Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 66. szám

263 936. sz. alatt Ítéletet hozott azon értelemben, hogy alperesek a kereseti összegben elmarasztaltatnak, ha felperes a kereseti követelés valódisága mellett a fóeskdt leteszi. Ezen itélet szövege következőleg szól: ítéltetett: alperesek kötelesek felperesnőnek 630 frtot kamatot, perköltséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni — azon esetre, hahogy felperesük a főhitet arra. hogy az élelem alperes részéről tőle megtagadtatott s hogy Popovics Jón alperes által egyizben megveretett, leteszi. Miért fclperesnő köteles jelen itélet jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt hitletételre jelentkezni, különben ellenkezője aunak mit bizonyitani akart, igaznak fog tartatni." Ezen itélet ellen alperesek semm. panaszt adtak be; mert a perr. 228. §. szerint az eljáró bíróság a föeskü le nem tételével járó jogkövetkezményeket az ítéletben meg nem határozta. A Semmitőszék ennek helyt adva, a neheztelt ítéletet a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s a tszéknek meghagyta, miszerint ujabb törvényszerű ítéletet hozzon; „mert a perr. 228 §. szerint az Ítéletben egyszersmind azon jogkövetkezmények is meghatározandók, melyeket az eskü le nem tétel vonna maga után; mely kellék a fentebbi itélet hozatalánál meg nem tartatott, minthogy az eskü le nem tételével járó jogkövetkezmények határozottan és érthetően a perr. 228. §. szabványához képest meg nem jeleitettek, miáltal e részben az itélet nem világos és szabályszerű." (Aug. 16. 1871 — 8522. sz. a. Legfőbb itélöszéki határozat. Ingatlan javak adásvevése is történhetik szóbeli szerződés alapján. Ily esetben az, ki a szerződés teljesitését követeli, tartozik a szóbeli szerződés létrejöttél, pontozatait és feltéleleit kimerítően igazolni. Farkas János — Pudmariczky Mihály ellen — szóbeli szerződés teljesítése iránt a fenállott dunáninneni kerületi tábla előtt pert indított, mi ott befejeztetett, de később ítélethozatal végett a pozsonymegyei törvényszékhez áttétetett. — A szóbeli szerződés tárgyául bizonyos ingatlan javak szolgáltak t. i. egy ház és fél úrbéri telek, melyek a királyfai telekjkönyvben 39., 54. sz. alatt fordulnak elő. Az első bíróság 1869. jun. 22-én kelt ítéletével alperest a szóbeli szerződés teljesítésére kötelezte, ugy, hogy alperes tartozzék az emiitett ingatlanokat a szóbeli szerződés értelmében 2000 frt. lefizetése mellett felperesnek végrehajtás terhe mellett átadni, s 30 frt. felperesi és 20 frt. alperesi perköltséget lefizetni. A kir. tábla azonban —alperes felebbezése folytán — az első bír. törvényszék ítéletét megváltoztatván, felperest keresetével elutasította, s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette; „mert ingatlan javak adásvevése is történhetik ugyan szóbeli szerződés utján; de ily esetekben a teljesítést követelő fél a szerződés létrejöttét, pontozatait 8 feltételeit kimerítően, és kétségtelenül igazolni tartozik; jelen esetben azonbnn felperes a vételáron kivül, — felhívott tanúival, a létrejött ügyletből mitsem bizonyított. Különösen, ámbár beismeri, hogy alperes az eladástól, a szerződés egyik szintén nem igazolt feltétele szerint, bizonyos idő alatt visszaléphetett, azt hogy e visszalépés határideje 3 napban lett volna meghatározva, vagy hogy alperes a visszaléphetésre kiszabott idő elmulta után kínálta volna meg a foglaló kétszeregével, — szintén nem bizonyította, a mi fentebbiek szerint az 6 kötelessége lett volna. (1870. május 25. — 15417. sz. a.) Ez ellen ismét felperes élt f e 1 e b bezéss e I, mert a kir. tábla ítélete törvény- és jogellenes; mivel ő tanukkal bebizonyította, hogy a fel- s alperes közt szóbeli szerződés létrejött, s hogy a vételár 2000 forintban alapíttatott meg — mire alperes 100 frtot foglalóul valósággal fel is vett; — továbbá meit az alperesi 4., 5. kérdö-pontokra kihallgatott tanuk (Szmeringa S. és Csaputta J. községi biró_) által bebizonyíttatott azon körülmény is, hogy a visszalépés határideje 3 nap volt. mit a tanuk előtt alperes maga sem vont kétségbe, midőn arra felperes által figyelmeztetve lett; és mert a periratokban semmi nyoma, de alperes sem állította, hogy felperest 3 nap előtt a foglaló visszaadásával megkínálta volna. A legf. Ítélőszék a kir. tábla ítéletét az abban felhozott indokokból helyben hagyta. (1871. január 27 — 5356. sz.) Ezen legf. itélöszéki határozat ellen felperes sem. panaszt adott be. ASemmitőszék azonban azt elvetette; mert „a harmad bíróság a másod biróság ítéletét az abban felhozott indokoknál fogva helyben hagyván — miután felperes a másod biróság ítélete ellen sem. panasszal nem élt s így az alaki tekintetben jogeróre emelkedett, az azt helybenhagyó harmadbirósági itélet csak azon esetben lenne semm. panasszal megtámadható, ha magánál a harmad bíróságnál merült volna fel az itélet hozatalakor valamely alaki törvénysértés; mit azonban felperes maga sem állított." (1871. jun. 27. — 6844. sz. a.) Kinevezések: Horvát-szlavon-dalmát ministerem előterjesztésére, ugyanazon országok bánja javaslatára, BabicsTitus kir. tanácsost és Várasd megye első alispánját Varasdmegye törvényszékéhez ideiglenes elnökké, és B a 1 o g h Károlyt, a zágrábmegyei törvényszék ülnökét, Pozsegamegye törvényszékéhez id. elnökké ezennel kinevezem. — Kelt Bécsben, 1871. évi augusztus bó 17-én. Ferencz József, s. k. Gróf Pej acse vich Péter, s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. — Ugyanazon országok bánja javaslatára Velicskovics István és Kavics Floris megyei törvényszéki I-ső osztályú ülnököket, a báni tábla ülnökeivé ezennel kinevezem. Kelt Laxenburg, 1871. évi augustus hó 9-én — Ferenaz József, s. k., Gróf Pejacsevics Péter, s. k., Bedekovich Kálmán, s. k. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. —Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott KocsiSándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.