Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 5. szám - Jogrendszerünk átalakulásához 3. [r.]
Pest, 187!. kedden január. 17. 5, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖIUEÍVMÉhl CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédcgyiet közlönye. Tartalom: Jogrendszerünk átalakulásához. — Pestváros egyeabiróságainak ügykimutatása. — Semmitó'széki döntvények. )( Jogrendszerünk átalakulásához. ChorinFerenoz, jtudor ügyvéd úrtól. III. A pertárgyalások czélja azon birák értesítése és felvilágosítása, a kikre a vitás jogkérdés eldöntése bizva van,— azon tárgyalási rendszer tehát, melynél ezen czél leginkább megközelittetik, mely a vitás" tények hü képletét feltárja és a birákat legjobban értesiti, kétségtelenül elsőbbséget érdemel, és feladatát legjobban oldja meg. Mi a szóbeliség és a közvetlenség rendszerére fektetett eljárást a legkitűnőbbnek tartjuk, de bármily készséggel ismerjük el annak fényes előnyeit, mégis nem vonhatjuk kétségbe, hogy a bonyolódott esetek beható megbirálására, a szóbeli előadás önmagában elegendő támpotot nem nyújthat. Mi nem választhatunk a tiszta szóbeliség és az Írásbeliség között, — amaz elméletileg képzelhetlen, miután a kereset és az idézés már az írásbeliség elemeit alkotják, — az utóbbi eljárás pedig önmagát túlélte, és gyakorlatilag haszna-vehetetlen. Mi a szóbeli eljárásnál is szükségkép megőrzendő és írásban foglalandó, a pernek a kezdete és a vége, — a keresetlevél és az ellenirat, mint a per kiindulási pontja. — és az ítélet mint a követelés végrehajtató jogalapja, — azonban váljon a szóbeli eljárást megelőző Írásbeli okmányokban több vagy kevesebb foglaltatik, váljon a szóbeli tárgyalás egyes részletei a jegyzőkönyvben felvétetnek-e vagy sem, ezek bár fontos mozzanatok, de végtére a dolog lényegébe nem vágnak, a szóbeli eljárás éles demarcationalis vonalát eléggé nem jelzik. Ezen eljárás lényege azon körülményben pontosul össze, hogy csak a szóbeli tárgyalás képezze a birói határozat tényleges alapját, és a szóbeliség elmellőzhetlen követelményének tekintem, hogy az előiratok a szóbeli tárgyalás helyét soha el ne foglalják, hanem ellenkezőleg a mennyiben a kereseti alap átváltoztatása nem forog kérdésben, csak a szóbeli eljárást előkészítő jelleggel bírjanak. Azon törvényhozó, ki a szóbeliség rendszerét őszintén és következetesen szándékszik érvényesíteni és életbe léptetni, ki a felek és a birák közötti közvetlen érintkezés előnyeit biztosítani akarja, — az egy pillanatig sem habozhat ezen eljárás súlypontját a szóbeli tárgyalásba áthelyezni. Az Ítélet alapját tehát nem az képezte, mi a per bevezetésére irásba foglaltatott, hanem egyedül az, mi a bíróság előtt, a szóbeli tárgyalás alkalmával előterjesztve és bizonyítva lett. A szóbeli per írásbeli felszerelése tehát kettős czéllal bir, a szóbeli tárgyalást előkésziteni, anélkül, hogy | annak terjedelmét kimerítené, avagy határait korlátolná, | — és továbbá a tárgyalás azon főmozzanatait megörökíteni, melyek a per későbbi stádiumaiban nélkülözhetlenül szükségeltetnek. Az előiratozás feladata legyen a szóbeli tárgyalást előkésziteni,mintegy keretét képezze azon pernek, melyet a szóbeli előadás a részletek kiemelésével betölteni hivatva van, — és e tekintetben a kellő mértéket meghatározni nem oly nehéz, bár a váltandó előiratok száma felett, a jogászok véleményei között eltérések léteznek. Valamennyi törvényhozó véleménye megegyezik abban, hogy az előiratok csak a szóbeli tárgyalás alkalmával teendő zárajánlatok tényleges alapját tartalmazzák, és legfelebb csak a jogi szempontok megérintésével, de semmi esetre jogi fejtegetésekkel ne foglalkozzanak. Eltérők a vélemények ezen kérdésre nézve, váljon a perben álló feleknek, hány perirat váltása engedélyeztessék. A hannoverai perrendtartás alkotójaLeonhardt, nagy hévvel védelmezi azon a czélszerüség és a gyorsaság szempontjai által is ajánlt rendszert, hogy a perben álló felek mindegyikénél?, a bíróság által meghatározandó rendkivülileg bonyolódott eseteket kivéve, csak egy-egy perirat engedélyeztessék, — a kereset és az ellenirat. Véleményem szerint, miután a szóbeli eljárásnál a keresetlevél ós az ellenirat csak azon tények rövid felsorolását tartalmazzák, melyek bebizonyítva a követelés megítélésére vagy elutasítására vezetnek, — legczélszerübb lenne felperest azon joggal felruházni, az ellenirat beterjesztése után, az előiratozás stádiumát berekeszteni, és a választól elállva, a szóbeli tárgyalás határnapjának kitűzését kérelmezhetni, — más részt azonban ha felperes ezen jogával élni nem akar, a felek jogait két két perirat váltására korlátoznám, miután a szóbeli tárgyalás alapját képező tényleges kérdések elősorolása és tisztázása mind a birák, mind a felek érdekében fekszik. A szóbeli eljárást előkészítő írásbeli felszerelésnél, felette szükségesnek tartom azon elv érvényesítését, hogy a keresetlevél, az annak eldöntésére hivatott bíróságnál tétessék folyamatba, s hogy a további előiratok váltása is ezen biróság vezetése és ellenőrzése alatt történjék. A franczia perrendtartás egyik legnagyobb hiányát ép azon intézkedés képezi, hogy az előiratok váltása és felszerelése, egészen az úgynevezett ügynökök önkényére van bizva, s hogy a törvényszékek a folyamatban lévő perekről csak akkor vesznek tudomást, midőn azok a befejezett előiratozás után, a szóbeli tárgyalás kitűzése végett bejelentve, illetőleg beczikkelye-ve lettek. Ezen intézkedés első árnyoldala a perek késleltetésében, és huza-vonásában rejlik, ugy hogy Francziaországban közmondássá vált azon állítás „a perek eltemet5