Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 56. szám

Pest. 1871. pénteken július 21. 50. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Az özvegyi jog a oodifícatióban.—A pesti kir. tábla ügykimutatása. — Semmitőszéki döntvények. — Ministeri rendeletek. Az özvegyi jog- a codiíicatióban. Kókay Károly tszéki üluök úrtól. Midőn még az osztrák magánjog teljes érvényben volt, mind a cathedrán, mind a gyakorlati életben, büsz­kén mutogattunk, az özvegyekről oly szépen gondosko­dott hazai jogra, mely e részben az ősök bölcsessége és érzelmük nemességének szép példája marad mindenkor. Ha a házasság, a társadalom legelső és legfontosabb kötelékét képezi, kötelessége a codificatiónak, ezen köte­lék azon egyik lényeges tényezőjéről gondoskodni, a ki különben életviszonyainál fogva, a férfiúénál mostohább állásban részesül. Az özvegyi jog jelenleg egyenlő, a polgári állás, és vagyon minőségérei minden tekintet nélkül, kihat az el­hunyt férj egész vagyonára, és érvényes bármily örökö­sei ellen. Mindez törvényünk szerint kétségtelen, de az élet­ben vajmi könnyen kijátszatik azon egy okból, mivel anyagi magánjogunk az alaki joggal, és a telekkönyvi szabályzattal teljes öszhangzásban nincsen. Tudjuk, hogy minden hagyaték csak örökösnek osz­tatik ki; hogy minden hagyatéki ingatlanra, mint tulaj­donos csak örökös kebeleztetik; és igy első pillanatra be­láthatni, mily könnyű az örökösnek az ingatlant elidege­níteni, azt terhelni, és végrehajtás alá juttatni. Az özvegy a törvén y szerint, nem lévén tulajdon­képeni örökös, 6 mint tulajdonos be nem kebeleztethetik, hanem részére az özvegyi jog a C. lapon csak biztositat­hatik, a mi Kraasómegyében tettleg történik is. E biztosítás ott szerepel ugyan a telekkönyvben, de vajmi csekély malaszt marad ez végrehajtásoknál, mikor az ingatlan eladatott. Mivel az özvegyi jog a vagyon használata és élve­zetéből áll, némelyek nincsenek tisztában, váljon magán önkéntes eladásoknál, melyek a vevő, melyek az özvegy jogai és kötelességei; némelyek kizárólag az özvegyet, mások a vevőt mint tulajdonost védelmezik, annyi bizo­nyos, hogy szabatos törvényünk nem létezik, csak kö­vetkeztetünk, noha én azt hiszem, hogy a bekebelezett özvegyi jog önkéntes eladásoknál a maga teljes épségét megtartja. Az élet számtalan kellemetlenségeket, izetlensége­ket mutat fel az özvegy és gyermekei, legtöbbet az öz­vegy és veje, vagy menye között, miknek rendes követ- j kezései, hogy a fiatal nemzedék támaszkodva tulajdonára, az özvegyet, kivált ha mostoha, elhanyagolja, de sőt el j is kergeti. Mit tegyen a szegény özvegy? sok szolgabíró nem | tartván magát illetékesnek, panaszát el sem fogadja. | A törvényszék, véleményem szerint helyesen, birtok­háboritást látván az ügyben, a szolgabíróhoz utasítja, az özvegy igy ide oda hányatván, mint elhagyott sajka, el­végre nyomorában elmerül. Ne gondolja senki, hogy özvegynek a hagyaték birtokábani visszahelyezése, könyü, egyszerű dolog volna; a nép telkein két, három család is él,mig békében vannak, együtt szántanak, vetnek, bort szűrnek, pálinkát égetnek, marhát, gazdasági szereket közösen szereznek, eladnak, gyakran egyik fiu, egyik vő, a maga vagy neje pénzén, külön ingó szerzeménnyel bir; mindezeknek egyenetlenség esetébeni elkülönitésp, a jogviszonyok fel­derítése, a felek kielégítése nehéz, nagyon nehéz, mely­hez jogismeret, gyakorlat, tapintat, és szerencsés megol­dásához a népélet ismerete, és a felek bizalma kívántatik. E sorokat az özvegyi jog érdekében csak azért bá­torkodtam írni, hogy az a készülendő anyagi jogban,*) helyes megoldást nyerjen, különösen, hogy ezen irány­ban az anyagi, alaki és a telekkönyvi törvény öszhang­zásba hozassék,mi helyes inductiv alapon könnyen meg­történhetik. A pesti kir. tábla részletes ügykimutatása 1871. január­júniusról. (Vége.) A vagyon és testi épség elleni merényletek számá­hoz legközelebb állanak az élet elleni bűnesetek, de amazoknál tetemesen csekélyebb arányban — nem képezvén többet összesen, mint csak 479 esetet, mintegy azok harmadát. Csakhogy majdnem kizárólag mind gyilkosságban (123) és emberölésben (297) állottak, — melyekhez 36 gyermekgyilkossági eset já­rult — és 10 gyermekölés — 9 magzatelhajtás — és 4 szülés körüli mulasztásból eredt vétség. A becsület elleni bűnesetek 123 számot állítot­tak elö, melyekből a hatósági személyek ellen intézettek 65 — magán rágalmak 29 — hamis vádak 11 — ne­mi közösülésiek 18 esetet mutattak fel. Az erkölcsiség elleniek (38) közül istenká­romlás s va Uásháboritás 13 — természet elleni fajtalan­ság 7 — közerkölcsiség elleni kihágás 8 — házasságtö­rés 5 — többnejűség 4 — s véríertőztetés 1 volt. Ezekhez járultak: hivatalos hatalommali visszaélé­sek: 30 — bünrészesség, orgazdaság 26 — hűtlenség 5. *) De reményijük, nem abban, melyet Horváth B. volt igazs. minister szerencsétlen csillagzata Hoffman Pál egyetemi tanárra bízott volt. Szerk. 56

Next

/
Thumbnails
Contents