Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 51. szám

202 részről több pertársak szerepelnek, kik együttes megbízott által képviseltetvén, részükről felajánltalik, vagy elfogadhatók az eskü valamelyik neme; pedig a kérdéses körülményről nem tudnak egyenlő tudomással: most már az oda itélt esküt, a többi pertársak érdekeinek nyomása — s talán az anyagi helyzet kényszerűsége — által, a kellő tudomással nem biró egyik pertárs minő lélekkel teszi le ? 3- or Becslő eskü; és az eskünek ezen neme is olyan bizonyíték szerintem, melynek végképeni mellőzése, sokkal üdvösebb hatású lenne mind a felekre, mind a bíróra nézve, mert a felmerülő esetekben a fél, kinek a becslő eskü oda ítéltetik, vagy szakértő, vagy nem? s ha szakértő is, mint fél érdekelt lévén, semmi esetre sem oly higgadt kedéllyel és teljes benső meggyőződésből eredett nyugodt lelkiismerettel teszi az a részére itélt becslő esküt le, mintha csak egy érdektelen szakértő lenne; — ha pedig nem is szakértő, az eskü alatt megbecsülendő kér désben, hogy tehesse le a részére itélt becslő esküt jó lelkiismerettel? Már pedig a törvény (pprts. 225., 237. §.) nemcsak hogy külömbséget vagy kivételt nem tesz ez esetben, de a birót annak oda Ítélésére, ha a fél arra nem ajánlkozott is, felhatalmazza; miből kifolyólag hány esetet, lehetne felhozni, hogy sem azon fél, kinek részére a becslő eskü oda ítéltetett, sem ellenfele az ilynemű bírói intézkedéssel nincsenek megelégedve, pedig a birói intézkedés törvényen alapszik. 4- szer Fe 1 fedező eskü, — mely nemét az eskünek még a többieknél is inkább óhajtanám a törvénykezési téreni bizonyítékok sorából kitörülni, mert azon eseteket, melyeknél a bizonyíték e nemére kell szorulniJ mindig megelőzi az ügyfelek perenkivüli alkudozása a per tárgyára vonatkozólag, s ha már per nélkül fel nem fedezte a felfedezni kivánt körülményt, aligha fogja az azt saját kárára per folytán is felfedezni, sőt netáni anyagi helyzete, meg egyébb körülményei kényszerűségétől indíttatva még inkább visszatartoztatik attól, látván a perköltségek hordozásának terhét is, s igy alig fordul elő eset, hogy a kivánt czél a felfedező eskü által is eléressék. Én tehát az esküt, ott és akkor, midőn az ügyfeleknek saját érdekeikben kell azt letenni, mint nem czélszerü — sőt az ügyfelekre nézve káros hatású bizonyítékot, — ugy is mint biró, ugy is mint ügyvéd, a törvénykezés terén a bizonyítékok sorából végkép kitörölném; a mint hogy maga a törvényes intézkedés is ingatag sőt némi tekintetben ellentétes az eskü, mint bizonyíték alkalmazásánál. Mert midőn a fentebbiek szerint a fő és felfedező esküt csak a felek kérelme folytán — a pót és felfedező esküt pedig azok kérelme és felajánlása nélkül is megengedi oda itélhetőnek ; ellenben a pprdts. 236. § sa 2-ik bekezdése szerint póteskü még felajánlás után sem ítélhető oda. Továbbá a pprdts. 192. 193. §-sa az érdekelt tanukat sem ereszti esküre, illetőleg bizonyságtételre az ellenfél kifogása folytán, pedig azok már csak közvetve vannak leginkább a perben érdekelve; — miként bocsájtható tehát a közvetlen érdekelt fél saját részére eskü általi bizonyíték kiszolgáltatására? hiszen arrra is alig van eset, hogy a felek saját részükről ajánlott vagy elfogadott eskü felett egymás irányában kifogással ne élnének? Bizton merem állítani még azt is, hogy a peres felek közül vajmi kevés tudja azt, hogy ő minő esküt tesz s hogy mi külömbség van az eskü nemei között? s ki az eskü előirt nemei megkülömböztetésében járatlan, saját érdekében ugyanazon körülményre, épen ugy fogja letenni a pót,—mint a főesküt, és megfordítva, s igy méltán kérdésbe tehetni, váljon czélszerü bizonyiték-e az eskü a törvénykezés terén? Az eskü általában véve alapszik, 1-ször a valláson, 2-or az erkölcsiségen, mit igazol a pprdts 242. §. ezen kitétele is „egyszersmind pedig az eskü szentségére, és a hamis eskü következményeire figyelmeztesse a biró a felet." — És valóban ezelőtt csak két három évtizeddel is nagy becse, s más hordereje volt az eskünek, és ha annak most is oly értékét és becsét tapasztalnók, nem véleményezném azt a bizonyítékok sorából kitörültetní. De miután részint az ügyködés, részint az igazság kiszolgáltatás terén az ellenkezőről győződtem meg, nem lehet pártolnom törvénykezési téren az eskü általi bizonyítás nemét. Nem akarok, de azt hiszem nem is szükséges mélyebben bocsátkozni azon körülmények és okok fejtegetésébe, melyeken alapszik előadott nézetem, miután az időkor melyben most élünk, mindenki előtt eléggé ismeretes mind erkölcsi, mind vallásossági tekintetben; csupán azon egy körülményt óhajtom még véleményem támogatására felhozni, miszerint a háza-sági kötéseknél sokkal nagyobb formaságokhoz és ünnepélyességekhez van kötve az eskü letétele, s hogy a házassági kötések létrejövetelénél, az eskü sokkal inkább megkívántató sőt szerintem nélkülözhetlen kellék — mint a peres téren előforduló bizonyításoknál, — vitatni is felesleges. Azonban még is miként tartatik az meg? elég legyen annyit felemlíteni, miszerint alig van nap, melyen esküvel összekötött házastársak, egymásnak hitetlen elhagyása, illetőleg a szent eskünek megszegése miatt panaszt ne emelnének a birói hivatalokban ; sót miként tudva van, az esküt, már a házassági kötéseknél is sokan mellőzni, s a polgári házasságot óhajtják létrehozni. Ismétlem tehát, hogy az esküt a peres téren mint czélszerütlent, s mint a vallás és erkölcsiségre, ugy a felekre nézve is inkább káros mint jótékony hatású bizonyítékot, a bizonyítékok sorából végkép kitörlendónek vélem. Oroszy-Talányi bűnügy az e. b. szolnoki tszék előtt. Ezen bűnügy különféle mozzanatai ismertetésével lapunkban már többször foglalkoztunk. Most tehát midón az e. bír. ítélet az arra vonatkozó vádkeresettel s védelemmel előttünk fekszik, kell hogy ezen részletek közlésére is kiterjeszkedjünk. A vád — mint tudva van — gyilkosság, ezzel szoros kapcsolatban levő hamis okiratok készítése, törvénytelen szülés szándékos eltitkolása s e büntényekbeni részesség miatt emeltetett 0 r os z i szentesi volt polgármester, Talányi orvos és Kulcsár fuvarozó ellen. A közvádló tiszti ügyész*) vádinditványát s ennek indokolását következőkben terjesztette eló. Dobosy Jusztina, néhai Dobosy Mihály, volt szentesi lelkész, 44 éves hajadon leánya, apjának 1853. évben történt halála óta, nővére Dobosy Hermin férjezett Oroszi Miklósrió családja körében élvén Szentesen, 1867. utolján tiltott szerelmi viszony következtében ter•) Zabolay István — az ujabb jogász karnak egyik jelesb I tagja. Szerk.