei tszék 1871. jun. 6 án 933. sz. a. kelt ítéletével felperest a kereseti 775 for. kár kö­veteléstől elmozdította, azonban az épület szükségessé vált kijavítása költségei fejében a szakértők által szemle utján megalapított 45 for. kijavítási költség megtérítésé­ben alperest elmarasztalta és saját ügyvéde részére 60 ft. díj fizetésére kutelezte. Ezen ítélet ellen alperes sem. panaszt adott be, melyben azt fejtegeti: hogy a tszék a kereset jogalapját megváltoztatta, raidón felperest a kereseti 7 75 for. kár­követeléstől elmozdította s ennek daczára még is alperest a keresetben s válasziratban nem is érintett uj jogalapon 45 for. épület javítási költségben elmarasztalta; holott ha felperes keresetétől elmozditatott, részére épületjavitási költséget sem lehetett m^galapittani. Es igy a tszek még azon szabálytalanságba is esett, mikép a kereseti kérel­men tul terjeszkedve a perbe nem vont s nem kérelmezett összeget megítélte. — És minthogy felperes keresetétől elmozditatott, mint pervesztes a perköltségekben is elma­rasztalandó lett volna. A Semmitőszék azt elvetette „mert felperes keresetét azon kár megtérítésére irányozván, mely házá­nak hanyag és rosz anyagokbóli építése által okoztatott — a kereset azon javításokra is kiterjed, melyeket a szakértők a szemle jegyzőkönyv szerint, szükségeseknek kijelöltek. Az eljáró tszék tehát az által, hogy a szakér­tők által kijelölt javítási költségeket megítélte, a kereseti kérelmen túl nem terjeszkedett s a perr. 297 §. 10. 11. pontjai alá esó semmiséget el nem követett." (1871. aug. 22. — 9594. sz. a.) A konoksági bírság kiszabása ellen nincs helye semmiségi panasznak. Konoksági bírság alá tartozó két egyenlő ítélet elleni fe­lebbezés esete forog fenn akkor is, ha a másod bíróság helyben­hagyó ítélete a vesztes fél előnyére a perköltségekel meg­szüntette. Bodek Móricz — Hradeczky János ellen Pest város egyes bírósága előtt 50 for. kötbér iránt sommás pert in­ditott — melyben az egyes bíróság 1870 decz. 2-kai 15255. sz. ítélettel alperest az 50 for. közbér s 8 for. per­költség fizetésében elmarasztalta; a pesti kir. tábla pedig ezen Ítéletet 1871. évi febr. 7-én 37537. sz. a. helyben hagyta, de a perköltségeket kölcsönösen megszüntette. — Alperes ezen két egybehangzó ítélet ellen tovább is felebbezéssel élt — minek folytán A legfőbb ítélőszék 1871 május 2.3092. sz. a. táblai Ítéletet helybenhagyta, — egyszersmind alperest mint konok perlekedőt 10 for. birságban elmarasztalta „miután alperes daczára annak, hogy a kir. tábla által a perköltségek tQ.rhe alól felmentetett, az ügv érdemében 73*

Next

/
Thumbnails
Contents