Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 56. szám
Pest. 1871. pénteken július 21. 50. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Az özvegyi jog a oodifícatióban.—A pesti kir. tábla ügykimutatása. — Semmitőszéki döntvények. — Ministeri rendeletek. Az özvegyi jog- a codiíicatióban. Kókay Károly tszéki üluök úrtól. Midőn még az osztrák magánjog teljes érvényben volt, mind a cathedrán, mind a gyakorlati életben, büszkén mutogattunk, az özvegyekről oly szépen gondoskodott hazai jogra, mely e részben az ősök bölcsessége és érzelmük nemességének szép példája marad mindenkor. Ha a házasság, a társadalom legelső és legfontosabb kötelékét képezi, kötelessége a codificatiónak, ezen kötelék azon egyik lényeges tényezőjéről gondoskodni, a ki különben életviszonyainál fogva, a férfiúénál mostohább állásban részesül. Az özvegyi jog jelenleg egyenlő, a polgári állás, és vagyon minőségérei minden tekintet nélkül, kihat az elhunyt férj egész vagyonára, és érvényes bármily örökösei ellen. Mindez törvényünk szerint kétségtelen, de az életben vajmi könnyen kijátszatik azon egy okból, mivel anyagi magánjogunk az alaki joggal, és a telekkönyvi szabályzattal teljes öszhangzásban nincsen. Tudjuk, hogy minden hagyaték csak örökösnek osztatik ki; hogy minden hagyatéki ingatlanra, mint tulajdonos csak örökös kebeleztetik; és igy első pillanatra beláthatni, mily könnyű az örökösnek az ingatlant elidegeníteni, azt terhelni, és végrehajtás alá juttatni. Az özvegy a törvén y szerint, nem lévén tulajdonképeni örökös, 6 mint tulajdonos be nem kebeleztethetik, hanem részére az özvegyi jog a C. lapon csak biztositathatik, a mi Kraasómegyében tettleg történik is. E biztosítás ott szerepel ugyan a telekkönyvben, de vajmi csekély malaszt marad ez végrehajtásoknál, mikor az ingatlan eladatott. Mivel az özvegyi jog a vagyon használata és élvezetéből áll, némelyek nincsenek tisztában, váljon magán önkéntes eladásoknál, melyek a vevő, melyek az özvegy jogai és kötelességei; némelyek kizárólag az özvegyet, mások a vevőt mint tulajdonost védelmezik, annyi bizonyos, hogy szabatos törvényünk nem létezik, csak következtetünk, noha én azt hiszem, hogy a bekebelezett özvegyi jog önkéntes eladásoknál a maga teljes épségét megtartja. Az élet számtalan kellemetlenségeket, izetlenségeket mutat fel az özvegy és gyermekei, legtöbbet az özvegy és veje, vagy menye között, miknek rendes követ- j kezései, hogy a fiatal nemzedék támaszkodva tulajdonára, az özvegyet, kivált ha mostoha, elhanyagolja, de sőt el j is kergeti. Mit tegyen a szegény özvegy? sok szolgabíró nem | tartván magát illetékesnek, panaszát el sem fogadja. | A törvényszék, véleményem szerint helyesen, birtokháboritást látván az ügyben, a szolgabíróhoz utasítja, az özvegy igy ide oda hányatván, mint elhagyott sajka, elvégre nyomorában elmerül. Ne gondolja senki, hogy özvegynek a hagyaték birtokábani visszahelyezése, könyü, egyszerű dolog volna; a nép telkein két, három család is él,mig békében vannak, együtt szántanak, vetnek, bort szűrnek, pálinkát égetnek, marhát, gazdasági szereket közösen szereznek, eladnak, gyakran egyik fiu, egyik vő, a maga vagy neje pénzén, külön ingó szerzeménnyel bir; mindezeknek egyenetlenség esetébeni elkülönitésp, a jogviszonyok felderítése, a felek kielégítése nehéz, nagyon nehéz, melyhez jogismeret, gyakorlat, tapintat, és szerencsés megoldásához a népélet ismerete, és a felek bizalma kívántatik. E sorokat az özvegyi jog érdekében csak azért bátorkodtam írni, hogy az a készülendő anyagi jogban,*) helyes megoldást nyerjen, különösen, hogy ezen irányban az anyagi, alaki és a telekkönyvi törvény öszhangzásba hozassék,mi helyes inductiv alapon könnyen megtörténhetik. A pesti kir. tábla részletes ügykimutatása 1871. januárjúniusról. (Vége.) A vagyon és testi épség elleni merényletek számához legközelebb állanak az élet elleni bűnesetek, de amazoknál tetemesen csekélyebb arányban — nem képezvén többet összesen, mint csak 479 esetet, mintegy azok harmadát. Csakhogy majdnem kizárólag mind gyilkosságban (123) és emberölésben (297) állottak, — melyekhez 36 gyermekgyilkossági eset járult — és 10 gyermekölés — 9 magzatelhajtás — és 4 szülés körüli mulasztásból eredt vétség. A becsület elleni bűnesetek 123 számot állítottak elö, melyekből a hatósági személyek ellen intézettek 65 — magán rágalmak 29 — hamis vádak 11 — nemi közösülésiek 18 esetet mutattak fel. Az erkölcsiség elleniek (38) közül istenkáromlás s va Uásháboritás 13 — természet elleni fajtalanság 7 — közerkölcsiség elleni kihágás 8 — házasságtörés 5 — többnejűség 4 — s véríertőztetés 1 volt. Ezekhez járultak: hivatalos hatalommali visszaélések: 30 — bünrészesség, orgazdaság 26 — hűtlenség 5. *) De reményijük, nem abban, melyet Horváth B. volt igazs. minister szerencsétlen csillagzata Hoffman Pál egyetemi tanárra bízott volt. Szerk. 56