Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 41. szám

162 sök száma hogy az ót világ részben több nem létezik | minden kétségen felül kiderítetett, a hol tehát hírlapi felszólításra szükség nem volt, de ez a törvény 585. és következő szakaszaiban nem is foglaltatik, mégis a Semmitőszék a 297. §. 1., 21., 22. pontjai alapján az eddigi eljárást megsemmisítette, és az 580., 581., 433. szakaszok alkalmazását elrendelte. A semmiségi panasz nem is támaszkodik ezen szakaszokra, abban nem is említetnek. Az örökösök ugyanis, mivel az ingókat egyik sem szükségeli, a ház pedig rosz állapotban van, de azt természetben átvenni egyik sem akarja, de nem is birja, az egész hagyaték elárverezésébe beleegyeztek, egyik a nagykorúak közül mégis semmis égi panaszt nyújtott be, mivel aj a hirdetménybeu az ingatlan kellőleg le nem íratott. bj mivel elébb az ingók lettek volna eladandók. cj mivel a törvényes 30 napi határidő be nem tartatott, mi azonban nem való. Daczára ennek az ingatlan a többi örökösök teljes megelégedésére a becsáron felül eladatott; fog-e ez ismét sikerülni? az ismeretes körülmények szerint valószínűleg nem. — Ehhez járul, hogy az örökhagyó egyedüli telekkönyvi tulajdonos volt, végrendelkezett, végrendelete törvényes formákká! el van látva, és a panaszlót, ha a vételár elosztatik, legfeljebb a köteles rész fogja megilletni. Ezen körülmény, még per alatt áll, mert panaszló az örökhagyónak első férjétőli gyermeke lévén, és ó azt állítván, hogy az ingatlan apjától ered, az egész vételárt egyedül igényli. Minden tisztelet a semmitőszék határozatainak, azok feltétlenül teljesítetnek is, de bocsánat, az 580. és 581. szakaszok mindenkori, a törvény által megkívánt alkalmazásának szükségességéről, vagy csak czélszerüsé géről is meg nem győzött, mert ez által csak költségek okoztatnak, a hagyatékok elintézése, azok nagy tömege miatt késleltetik, és a törvényszéknél azok kezelése megnehezitetik. Legfőbb itélöszéki döntvény. Az elsikkasztottnak állitolt részvény megsemmisítéséért maga a részvénytársulat folyamodván, — az hogy a hirdetményi idő tartama alatt a részvény tulajdonosa nem jelentkezelt, ennek hátrányára nem szolgálhat, ha azon idő lefolyta előtt tőle a részvényt maga a társulat kezeihez átvette. A társulat ily kezeihez átvett részvény megsemmisítését kellő időben meg nem szüntetvén, az ekkép előállt megsemmisítésből eredt kár csak őt terhelheti, a részvény-tulajdonosnak azért kárpótlással tartozván. Petr o vics Döme 1867. aug. 19. Pestváros tszékéhez — Malvieux C. I pesti czég s a budapesti alagút társaság ellen beadott keresetében előadja, mikép 1865. okt. 19-kén A) számla szerint Malvieux-től 6 db. budapesti alaguti részvényt s ezek közt az 1314. számút is megvette, utóbbit azonban az alagut-társaság felügyelősége 1867. febr. 13 tőle megvizsgálás végett átvette (B szerint) s azt többé vissza sem adta, azon állítólagos okból, mintha az hamisított lenne. — Ha tehát ez való, 1-ső r. alp. tartozik neki vagy egy másik részvényt szelvényeivel adni, vagy annak árát megtéritteni. Minthogy 2-od r. alp. a részvény hamisítását szóval nyilvánította, de arról írásbeli elismervényt nem adott, azt mint szavatost kéri beidézni. Tárgyaláskor 2-od r. alperes előadja mikép a budai tszék NB. 2. végzése s a hivatalos hirlap 59. sz. szerint kértére azon 1314. sz. részvényre nézve a megsemmisítési eljárás 1866. mart. 14 kén megindittatván, egy év alatt arra senkisem jelentett be igényt, miért az semmisnek nyilváníttatott; s így az ellene többé kereset tárgyául nem szolgálhat. Első r. alperes hivatkozva ugyanezen megsemmisítési el járásra, előadja, mikép az 1314. sz. részvényt a társulat hivatalnokától vévén, azt 1865. okt. 19-kén Petrovicsnak eladta, tehát oly időben, midőn az még peressé nem vált; felperes azonban azt a megsemmisítési eljárás egész ideje alatt szekrényében tartotta anélkül, hogy a megsemmisítést gátolta, vagy alperes ellen fordult volna, hogy ez az 1. évi idő alatt a társaság ellen felléphetett volna. Tehát ellene felperesnek keresete nem lehet, azt, hogy eladáskor rosz hiszemüleg járt volna el, nem igazolhatván. Szavatosságnak sincs helye, mert az felperes vétkes mulasztása folytán megszűnt. Felperes válaszolja, mikép alperesek nem hivatkozhatnak a megsemmisítésre, mert az I84O. XV. t. cz. I. 190. § ként azt csak az követelheti, ki valamely okiratot elveszt, a társaság pedig a részvényt el nem veszté, hanem eladta; különben is a megsemmisítési eljárásnak csak az lehet jogi hatálya, hogy a később jelentkező birtokost a különben senkitől sem követelhető jogczime igazolására kényszeríti, s ha ez mint jelen esetben igazoltatik, az hatályát elveszti; és pedig jelenleg annálinkább, mert a társulat tőle megvizsgálás végett a részvényt átvette, és pedig az 1 év lefolyta előtt 32 nappal előbb s így megakadályozta őt, hogy a megsemmisítés ellen felléphessen. Tehát a társaság rejtegette szekrényében a részvényt, melyre nézve azonban megsemmisítési eljárást kért s folytatott. Az e. bir várositszék következőleg itélt: Felperes keresetével elmozdittatik, s köteleztetik első r. alperesnek 20 s másod r. alperesnek 15 frtra. mérsékelt perköltséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett kifizetni. Indokok: „A per során kétségtelenül be van bizonyítva, miszerint felperes kérdéses alaguti részvényt e. r. alperes czégnél, a megsemmisítést eljárás megindítása előtt vette meg és miután irányában semmivel sincs hasonlólag bizonyítva, hogy általa a részvény vétel megkívántató bármi óvatosság elmulasztásával történt volna és igy irányában roszhiszemüség vagy kárositási szándék forogna fenn, első r. alperest marasztalni nem lehetett. „másod r. alperes irányában is megszűnt felperes keresete, mert a becsatolt hirdetmények tanúságaként, a peres részvény mint elveszett — mely kifejezés nem zárja ki azon feltevést, hogy az elsikkasztatott — az alperes társaság részéről megsemmisítési eljárás indításával kö?.zététetett, és az illetékes bíróság részéről, az illető birtokos tulajdonjogának igazolására, az abban kitűzött határidő alatt felhivatott; mindennek daczára felperes magát nem jelenté, és az okmány jogérvényesen semmisnek és érvénytelennek bíróságilag kimondatott; miből kitűnik, hogy másod r, alperest sem terheli kárositási szándék; és