Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 58. szám

231 mely azonban azt további törvényszerű intézkedés végett | felülvizsgálatlanul a kir. táblához visszaküldötte, mintán „a fenforgó ügy—az alispáni bíróság előtt lefolyt birtok szabályozási s tagositási ügynek kifolyását képezi, ily ügyekre nézve pedig a perr. 25. s az átm. intézk. XIX. cz. ]. p. szerint az eddigi bíróságok hatásköre s azelóbbi intézkedések s ezek által fentartott korábbi törvények s rendeletek érintetlenül hagyattak. (1870. május 28. — 3605. sz. a.) A kir. tábla 1871. jan. 31-kén 26004. sz. a. ezen végreh. ügyet elintézte, de nem az úrbéri, hanem polgári egyik tanácsában. A legfőbb Ítélőszék tehát, hová az felebbeztetett, azon eljárásban hivatalból észlelendő sem. esetet vélvén fenforogni, az iratokat a Semmitószékhez terjesztette. A Semmitőszék az iratokat illetékes ellátás végett a legf. Itélőszékbez visszaküldötte következő válasszal : „A pesti kir. tábla kétségtelenül szabálytalanul járt el, midőn a perr. 6. §. alapján kibocsátott ügyv. szab. 212. § megsértésével, az alispáni úrbéri biróságnak jelen ügyben hozott végreh. végzését polgári tanácsban vette vizsgálat alá; „Minthogy mindazonáltal a hivatkozott §§-nak megfelelőleg alakított s egy közös elnök vezetése alatt álló szakosztályok — figyelve a perr. 3. §. a) ponijára is—önálló biróságokul nem tekintethetuek, hanem ugyanazon egy felebbezési bíróság kiegészítő részeit képezik, de határozataik is az illető osztály megnevezése s az elintézett tigy minőségére való tekintet nélkül átalában mint a kir. tábla által hozottak — adatnak ki; mindezek folyián a Semmitőszék a jelzett szabálytalanságot a 304. § ban felsorolt sem. pontok valamelyike alá vonhatónak nem találta. (1871. július 19. — 8230. sz. a.) Több foglaltató vagy felülfoglaltató javára lefoglalt ingókra eszközöli árverésen bejött vételár felosztását megelőzőleg az érdekeltekkel elsőbbségi tárgyalás tartandó, s csakis az erre keletkezett végzés jogerőre emelkedése után történhetik meg a vételárnak a perr. 411. §. szerinti felosztása. Deutsch Netti s fiai n.-becskereki czég Hirsch Adolf s neje törökbecsei keresk. czég ellen Torontálmegye illető szbirája előtt végrehajtást eszközölvén 1202. írt. s jár. erejéig, — alperes lefoglalt ingóságaira az árverés 1871. apr. 13 kán foganatosíttatott s a bejött vételár april 28kán 163. sz. a. kelt végzéssel nevezett felperes részére kiadatni rendeltetett, a többi felülfoglaltatók alperes egyébb vagyonára utasíttatván. Az árverés és következett 163. sz. végzés ellen Kiss és Fábián szegedi czég, melynek mint Hirsch egyik hitelezőjének részére felül foglaltatás eszközöltetett — semm. panaszt adott be, lényegesen azon alapon, mert a vételár előleges tárgyalás s az érdekeltek tudta nélkül lett felosztva, illetőleg kiadatva. A végrehajtó biró eljárásának felvilágosítására, részben indokolására az hozathatik fel, hogy Kis Fábián czég csak felülfoglaltató volt — a törvény pedig nem tartalmaz világos rendeletet, hogy a felülfoglaltatók isfelzetileg a hirdetményről tudósitandók, vagy azok az elsőbbségi bejelentvények benyújtására végzésileg felhivandók lennének. Nevezett felülfoglaltató Kiss czég, kinek engedményeséül szinte felülfoglaltató Engel Mór szerepel, igénykeresetével nem jelentkezett. — így a végrehajtató, midőn az ismeretlen igénylőket a 464. § ként hivatalos lap utján értesítette és a 466. § ként az elsőbbségi bejelentvény beadására felhívta, a törvény szabályainak eleget tett. A Semmitőszék a sem. panasznak helytadva, a szbirói végzést s a vételár felosztását illetőleg Deutsch czég részére tett kifizetést megsemmisítette, s utasította, hogy tárgyalást tűzvén ki, arra minden foglaliatót s felülfoglaltatót megidézzen s az elsőbbségi igények felett szabályszerűen határozzon. „Mert a perrend 369—373. továbbá a 402., 410, 411., 465. s 46ö. §§. egybevetéséből önként foly, miszerint mindazok, kik foglalás vagy fölülfoglalás által érdekelve vannak, a kiküldött által a végrehnjtás mozzanatairól külön értesitendők; jelen esetben tehát a kiküldött akkor, midőn Hirsch Adolfnét, Kiss-Fábián czéget, és Engel Mórt, kik az elárverezett ingóságokra végrehajtási — illetőleg biztosítási foglalás — tekintve felülfoglalás által jogot nyertek, a netaláni elsőbbségi bejelentvényeik érvényesithetése végett, a hirdetményről s az árverés elrendeléséről külön nem értesítette, hanem az ingóságokból befolyt összeget Deutsch Netti s fiai czégnek, nevezett érdekelteknek mellőzésével — kiszolgáltatta; — a szbiró pedig az által, hogy a kiküldöttnek ezen eljárását helybenhagyta, semmiségre okot szolgáltatott." (1871. július 20. — 8108. sz. a.) A maros-vásárhelyi kir. itélö tábla területén az 1868. 54. I. cz. hatályba lépte elölt fennállóit szabályok értelmében a községi bíróságok előtt létrejött egyességek alapján kért végrehajtás elrendelésére, jelenleg az 1868. 54. t. cz. szabta illetékességi szabályok szembentartása mellett a rendes bíróságok vannak hivatva. Holczer József Marosan Miliánt 86 frt. s jár. iránt beperelvén, a felek még az uj perrend behozatala előtt a R.-Kereszturi községi elöljáróság — bíróság előtt 1866. évben egyességre léptek. Ezen birói egyesség alapján felperes Dobokamegye Hidalmási egyes bírósága előtt alperes ellen 1870. évben végrehajtást kért, mi 1870. martius 10 kén 969. sz. a. végzéssel el is rendeltetett s foganatosítása végett — alperes ingatlanjaira —Dobokamegye tszéke megkerestetett. A tszék a foganatosításra 2793. sz. végzéssel kiküldöttet nevezett s ez a végrehajtást 1870. sept. 12-kén eszközölte. Alperes a végrehajtási végzés s eljárás ellen semm. panaszt adott be azon alapon, mert a perr. 345. §. f) pontja szerint a végrehajtás csak oly egyességek alapján, eszközölhető, melyek az ügy birája előtt köttettek, már pedig a fenforgó egyesség még a volt ideigl. perrendtartás alatt létesült, mely a községi bíráskodást nem ismerte el; és mert alperes már részletfizetéseket tett, a végrehajtás még is az egész öszegre rendeltetett el. A Semmitőszék azt elvetette „mert az 1868. 54. t. cz. életbe lépte előtt Erdélyben hatályban volt perrendtartás, és arra vonatkozó szabályrendeletek értei mében a községi bíróságok egyességek megkötésére az összegre való tekintet nélkül jogosítva és az azok előtt kötött egyességek végrehajthatók voltak; és így Dobokamegye kiküldött egyesbirósága szabályszerűen járt el, midőn felperes kérelmére a becsatolt egyesség alapján a végrehajtást elrendelte; „mert továbbá a végrehajtás korlátozása iránti kó58*