Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 5. szám - Jogrendszerünk átalakulásához 3. [r.]

19 Ezen Ítéletet felperes méltó megütközéssel fogadta, és el sem mulasztotta az ellen a perrendtartás által engedett perorvoslattal élni, nyilt határidőben beadván semmiségi panaszát, következő indokolással: A legfőbb ítélőszék Ítélete az 1868. LIV. t. cz. 297. §.-nak 1-ső pontjába ütközik, — mert a felebbezés nem a perben álló, hanem egy arra fel nem jogosított harmadik személy által adatván be, — azaz elsőbiróság, illetőleg az 1868. LIV. t. cz. 304. §-a értelmében a legfőbb ítélőszék által hivatalból lett volna elutasítandó, miután az 1868. LIV. t. cz. 7. §-ából világos az, hogy „bírói eljárásnak polgári jogügyekben .... csak az illető felek kérelmére van helye," — már pedig K. Tóbiás András jelen ügyben nem fél, hanem alperesnek csak képviselője volt — felebbezést saját nevében tehát be sem adhatott. —Miután a legfőbb ítélőszék ennek daczára bírói eljárásba mégis bocsátkozott, semmiséget követett el. De semmis a legfőbb ítélőszék Ítélete azért is, mert az 1868. LIV. t. cz. 297. §-ának 15-ik pontjába ütközik. Ha tekintetbe nem vétetik is az, hogy az alperesi ügyvéd K. Tóbiás András ügyvédi meghatalmazása a meghatalmazó id. K. András halálával megszűnt, mégis igaz az, hogy K. Tóbiás András egy harmadik személy nevében meghatalmazás nélkül járt el, mert nz ügyvédi meghatalmazás csak arra jogosítja fel az ügyvédet, hogy felét képviselje, de soha sem arra, hogy a pert saját nevében kezdje vagy folytassa. A per önálló, saját neve alatti kezdésére vagy folytatására nz ügyvédi meghatalmazás soha sem elegendő. — Miután pedig K. Tóbiás András csak ügyvédi megbízást mutatott fel, a per saját nevében való folytatására felhatalmazva nem volt, tehát felhatalmazás nélkül járt el, és a legfőbb itélőszéknek azon határozata, mely a K. Tóbiás András által saját nevében beadott felebbezést tekintetbe vette, az 1868. LIV t. cz. 297. §-ának 15-ik pontja alapján is megsemmisítendő. Ezen indokokból kérte felperes a legfőbb ítélőszék 6184/869. számú ítéletének megsemmisítése mellett az 1869. April 30-án 486. számú felebbezést és semmiségi panaszt hivatalból elutasitatni és K. Tóbiás Andrást birsággal is megfenyíttetni. A Semmitőszéken áll most határozni azon kérdés felett: j ogosi tva van-e az ügyvéd saját nevében folytatni a p ert, és hisszük, hogy ezen kérdésre „nem"-mel fog felelni. M J.... Pestváros törvényszéke s egyes bíróságainak 18Í0. évi ügj -kimutatása. Ezen kimutatás, mely Pest város bíróságainak munkásságáról s buzgó szorgalmáról igen szép bizonyságot ie?z — a következő adatokat állítja élőnkbe: I. Polgári törvényszékhez 1870. évben befolyt 59929. — II. Telek-hatósághoz: 1870. évben befolyt 11861, — III. Pestvárosa főbirájához (elnöki): 1870. évben befolyt 1947. — IV. Vidéki törvényhatóságoktól kézbesítés s egyébb intézkedések tétele végett befolyt 14070. — Összesen 97798. V. Pestvárosa fenyítő törvényszékénél: 1870. évben befolyt 14160. — VI. Pest bel- s lipótvárosi egyesbiróságnál: 1870. évben befolyt 24680. — VII. Pest terézvárosi egyesbiróságnál: 1870. évben befolyt 17006. — VIII. Pest József- s Ferenczvárosi egyesbiróságnál: 1870. évben befolyt 14104, vagyis összesen 167,748 elintézendő ügy darab. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy 1869. évben 127,061 darab, — 1870. évben pedig 167,748 darab, tehát egy év alatt 40687 ügydarabbal több folyt be, — nyilván kiderül, hogy Pest városa törvényszéke s egyes bíróságainál az ügyek száma évről évre óriási mérvben növekedik. Érdekes továbbá tudni, váljon 1870. évben Pestvárosa fenyítő törvényszéki fogdában letartóztatva volt vizsgálat alatti s elitélt fegyenczek száma mikép változott : 1870. évi január hó 1-én volt vizsgálat alatti fegyencz 79 fi, 10 nő = 89 fő. 1870. év folytán szaporodott 1993 fi, 557 nő = 2,550 fő. összesen 2639 fő. Ebből részben vizsgálat alól felmentetett, részben szabad lábra helyeztetett, részben más hatósághoz áttétetett 587 fi 189 nő = 776, jogérvényesen elitéltetett 1352 fi, 357 nő = 1709. Összesen 2485 fő. Maradt tehát ítélet nélkül 130 fő,felebbezés alatti 24 fő, összesen 154 fő. Ezen 1870. évben letartóztatott 2550 fegyencz közül volt: romai katholikus 1942, református s evangélikus 229, héber 359, görög-nem-egyesült 16, görög katholikus 4. — A magyar korona tartományaiban szülöttek közül volt 1773 fi, 522 nő = 2295,idegen 220 fi, 35 nő = 255 fő. Hasonlítsuk össze 1869. évben volt fegyenczek számát 2232 fő. 1870. évben volt 2550 fegyenczek számával kiderül, hogy 1870. évben Pestvárosa fenyítő törvényszékénél 322 fővel volt szaporodás, — ilyen arányban növekedik itt is a teendők sokasága. Ezen 167748 ügydarabból 871. évre 1979 db. maradt hátralékban. Semmitöszéki döntvények. Az eskü leiételére való jelentkezés halárnapjának elmulasztása esetében igazolásnak nincs helye. Az igazolás engedélyezésére nézve az eskületélel határnapja s az eskütételre való jelentkezés határideje közt törvényi különbség forog fenn. Fok Albertné, Ugrón Lázár ellen 70 frt s jár. iránt, Pest-Terézváros egyes biró.'ága előtt pert indítván, ebben a tárgyalás befejezte után az eljáró bíróság 1870. sept. 30-kán kelt s jogerőre emelkedett ítélete által alperesnek a fóeskü odaitéltetett akkép, hogy okt. 15-ig annak letétele végett jelentkezni köteles volt. Ezen jelentkezési határidőt azonban elmulasztván, aziránt kérvényét csak két nap múlva okt. 17-kén nyújtotta be. Ezen kérvény az eljáró egyes bíróság 1870. évi 12955. sz. végzésével visszautnshtatott. Ennek folytán alperes 1870. okt. 22 kén igazolási kérvényt adott be, melyet a bíróság 1870. október 29-ki 13258. szám alatt kelt végzésével a perrend 313. paragraphus alapján hivatalból visszautasította; mert ezen nem az eskületétel határnapjának, hanem eskületételre való jelentkezésnek elmulasztása miatt beadott iga5*