Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 5. szám - Jogrendszerünk átalakulásához 3. [r.]

13 ve hevernek az ügynökök irodáiban." Ezen visszaélések természetes kifolyásai azon rend-zernek, mely a perek sorsát oly egyének önkényére bizza, kik az ügyvédi állásból folyó erkölcsi kötelezettséggel nem birva, — a bírói ellenőrzéstől menten, a peres ügyeket akép instruálják, mint ez anyagi érdekeik által sugaltatik. Az ügyek gyorsítása vagy késleltetése, ezen intézkedés folytán szintén azügynökök önkényére van bízva, mert bár a perrendtartás az előiratok váltására bizonyos határidőket tüz ki, azok nem vétetnek figyelembe, miután az ügynök társának annyi időt engedélyez, mennyit ez igénybe venni jónak talál, s igy a törvényesen kitűzött napokból hetek sőt holnapok lesznek anélkül, hogy a perek sorsáról a bíróság a legkisebb tudomással is birna. Habár meg vagyok győződve, hogy hazánkban, hol az ügynökök intézménye ismeretlen, az előiratoknak bíróságon kívüli felszerelése, azon erkölcsi felelősségnél fogva, mely az ügyvédet fele irányában terheli, — nem birna azon árnyoldalakkal, melyeket fenébb megérinték, — mégis azon véleményt táplálom, hogy a szóbeli eljárást bevezető és előkészítő előiratozás vezetése és ellenőrzése, — az illetékes törvényszék hatásköréhez soroltassák. Ezen véleményt támogatja azon érv is, hogy a bíróságon kivüli írásbeli felszerelés, a törvényesen kiszabott határidők feltételéhez van kötve, holott a törvényhozásilag egyedül indokolható azon elv, lmgy minden peres ügy befejezése azon mértékben gyorsítandó, mint ez az ügy fenforgó körülményei által igényeltetik, — szükségkép az esetről esetre a biróság belátása szerint, meghatározandó határidők kitűzését igényli. Ehez járul még azon körülmény is, hogy a törvényes határidők minden ügyre egyenlőre szabatnak ki, holott ezen határidők ép azon fontosabb ügyeknél nem elegendők, melyek bonyolódottabb természetüknél fogva, a gondosabb előkészítést a legnagyobb mértékben igénylik. Mindezen indokok kívánatossá teszik, hogy az előiratozás vezetése az illetékes bíróságnak e czélra kirendelt tagja által történjék. Az előiratok csak bevezetését képezzék a szóbeli tárgyalásnak és a vitás kérdés téuyleges anyagát nyújtsák, mely a szóbeli tárgyalásnál, a kereset és a védelem alapját képezni fogja; mi történjék azonban akkor, ha panaszló a tárgyalás alkalmával egész más igényt támaszt, mint azt, mely írásbeli-keresetében foglaltatik. Ily esetben, ha az eltérés oly természetű, hogy az előiratozás törvényes czélja általa meghiusittatik, az ellenfél a szóbeli tárgyalás elhalasztását, vagy ha az eltérés a dolog lényegébe vág és kellőleg nem indokolható, a követelés elutasítását kérelmezheti. Váljon az első vagy a másik ut követtessék, azt elvileg előre meghatározni igen bajos lenne, annyi azonban bizonyos, hogy minél mélyebben érinti az eltérés a dolog lényegét, minél jobban hiusittatik meg általa az előiratozás czélja, — annál szükségesebbé váland, a második módozatot alkalmazni. Ennek eldöntése mindig a biróság feladatához tartozik, mert az a pervezetés egy lényeges és kiegészítő alkatrészét képezi, és az egyes esetek körülményeihez idomítandó bírói elhatározást, megelőz5 jogszabályok alkotása által korlátozni czélszerünek nem találnám, és megelégednék azzal a jogi szempontok megérintésével, az elhatározást a bíróságra bízni. (Folyt.köv.) Az ügyvéd saját nevében is folytathatja-e a pert. Bármi különösnek tűnjék is fel jogesetünk czime,— a legfőbb ítélőszék egyik legújabb keletű Ítéletében ezen elvet mondotta ki. De álljon itt az ügynek irományokból meritett, lehetőleg rövid és hü kivonata. K. János, iglói lakos idősb K. András ellen még 1865. decz. ll-én 880. sz. a. Igló város törvényszékéhez 54 frt. 15 kr. lakás- és tartásdíj, — továbbá 6 „ 736/10 » alperes helyett még előbbi évben fizetett államkölcsön és kölcsönösszeg 123 „ — „ összesen tehát 183 frt. 886/í0 kr. összeg és jár. megvétele végett keresetet adván be, — alperes Igló város törvényszékének 541/868. számú Ítélete által az első tétel czimén 15 fr. 551,/ kr. tőke és jár. feltétlen, a második tétel egészbeni megfizetésében a felperes által leteendő póteskü esetében, a harmadik tétel egészbeni megfizetésében a felperes által leteendő főhit esetében végrehajtás terhe mellett elmarasztaltatott. Az Ítélet indokolása mellőztetik. — Alperes ezen Ítélet ellen semmiségi panasszal összekötött felebbezéssel élt, — de de az Ítélet ennek daczára a szepesi XVI városok kerülete törvényszékének 193/ 1869. sz. Ítélete által egész terjedelmében helybenhagyatott. Időközben id. K. András örökösök hátrahagyása mellett meghalt. — Habár a világ összes joga szerint az örökhagyó vagyona és nem-személyes jogai az örökösökre s'/.állanak és csakis az örökösök vannak jogosítva az ö.ökhagyó pereit folytatni, a netán sérelmes Ítélet ellen jogorvoslattal élni, — jelen esetben nem igy történt, hanem a fentemiitett másodbirósági Ítélet ellen 1869. april 30 án 486. sz. az örökhagyó ügyvéde, K Tóbiás András saját neve alatt adott be felebbezési iratot és semmiségi panaszt. Ezen, felperesnek még 1869. Május 20-án kézbesített felebbezósre, felperes ugyanazon hó 28-án észrevételeket adott be, — kiemelvén ezekben mindenekelőtt azt, hogy K. Tóbiás Andrásnak meghatalmazása a meghatalmazónak 1867. február 28-án bekövetkezett halálával megszűnvén, az a pert vinni jogosítva nincsen, — kiemelvén továbbá,hogy azon esetben is,ha jogosítva volna a pert folytatni, azt csak az örökösök, a hagyaték nevében tehetné, de semmi esetre mint „alperesi ügyvéd" saját neve alatt, miért is a fellebbezést és semmiségi panaszt, mint erre fel nem jogosított harmadik személy által beadottat egyszerűen elvettetni kérte. Daczára azonban annak, hogy a fellebbezés és semmiségi panasz erre fel nem jogosított harmadik személy által és nevében lett beadva, a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék, azt tekintetbe vette és a két egybehangzó alsóbirósági Ítéleteket legnagyobb részeiben megváltoztatta. De hadd álljon itt ezen itélet szórul szóra. „Az alsóbirósági ítéletek a feltétlenül megítélt 15 frtra nézve helyben hagyatnak, — felperes pótesküje mellett megítélt 6 frt. 736/l0 kr és felperes főesküje mellett megitélt 123 frtra nézve azonban megváltoztatnak és felperes ebbeli keresetével elutasittatik, — a perköltségek kölcsönösen megszüntettetnek." Az indokolás csak az érdemre vonatkozván, e helyütt mellőzhető.