Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 52. szám

206 eszközlött előjegyzés igazolása, tehát bekebelezése, az előjegyzés alapjául szolgált bírói határozat jogerőre léptének kimutatásával engedtetik meg, s miután feltételes Ítélet alapján feltétlen jog nem szerezhető, a feltételes ítélet pedig jogerőre emelkedése után is csak feltételes marad mindaddig, mig az abban meghatározott feltételek nem teljesitvék, — ebből lehet azt következtetni, hogy a lOldik § ban feltétlen ítélet értendő; minélfogva K. ur azt mondja, hogy a 92. §. értelme a „feltétlen" szócska beiktatásával kétségtelenné tétethetett volna. De fordítsuk meg a dolgot. Ha a 101. §. ezen tétele: „az előjegyzés azon birói határozat jogerőbe léptének kimutatásával igazoltatik" igy bővíttetnék: „az előjegyzés azon birói határozat jogerőre léptének, egyszersmind az abban megállapított feltételek teljesítésének kimutatásával igazoltatik" — nemde akkor a 92. §-bau feltételes iiéleleket is értenénk? Váljon tehát a 92. vagy a 101. §-ban van-e a hiány? Annyi bizonyos, hogy e §§. összevetésével kérdésünk felett határozott megállapodásra nem juthatunk; ennél fogva az is bizonyos, hogy K. kartárs ur nézete téves. (Vége köv.) Oroszy-Talányi bűnügy az e. b. szolnoki tszék előtt. (Folytatás.) A kisded hullájának fel nem találása s azon folyton növekedő rejtélyesség, mely az egész esetet átlengte s azon 'körülmény, mely szerint Dobosy Jusztina vagyonos volt, valamint az e. r. alperes Oroszy Miklós házának megmotoztatása alkalmával talált 63, 64, alatti okiratok, melyek közte és sógornéja közt, pénzviszonyokat igyekeztek kiegyenlíteni, de a megholt által alá nem írattak, — e. r. alperes ellen azon borzasztó gyanút engedték sejtetni, hogy sógornéjának terhelt állapotát felhasználva, annak, sőt gyermekének halálát is m. r. alperes tettleges közreműködésével szándékosan idézte elő. — Nem merülvén tehát fel a bűnös tettnek más rugója, mint anyagi érdekből eredt alacson ha?zonlesés, — gyilkosságról hangzott a borzasztó vád, melyért 1. r. alperes, mint bünszerző, 2. r. alperes mint bünpalástoió lett e törvényszék sorompói elé állítva. Első r. alperes Oroszi M. 75. s 169. számú önvallomásaiban beismeri, hogy a 61. sz. a. névtelen levelet, melyben sógornéját Varga Erzsébetnek nevezi — Talányihoz ő irta. Beismeri, hogy 1868. jul. 16. a szentesi szolgabírósághoz intézett 12. alatti nyilatkozatában és ugyanaz nap Csongrád vmegye 1. alispánjához menesztett 16. sz. a. levelében, jóllehet m. r. alperestől, már jul. 10-én tudta sógornéja halálának valódi okát, azért ferdítette el azt bélgyulladásnak, valamint m. r. alperessel egyetértve, a 18. alatti hamis tartalmú orvosi bizonyítványt azért szerkesztették, hogy sógornéjának szülése a világ előtt mély titok maradjon. Beismeri, hogy miután Kis Bálint turkevi tanítótól 1868. jul. 15-én arról értesült, miszerint sógornéja bizonyos Fínta Miklós gonosztévő sirjába temettetett, a hullának onnani kivételét, Szentesre a családi sírboltba leendő átszállítását azonnal elhatározta, ennek eszközlésével h. r. alperest bízván meg — kivel kölcsönösen ugy egyeztek, hogy az anya hullát m. r. alperes, útközben Csorbán, a régi koporsóból kivéve, egy másik bizonyos Fuchs Ferdinánd szentesi kereskedőtől e czélra e. r. alperes által vásárolt, egészen uj kokorsóba helyezze, a gyermek-hullát pedig anyja lábától elorozván, hogy soha senki által meg ne találtathassák, ássa el tanyáján. Másod r. alperes TalányiJános 54, 55, 56, 57 s 157. számok alatti önvallomásaiban beismeri, hogy e. r. alperessel s ennek családjával évek hosszú során keresztül a legszorosabb baráti viszonyban lévén, e. r. alperesnek a szülés eltitkolása körül, mindenekben segédkezet nyújtott, — nevezetesen az orvosi bizonyítványt, — a turkevi lelkészhez intézett 44. sz a.—Zengellér József Jász-Kun kerületi alorvoshoz pedig a 48 a. leveleket ő állította ki, melyeknek mindegyikében más okát adta Dobosy Jusztina halálának. A 18 alattiban ugyanis alhas-daganatot; — A 44. alattiban fáróli leesést; — A 47. sz. alattiban pedig, valamint a 45 alatti nyilatkozat szerint Kovács József turkevi tanárhoz tett bejelentésében méh-rákot emlit. Beismeri, hogy a fennebb említett czél elérése szempontjából a kisded hulláját a koporsóból ő vette ki, a hullának, állítólag kutyák által történt felfalása után megtalált koponya csontjait ő ásta el, — végre beismeri azt is, hogy a szülés körül működő bábát szinte megvesztegetni akarta, csak hogy az Dobosy Jusztina szülését eltitkolja — elhallgassa. A harm. rendű alperes Kulcsár József, 77, 176. sz. önvallomásaiban, mind Dobosy Jusztina halálának állítólag szándékosan történt előidézésébeni, mind az e. és m. rendű alperes által e bűntény el palástolására szükségelt hamis okiratok készítése kezelésébeni, valamint a megtörtént szülés eltitkolásábani minden részvétét határozottan tagadja —• állítván, hogy ő Dobosy Jusztinának az 1868. évi jun. 21-én Kun Szt-Mártonra, majd ugyan azon hó 23 án a csorbái tanyára, valamint később július 22-én illetőleg 24-én a sirból Szentesre történt szállításánál, csak mint e. rendű alperes Oroszy Miklós által e czélra felvett fuvaros vett részt. Alperesek, az előadottak szerint mind hárman, Dobosy Jusztina és gyermeke halálának általuk történt szándékos előidézését illetőleg, az e büuténybeni részvételt, különösen h. rendű alperes e büntényuyel szoros összefüggésben lévő hamis okiratok készítése s törvénytelen szülés eltitkolásábani részvétét is határozottan tagadják. Első és másodrendű alperes a hamis okiratok készítését, ezzel kapcsolatban a szülésnek általuk czélba vett mindenképpeni eltitkolni akarását beismerik. Dobosy Jusztina és gyermeke halálának szándékos előidézésére vonatkozólag — Tekintve, hogy a hatósági orvosoknak a csorbái kertben talált koponya csontrészekre, valamint az ezeken felfedezett lyukakra, 60. sz. a. adott azon véleménye, miszerint az illető csontrészek különböző gyermek-koponyából valók, s hogy a jobboldali falcsonton látható lyukak valamely éleshegyü eszközzel, még pedig a magzatnak az anyatestben léte alkalmával ejtettek, a m. k. orvosi egyetemnek 59. sz. alatti felülvéleményezése által hatályon kívül tétetett, minthogy a tudományos intézet a kérdésben forgó csontokat egy s ugyanazon gyermekfó alkatrészének, a jobb falcsouton látható lyukakat pedig azon helyeken a csontnak még meg nem történt kifejlődése következtében beállott rothadás következményeinek állítja ; | tekintve, hogy a magyar kir. orvosi egyetem által