Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 6. szám - Jogrendszerünk átalakulásához 4. [r.]

22 szély rejlik, s hogy ezen veszély az okmányoknál fel nem merülhet, miután azok mindig változatlanok maradnak. De tagadhatlan az is, hogy az okmányok csak az iránt adnak felvilágositást, mi bennök foglaltatik, minden egyéb körülményre nézve némán maradnak, ugy hogy a további felvilágosítás a lehetetlenség k közé tartozik. De a legtöbb vita nem a körül szokott (elmerülni, mi az okmányokban foglaltatik, hanem ép a körül, mi azokba kitüntetni elmulasztatott, s igy az emlékező tehetségben rejlő gyengeség egyensulyoztatik, az okmányt feltevő egyén feledékenysége, előrelátás hiánya, és képtelensége által. Ha végre azon veszély re utalnak, hogy a tanuk mily könnyen indíthatók érdekeik által a tapasztaltak elferditésére, — nem téveszthető szem elől, hogy az okmányok is szerkesztésük alkalmával mily könnyen hamisíthatók meg, s hogy a hamisítás ingere mennyire növeltetik oly intézkedés által, melynek oltalma alatt a gonosztevő bűntettének gyümölcseit bizton élvezheti. A papír nem pirul el, s nem hiszem, hogy oly intézkedést a jogviszonyok megszilárdítása gyanánt lehetne tekinteni, mely szerint az okmányhoz minden esetben ragaszkodnak, sőt még akkor is, ha annak alakja és tartalma a felek akaratával bebizonyitólag ellenkezik. Ha tehát a czélszerüség szempontjából a francz>a eljárás érintett intézkedésének honosítását nem javasolhatnám, még kevésbé tehetném azt a közerkölcsiség szempontjából, mert a törvényhozás utján népünkbe a bizalmatlanság érzetét beoltani nem tartom tanácsosnak. A tanuk vallomásainak megbirálásánál, a bírák kezeit bizonyitási szabályok felállítása által meg nem kötni, más részt pedig a tanuk kihallgatását az itéló birák előtt foganatosítani, ime ezen intézkedésekben keresnek biztosítékot a hamis tanuzás visszaélése ellen. A szóbeli eljár ás n é 1 k ü 1 ö z h e 11 en kellékét képezi, hogy a bíróság a tanukat lássa, vallomásaikat hallja, és magaviseletüket észlelje, mig ellenben a jegyzőkönyvek pur-zta felolvasása által, a biró a közvetlenség ezen előnyeitől megfosztatik és az igazság forrása behomályosittatik. Nem akarom ugyan kétségbe vonni, hogy léteznek bizonyos jogügyletek, melyek harmadik személyek jogkörét is érintve, a szigorúbb alakszerűséget nem nélkülözhetik, s hol a törvény által előszabandó ok rányolás igen tanácsos. De ezen esetek megállapítása nem annyira a perrendtartás, mint inkább polgári törvénykönyv feladatát képezi, ott döntendő el, mily jogügyletek igénylik azon kelléket, hogy Írásba foglaltassanak, vagy azon felül közjegyzői hitelesítésben is részesitessenek. Ismétlem azonban: a perrendtartásban a tanuk általi bizonyítás képezze a szabályt — annak kirekesztése pedig csak a kivételt. (Folyt, köv.) A ,hatod' levonásának kérdéséhez az 1868. évi XXIX. t. ez. 2. §. alapján. E szak-lap mult 1870. évi 64-ik számában közöltem a német-, uj- és ó-palánkai, bukini, obrováczi, ugy tovarisovai szőlő-birtokok után járó tartozások megváltása | iránti ügyben a választott bíróságok ítélete alapjául szolj gált jogesetet. Ez alkalommal röviden megérintém, hogy a választott bíróságok, a mint mindegyik elnök jogi meggyőződése nyilatkozott, eltérő Íteleteket hoztak; — majd megítélték az 1868. XXIX. t. cz. 2. §. alapján a váltságkötelezettek javára a vitássá lett hatod levonását, majd nem, s pedig azon indokból nem, mert a kincst. palánkai uradalom által bérletileg kezeltetvén a dézsma-jog, az emiitettem kincst. uradalomnak beszedési és kezelési költségei nem volt k, tehát e czimen azok fejében a hatod a jogosított kárára le sem is vonható. Bukin községb' li szőlő birtokok után járó tartozások megváltása iránt hozott első s fellebbviteli bíróság ítéleteit most ezúttal közlöm. Az e. birós. ilélet a tartozások átlagos mennyisége megállapítására nézve következő: „Tekintve, hogy az 18G9-ik évi april 2-án kelt körrendelet 6-ik pontjában vil >gosan kimondatik, miszerint, ha a lefolyt 10 év alatt évenkint beszolgáltatott tartozás, illetőleg ár mennyisége összeadatik s ezen összeg 10-zel elosztatik, teszi ki a tartozás átlagos mennyiségét; „Tekintve, hogy a jogosított kincst. uradalom által sem kifogásolva, 1866-ik évben csakis 201 frt. 50 kr. szolgáltatott be s nem 403 frt.; „Azért a kinc-t uradalomnak az iratokhoz fektetett kimutatása helytelenittetvén, a tartozás átlagos mennyisége nem, mint kérelmeztetett, 345 frt. 17 krban, hanem 325 frt. 2 krban állapittatik meg." A hatodra nézve pedig igy szól: „Miután az 1868 ik évi XXIX t. cz. 2. §-a sze int az évi tartozás megállapított értékének húszszoros összege képezi a váltságtőkét, melyből azonban a beszedési s kezelési költségek fejében — minden kivétel nélkül, egy hatod rész levonandó; s „miután pedig a jogositott uradalomnak azáltal, hogy a szólő-dézsmát bérletileg kezelte, és szedte, kezelési s beszedési költség- i voltak; tehát, „miután, valamint oly jogosítottnál, a hol a szólódézsma természetben, hegy vámban avagy bizonyos árban szedetett s kezeltetett, ép ugy a kincs, palánkai uradalomnál, hol a bérlet, illetőleg készpénzfizetés volt gyakorlatban, — csak az tekinthető tiszta jövedelműi, a mi a természetbeni, hegyvámbani, illetőleg készpénzbeli, vagyis bérlet után származó árbeli tartozások, illetőleg követelések beszedése és kezelése miatt okozott - több vagy kevesebb beszedési és kezelési költségek levonásával fenmaradt: „Miután végre ezen kezelési és beszedési költségek hányada iránt e biróság annál kevésbé van ítélni hivatva, mert az 1869-ik évi april lfi-én kelt szabályrendelet 30, 39. §-ai arra sem a választott, sem a felebbviteli bíróságot nem utasítják, a törvény 2. §-a pedig a feleket a felett vitatkozni meg nem engedi: „Ezeknél fogva tehát a beszedési s kezelési költségek fejében az egy hatod résznek levonása a 1868: XXIX. t. cz. 2. § a alapján a váltság kötelezettek javára megállapíttatik, bírói figyelmen kivül hagyatván a jogosított kincst. uradalomnak ez ellen tett s felhozott kifogásai." Ezen Ítéletek a felek olőtt kihirdettetvén, azokat a jogositott kincst. uradalom fellebbezte, melynek folytán a fellebbviteli biróság által ítéltetett: „A nagyszombati vegyes kir. biróság