Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 58. szám

230 azon czikkére, illetőleg kérdésére is, hogy „telelekvi | ügyekben két egybehangzó végzés ellen van-e harmad­bírósághoz is felebbvitelnek helye?'' — Mely czikkre még annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy a legfőbb itélőszéknek abban idézett 1870. t'ebr. '26-án, 244. sz. ha­tározata is (1. T. Cs 1870. évi 27. sz.) perenkivüli tulaj­donjogi bekebelezésre, — az 1870. évi 91. és 92. sz. meg­jelent 103/870. sz legf. itélőszéki, — s 4613/870. sz. sem. széki végzések pedig hitbizományi (tehát nem telekkvi) ügyre vonatkoznak, s igy a t. czikk iró urnák miuden kételye eloszolhat. Semmitöszéki döntvények. A Scuimitőszék döotvény-gyüjtcményéből. Ügyvédi munkadíjak iránti keresetek a perr. 93. §. kJ pontja alá s ennek folytán az összegrei tekintet nélkül a som­más peruira tartoznak. Vogel Péter Szontágh Sámuel ellen 2,500 frt. ügy­védi dij iránt Pest belvárosi egyes biróság előtt pert iüditott azon alapon, mert Szontág pesti háztulajdonos mint a Riche testvérek érdektársa megbízta őt, mint ügyvédet, hogy a Riche testvérek felperessége alatt Deutsch Ignácz czég ellen 74,501 frt. iránt indítandó pert átválalja s le­folytassa, a miért neki Riche testvérek nevében A) ok­mány szerint 2— 3000 írt. jutalmat igér, s ezt Tolnay Lajos jelenlétében tette, ki a mellett tanúskodik. Ezen igen hosszas és bonyodalmas tárgyalások, értekezések stb. fáradalmaival összekötött per az első biróság előtt befe­jeztetett, és ítélete ellen a felebbezés be is adatott, de mi­előtt felülvizsgálat alá került, a felek azt egyesség által befejezték;—megemlítvén, mikép csak perköltségek fejé­ben 1504 frt. lett megítélve. Nevezett Szontágh ennek daczára mindeu díjfizetést megtagadott. Tárgyalás tűzetvén ki alperes mindenek előtt a bí­rói illetőség ellen tett kifogást, mert felperes kereseti jogát szerződési viszonyból származtatván, nem a biró ál­tal megalapítandó, hanem már előre szerződésileg meg­határozott követelésről van szó. Ily követelés pedig te­kintve összegét nem vonható a 93. §. k) pont engedte sommás eljárás alá. Erre felperes azt válaszolá, hogy itt alperes beismerése szerint is munkadíj iránti követelés van szóban; a 93. §. k) pontja szeiint pedig ily követe­lések összegrei tekintet nélkül sommás eljárás alá tartoz­nak — hol az iránt, hogy szerződés létezik-e vagy sem? különbség nem tétetik. Az egyes biróság alperes kifogását elvetvén, az illetőséget megalapította 1871. 3. 12313. sz. végzéssel, mert a 93. §. k) pont szerint a munkabérek vagy dijak iránti keresetek tekintet nélkül az összegref sommás útra tartoznak. Tovább alperes a Riche testvérekre, mint sz ava­tó sakra hivatkozott, a felperesi követelés az 6 perek­ből keletkezvén — mire felperes válaszolá, hogy az ügy­védi dijat alperes saját személyében és pedig feltétlenül kötelezte. Az eljáró biróság ennek sem adott helyet, mert alperes nem igazolta, hogy Riche testvérek nevében tett volna lekötelezést, sem hogy azokhoz oly viszonyban ál­lana, melynél fogva Richék szavatosságot vállaltak volna. A tárgyalás befejezte után az egyesbiróság május J3-kán 12313. sz. a. alperest elmarasztalta. Ez ellen az felebbezést, az előbbi illetőségi s szavatossági végzések ellen pedig sem. panaszt adott be — melyben azt vitatja, hogy jelen esetre a 93. §. k) pontja nem alkalmazható, mert az csak oly munkadíjra vonat­kozik, mely a teljesitett munkához képest bíróilag meg­alapítandó, — és akkor midőn a munkaadó és teljesitő közti viszonyról van szó. Itt pedig tekintet nélkül a telje­sitett munkára, egy a munka által nem érdekelt harma­dik személy által szerződésileg kötelezett összeg fizetésé­ről van szó, mely mint ilyen adóságtermészetü s nem munkadíj. Hivatkozik a k Curia 1870. máj. 14-ki 3058. sz. a. határozatára is. — A szavatosság sem lett volna el­vetendő, mert felperes a Richék peréből származtatja kö­vetelését, tehát oly megbízási viszonyból, mely közte s általa képviselt Richék közt állt fenn -- minek feltünte­tése mellett nem kötelezhető annak külön igazolására is, hogy Richék egyenesen vállaltak-e szavatosságot. A Semmit ó'szék azt elvetette, „mert a perr. 93. §. k) p. értelmében a munkadi­jak iránti keresetek az összegre való tekintet nélkül, és miután a törvényben ez irányban megkülönböztetés nem létezik, arra való különbség nélkül, váljon ezen dijak előre történt kikötés alapján követeltetnek-e, vagy nem? sommás eljárásra tartozván, az illetőség ellen tett kifogás alappal nem bir. „mert továbbá felperes egyenesen alperes ellen az utóbbi által állítólag saját nevében tett íelhivás és igéret alapján indítván keresetét, s alperes azt, hogy ezen Ígé­retet mások nevében s meghagyása folytán tette volna, mivel sem igazolván, a szavatosságrai hivatkozás hely­telenül történt." (1871. jun. 30. — 6954. sz. a.) Úrbéri ügynek a kir. itélö tábla valamelyik polgári taná­csában lelt elintézése bár szabálytalan cselekvény, hivatalból észlelendő semmiséget még nem képez. Udvardy Károly — Horvát Dienes, mint a néhai Gyurcsányi Mária hagyatéki tömege gondnoka ellen Nógrádmegye alispánjához 1869. okt. 4-ről 284, for. mérnöki dij s járul, kielégítése iránt végrehajtási kér­vényt adott be, melyben előadja,hogyPetény községben az úrbéri biróság által a tagosítás s birtok-szabályozás keresztül vitetvén, nevezett közbirtokos részéről 284 frt. szabályozási költség lett a hitelesitett jkönyv f. h. pontjai szerint megalapítva — mi kérvényezőnek mindeddig ki nem fizettetett. Az alispáni biróság 1869. okt. 30-kán412. sz. a. kelt végzéssel a végrehajtást elrendelte, s foganatosítására a kékkői járás szbiráját küldötte ki — s általa az 1870. íebr. 4-kén eszközöltetett is. A végreh. végzés s eljárás ellen alperes semm. pa­naszt emelt; mert azon végzés neki, mint a tömeg kép­viselőjének sohasem kézbesittetett; mert a mérnöki dij nem is lehetett megalapítható, miután a kihasitási mun­kálat nincs hitelesítve, a dij pedig csak a hitelesítés után fizetendő s mert a végrehajtás ingókra rendeltetett s fel­peres kérelmére még is az ingatlan kiegészítő részét ké­pező gazdasági marhákra vezettetett. Ezen semm. panasz a kir. táblához felküldetett, és az által, minthogy azt az átm. intézk. 19-ik czikke alá tar­tozónak nem találta, felterjesztetett a Semmitőszékhez,

Next

/
Thumbnails
Contents