Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 66. szám

263 Ennek folytán Bus Petru s Grovrille a tszékhez ke- | resetet adtak be, Toader Sámfilla ellen, melyben előadván, hogy anyjuknak Bus Tománual létrejóit házasságáról anyakönyvi kivonatot nem képesek felmutatni, mert az illető lelkésznek hanyagsága miatt jelenlegi, mint több más házassági eset is nem lett az anyakönyvbe bevezet­ve; azt nyilatkoztatják ki, hogy készek tanukkal bebizo­nyítani, hogy azon házasság tényleg létre jött, hogy e házassági kötelékben éltek s 1848-ban a hagyatéki va­gyonban is együtt szabadultak fel; és ennélfogva kérik, hogy a tárgyalás megtartása és felhívott tanuk kihallga­tása után mondassék ki, hogy atyjuk Bus Tománnak anyjuk Toader Annávali házassági köteléke be van bizo­nyítva s Bus Tornán T. Annának törvényes férjéül tekin­tendő. A tszék 1871. január 31-kén 128. sz. a. kelt vég­zéssel ezen keresetet egyszerűen visszautasította; mert „a 620/1867. számú végzéssel felperesek arra lettek felszó­lítva, hogy Bus Tománnak anyjukkali törvényes házas­ságáról szóló anyakönyvi kivonatot 30 nap alatt mutas­sák elő; tehát ez keresetre — perre — való utalást nem tartalmaz; és mert eltekintve ettől, a perr. 22. §. szerint a házassági kötelék érvényességét tárgyazó keresetek az egyházi bíróságok illetősége alá tartoznak.* Ez ellen felperesek sem. panaszt adtak be, kérvén azt megsemmisitetni, s a tszéket a 130. §. szerinti eljá­rásra utasitatni, — következő alapokon; mert jelen eset­ben a perr. 22 §. nem alkalmazható, minthogy felperes tanukkal azon tényt akarja bizonyittani, hogy atyja az anyjukkal megeskettetett, nem pedig azt, hogy a meg­esketés, az egybekelés érvényes-e vagy nem. Azon kérdés tehát, mellyel a tszék végzésében foglalkozott, t. i. a há­zasságikötelék érvényének kérdése — itt jelenleg elö sem fordul. És mivel az anyakönyvi kivonat elő nem állitható, a tszék köteles lett volnaa tanuzást elfogadni és elrendelni. A Semmitőszék annak helyt adván, a tszék 128. sz. visszautasító végzését megsemmisítette, s azt Bus Govrille s társa által beadott kereset felett a szabály­szerű eljárás megindítására utasította; „mert azon körülmény, hogy a kereset beadatott a nélkül, hogy a fél a bíróság által perre utasítva lett volna, a kereset hivatalbóli visszautasításának alapjául nem szolgálhat; s minthogy a kereseti kérvény nem a házas­sági kötelék érvényességét tárgyazza, hanem arra van intézve, hogy a házassági egybekelés ténye, anyakönyv hiányában bizonyitéki eljárás utján bizonyittassék be, és minthogy e szerint a kereset tartalmából és zárkéréséből annak hivatalbóli visszautasítása a perr. 51. §. szerint igazoltnak nem tűnnék fel, — a sem. panasznak a 297. §. 1. és 5. p. alapján helyt adni kellett." (1871. april. 25. 4364. sz. a.) A lözsdebiróság ítéletéből származtatott kártérítési kere­setek a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak. A peres ügy érdemleges eldöntésének tekintendő, ha az illetőség elleni kifogások elvelésével, felperes keresetével elula­sitalik, habár azon indokolással is, hogy a bíróság magát a tözsdebirói ítélet felülvizsgálatára jogosítottnak nem tekintette. Ily esetben a felebbezésnek a felebbviteli bíróság által való hivatalbóli visszautasítása semmiségi esetet képez. Benvenisti Samu mint felperes — König Lipót, Kochmeister Fr. Wodjáner Albert, Gruben I. es Kohen I. mint alperesek ellen Pest város tszéke előtt 2552 frt kártérítési összeg iránt pert inditott, állítólag azon kár fejében, mely felperesnek nevezettekből alakult tőzsdei bíróság ítélete által okoztatott. Az eljáró tszék 1870. május 3-kán 16054 sz. a. íté­lettel, az illetőség elleni kifogások elvetésével s így az illetőség megalapítása után, felperest keresetétől elmoz­dította és 83 frt. perköltségben elmarasztalta. A k i r. tábla, hová felperes felebbezett, 1871. apr. 3-kán 17707. sz. a. végzésével felperes felebbezését hiva­talból visszautasította; tekintve hogy az eljáró bíróság az ügy érdemét azért nem vélte bírálat alá, mert nem tartotta magát jogosultnak, hogy a tőzsdei választott bí­róság ítéletét vizsgálat alá vegye; következőleg hogy magát az ügy érdemének elitélésére illetéktelennek mon­dotta ki; és tekintve hogy az esetben midőn a bíróság magát illetéktelennek nyilvánítja, seoimiségi panasznak van helye. . Ezen végzés ellen felperes sem. panaszt adott be; mivel tekintve hogy az első bíróság ítéletében — alperes bírói illetőség elleni kifogásait elvetette, és felperest ke­resetétől elmozdította, világos hogy ezáltal az ügy érde­me is elbíráltatott, mi egyébbiránt onnan is kitűnik, hogy az e. bíró nem végzést, hanem ítéletet hozott, mit a 246. §. szerint nem tehete, ha az ügy érdemét nem veszi vizsgálat alá. — Az nem is áll, hogy a tszék illetéktelen­ségi szempontból utasította el a keresetet, mert az indoko­lásban használt, illetéktelen — szóval csak az akarta kifejezni, hogy magát a tőzsdei biróság ítéleté­nek revideálására nem érzi hivatva. Világos tehát, hogy az eljáró biróság ítélete ellen felperes nem élhetett sem. panaszszal azon okból, mert a tszék illetéktel nnek mondotta ki magát. A Semmitőszék e semm. panasznak helytadva, a kir. tábla végzését megsemmisítette, és azt az ügy ér­demleges megvizsgálására utasította; „mert azon kérdés, váljon alperesek mint az eljárt tőzsdei biróság tagjai ítéletük tartalma miatt felperes irányában magánjogi kártérítési kötelezettséggel birnak-e — jelen ügy szoros érdemét képezi; „mert eszerint az elsó biróság, midőn illetőségének megalapítása mellett, indokolása második részében a fe­nebbi kérdésre is kiterjeszkedve, felperest fenforgó kere­setével véglegesen elutasitotta, kétségtelenül az elébe ter­jesztett pert érdemileg döntötte el; minélfogva a nehez­telt kir. táblai végzés, mellyel az e. b. ítélet elleni feleb­bezés a 285. §. ellenére visszautasittatott, a 297. §. 1 p. alapján megsemmisítendő volt." (1871. június 27. — 7570. sz. a.) A föesküt megalapító ítéletben a le nem tétel jogkövet­kezményei is meghatározandók. Semmiségei von maga után, ha az eskü le nem lételével járó jogkövetkezmények az ítéletben határozottan s érthetően ki nem jeleltetlek. Madincsa Opicza — Popovics Jón és Flórén ellen Krassó megye oraviczai tszéke előtt 630 frt. jár. iránt pert inditott, melyben a tszék 1871. Május l-jén 66*

Next

/
Thumbnails
Contents