Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 73. szám
292 két egybehangzó ítélet ellen minden alapos ok nélkül fe- | lebbezéssel éh s így konok perlekedőnek tekintendő." Alperes, ezen Ítéletnek a bírságolásra vonatkozó ! része ellen sem. panaszt adott be, azon alapon, mert a perr. 293. §. szerint birságnak csak két egyenlő Ítélet elleni felebbezés eseteiben van helye; holott jelen ügy ben a kir. táblai ítélet a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén, az az első bir. ítélettel egyenlőnek nem tekintethetik; továbbá, mert jelen esetben annál kevésbé lehet szó konok perlekedésről és bosszantási szándékból történt felebbezésról, minthogy az ügynek mint k ötbéri, tehát büntetésszerünek —természete olyan, melynek megbirálása leginkább a legf. ítélőszék köréhez tartozik — tehát az oda való felebbezés a per természeté bői önkényt folyik. A Semmitószék e panaszt elvetette és az azt bejelentő ügyvédet 20 for pénzbirsággal rendelte büntettetni. „Mert annak megbirálása, hogy a perrend 293. §. által szabályozott konoksági büntetés alkalmazásba vételének mily esetekben van helye, a harmad biróság köréhez tartozik és ily konoksági büntetés kiszabása ellen a perr. 297. §. sem. panaszt nem enged." (1871. aug. 22. — 8995. sz. a.) Igazságüg) niinisteri rendelet a maros-vásárhelyi sajtóbiróság előtt követendő eljárás iránt. (Folyt.) 14. $• A büntető eljárat csak a köz- vagy magánvádló panasza folytán indítható meg. Az át. b. törvénykönyv 487—491. §§-bati meghatározott cselek vények esetében a vád vitele a 495. §-ban meghatározott feleket illeti, s a közvádló közbenjárásának csak az esetben van helye, mikor az érintett cselekvények közhatóságok végy közhivatalban álló, vagy közmegbízásban eljáró személyek eilen, hivatalukban vagy megbízatásukban teljesitett működésükre vonatkozólag követtettek el, s ezen hatóságok vagy személyek részéről e végre a közvádló megkerestetik. Ha a közvádló az eljárás megindítására elegendő okot nem talál : a megkeresést visszau'asitbatja. A sértett félnek azonban még mindig jogában áll önnön nevében vádat euieliv. Ha azonban ugyanazon cse'.ekvénynyel köz- és magánvád alá tartozó vétség kiivettetett el, a magánvád alá tartozó cselekvény bevádlását a közvádló jogosítva van magának fenntartani. 15. §. A büntetésre méltó eselekvény feljelentésének, eszközöltessék az tiszti vagy magánvád képében, mindig a bünvizsgáló bírónál kell történni, s szabatosan és világosan ki kell jelölni azon büntetésre méltó c^elekvényt, melynek megfenyitését szorgalmazza, s azon egy vagy több helyet, melyek őzen cselekvónyt tartalmazzák. A vádlónak azonban jogában áll, a vizsgálat folyamában a vádlottnak a vizsgálat tárgyát képező czikk oly részei iránti kihallgattatását, és illetőleg azokra a vizsgálat kiterjesztését is kívánni, a molyek a feljelentésben ki nem jelöltettek. 16. §. A vizsgáló biró, kinél a büntetésre méltó cselekvény bejelentése töriént, vizsgálatát mindenesetre bevégezni tartozik, és őt illetőleg, rnint a kinek hatásköre az egé«z országra kiterjed, illetőségi kifogásnak helye nem lehet. 17. §. A vizsgáló biró mihelyt a vád elibe terjesztetett, a bevádlott nyomtatványokat, ha ezt szükségesnek véli, zár alá veheti, s ezen eljárásáról rendes jegyzőkönyvet vesz fel. A zár alá vételt a vizsgáló biró, vagy maga közvetlen eszközölheti, vagy annak teljesítésére szükség esetében távírda utján is a hatóságokat megkeresheti, kik eljárásukról szintén jegyzőkönyvet vesznek fel. 18. §. A vizsgáló biró idézésére mindenki személykülönbség nélkül megjelenni tartozik, kivételt e szabály alól csak az országgyűlés tagjai képeznek, de csak az esetben, mikor mint vádlottak és nem mint tanuk idéztettek meg Az idézési végzés kézbesítése akár a vizsgáló biró személyzete, akár megkeresés utján az illető törvényhatóság által, sőt térti vevény mellett posta utján is eszközölhető. A meg nem jelenő vádlott ellen az általános büntető eljárásban foglalt szabályok szerint kell eljárni. Ha a vádlottat a büntető eljárásban meghatározott minden eszköz megkísérlése mellett sem lehetne előkeríteni, a vizsgálat befejezendő s a további eljárás ezen vádlott ellen annak letartóztatásáig abbanhagyandó. 19. §. A vizsgáló biró a vizsgálat egy részének teljesítésére a hatóságokat megkeresheti. A hatóságok ugy ezen, mint a vizsgáló biró más tárgyú megkereséseit pontosan és haladék nélkül kötelesek teljesíteni. 20. S- A vizsgáló biró kihallgatja mind a vádlottat, mind a kijelölt tanukat (t. i. azon személyeket, kiknek a vádra s védelemre vonatkozó bármely körülményről tudomásuk van), s a vizsgálatot mielőbb befejezni tartozik. Eljárásáról jegyzökönyvet vesz fel, melynek elején az eljárás helyét és idejét, valamint a vizsgálatra alkalmat adott okokat megemlitvén, a kiviláglott körülményeket hiven elősorolja. Ezen ekkép szerkesztett s általa aláirt jegyzőkönyvet, a bevádlott nyomtatványnyal, s a vizsgálat közben beérkezett egyéb mellékletekkel együtt az illető közvádlóhoz azonnal átteszi s ez a hozzá áttett irományok gondos áttekintése után, ha véleménye szerint a bünvizsgálat kimeritve nincsen, a vizsgáló birót, az előforduló hiányok kijelölése mellett, a bünvizsgálat folytatására azonnal felhívja, ki is a hiányok pótlása után az irományokat a közvádlóhoz ismét késedele a) nélkül visszaküldeni tartozik. (Folyt, köv.) Csődök. F cigi Betti e. Győr város tszékénél, bejei. sept. 25—27. perü. Pik Ármin; — K n ó t z - 0 e f f n e r Róza budai lakos és elhunyt férje Knócz Lajos hagyatéka e. Buda város tszékénél bejei. okt. 10 — 12. perü. Merzsey György ; — az első magyar Pest-Fiumei hajógyár részvény-társulat e. Pest város tszéke, bejei. okt. 18—20. perü. Máday Sándor ; — K n ö pfmacher Israel hagyatéka Pest város tszéke bejei. sept. 27—29. perü. Körmendy K., — Veszély Samu s Guttraan Adolf egri keresk. e. bejei. okt. 2 — 4. perü. Kopácsy. — Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. iiusztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, bal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.