Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 73. szám

290 körülményeinket, ha nem látnók társalruuukban is azon nem igen szerencsés jellemvonást, mely a türelmetlenség­ben, nyugtalanságban leli kifejezését; — és kifolyásául a hatalom irányában a soknak — és mielőbbi, rögtöni intézkedéseknek követelésében. Igen szomorú következéseket vonhatna ismét jogér­dekeinkre, igazságszolgáltatásunk alaposságára s biztossá­gára, ha a jelen birói szervezés is rögtönözve, elhamar­kodva eszközöltetnék. Eszme-lánczolatnál fogva nem hagyhatjuk érintet­lenül azon indítványt, illetőleg követelest mely, némely szakférfiak részéről — a jelen szervezésre vonatkozólag, igazs. ministerünkhez intéztetett — és a mely abban áll, hogy mielőtt a kinevezések létesitetnek, a birói létszám határozott, pontos megalapithatása végett, a törvényszé­kekből részletes, kimerítő statistikai adatok szereztesse­nek be. Előre is nyilvánítjuk, mikép ennek kivihetőségét, a dolog jelen állásában, már nem találjuk lehetőnek. Nem fontolták meg komolyabban azon szakférfiak, mikép arr », hogy a jogintézmények szervezése statistikai adatokra fektettessék, nem elégséges a törvényszékektől s más bíróságoktól beszer zése azon egy pár adatnak, hogy évenként hány kereset adatott be, és hány birói határo­zat hozatott. Ezzel a szervezési érdekek távolról sem len­nének kielégítve. Minden szakember tudja, mikép ezen czélra, minde­nekelőtt nagy pontossággal és kiváló szakképzettséggel készített tervezet szükségeltetik, a mely szerint a törvény­kezés minden mozzanataira kiterjedőleg az adatok részle­tesen összegyüjtendők; annak megfelelőleg az adatok legnagyobb gonddal összegyűjtve felterjesztendők, és utólag még komoly tanulmányozás tárgyává is teendők. De feledék azt is, mikép a jogintézmény ek megala­pításához még a törvénykezési adatok magokban nem is elégségesek — azokhoz, hogy bizton működhessünk, a társalmi élet összes mozzanataira kiterjedő s különösen a nemzetgazdászati adatok is okvetlenül szükségesek. Mert a jogintézményekben együttesen képviselvék a jogi s nemzatgazdászati érdekek, — az igazságszolgáltatásban a jogi s nemzetgazdászati tényezők együtt szerepelnek, közösen működnek ; tehát az adatoknak, melyekre a jogi épület alapítandó, szinte együttesen mindazokra ki kell terjesztetniük. Hogy pedig mindez, csak némileg kedvező sikerrel is, néhány hét alatt eszközöltethessék — senki sem fogja hinni, vagy feltételezni. — Az pedig, hogy a mostani szer vezést jelen körülmények közepette, még egy évig vagy tovább is elhalasztani lehessen — már jó formán lehe­tetlenné vált. Ezen adatgyűjtésnek akkor lett volna ideje, midőn Horvát volt minister a bírósági törvényjavaslatokhoz az előmunkálatokat megkezdette — mit azonban ö teljesen mellőzött. Mindenki bámulta, hogy szervezési törvényja­vaslatok adatok nélkül ké^zitettek és terjesztettek az or­szággyűlés elébe. Mi ezen könnyelműséget, sőt hanyag­ságot mint botrányos unicumot jeleztük az európai codifi­catio történelmében — mi kétségtelenül az oly számos Horvát-féle baklövéseknek egyik legnagyobbika, s leg­sulyosbika volt. És ennek is meg (ognak jönni szomorú következményei a bírósági s törvénykezési életben — mint előálltak már is a szinte minden rendszer nélkül ki­| dolgozott perrendtartásnál, a semmitőszékuél s többi co­dificationális munkálatainál. Szomorú, de ha legalább jövőben haladni s okulni akarunk, mindezeket nem lenne szabad legyezgetni s el­palástolgatni.*) ScsiiUkitÖMzeki döntvények. (Az első döntvény a Scmmitő§zék döntrénykönyvéből vétetett) Áttérés által vegyessé vált házasságbóli nemkatholikus vallású házastárs magára nézve a végeiválási pert, a katho­likus vallású alperes bíróságánál tartozik kezdeni, habár az 1868. 48. I. czikket megelőzőleg ideiglenes elválás iránt pert folytatolt volna is az egyházi bíróságnál. (1870 — 7749. sz. alalt.J A Semmitőszék ezen elvi — teljes tanácsülésben — nyilvánított enunciatuma nem ké;>ez uj elvi határozatot, hanem az csak uj formulázása azon régebbi elvi nyilvá­nulásnak — a Nagy-Milós — Perlaki Sarolta féle ügy­ben — mely elvi határozat a Semmitőszék döntvénygyüj­teményében 202. szám alatt fordul elő, a melyet f. év martius 31 kén lapunk 26 ik számában közöltünk, és a melynek szövege következő: „Vegyes házassági kötelék felbontása iránt katholikus alperes ellen irányzott kereset feletti bíráskodásra az egyházi bíróság tartatik illetékesnek az 1810. sept. 29-kén hozott tel­jes tanácsülési határozat szerint.11 (1870—7749. sz.) Ezen, most e napokban teljes tanácsülésiíeg kitör­lött elvi határozat helyébe a fent közlött s ujonan for­mulázott döntvény lépett. — És ezen határozat ujabbi [ felvilágosításául szolgál már azon jogeset, melyet lapunk f. é. 63 ik számában közöltünk, a Doby-Kis Valéria ügy — ugy az is, melyet itt most közleni czélszerünek talál­tunk. — Ez eset következő: Sánta Ede ref. vallásunak, Mituch Jusztina rom. kath. b'tvallásu nójo ellen a házassági kötelék felbontása vé­gett Pest város tszéke előtt pert inditott, a lapunk 63-ik szban közlött jogesethez hasonló megelőző körülmények mellett, a mennyiben mindkét fél mint r. kath. lépett még 1838. évben házasságra, tovább viszálkodásaik foly­tán a sz. szék 1859 ben az ágy-asztaltóli elválást kimon­dotta — de később a férj reform, vallásra tért át. A városi tszék 1871. jan. 16-án 57864. sz. a. kelt Ítélettel felperesre nézve a házassági köteléket vég­leg felbontottnak mondotta ki akkép, hogy felperes újra házasságra léphessen. — A házassági védő felebbezése folytán a kir. táblához fel terjesztetvén, ez által hi­vatalból észlelt sem. eset alapján (304. §.) a S e inni i tő­szék b ez felterjesztetett. A Semmitőszék a tszéki végzés-t s eljárást szinte I megsemmisítette, „mert az 1859. apr. 13-án kihirdetett sz. széki íté­lettel befejezett, s akkor r. kath. valláson levő mindkét félnek ágy asztaltóli elválására irányzott per arra, hogy *) Mindezen hibák, baklövések azonban nem gátolják, hogy Horvát B. mint Magyarország legkitűnőbb jogtudósa és codifi­catora az u. n. Jogászgyülés elnöki székére emeltessék — a he­lyett hogy jogászaink azt azon kitűnőségek közül választanák, kik j annyi tudománynyal a érdemekkel díszlenek a legfelsőbb törvény­' székeink termeiben !

Next

/
Thumbnails
Contents