Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 41. szám

/ Pest, 1871. pinteken május 2(>. 41. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Öníkösódési eljárásnak zavarai. — Legfőbb itélőszéki döntvény. — Soniinitösz. döntv. Örökösödési eljárásunk zavarai. K ó k a y Károly tszéki ülnök úrtól. E szaklap több számaiban már eléggé megvitatta­tott, és be is biznnyittatott, hogy törvénykezésünknek, egyik leggyengébb fejezete az, mely az örökösödési eljárást szabályozza. Krassó-megye törvényszéke ugy látszik tévesen, kö­vei kezőleg vélte a törvényt e részben magyarázhatni és alkalmazhatni. Az örökösödési tárgyalás szerinte ugyanis, vagy hivatalból történik, vagy a fél kérelmére. Mind a két esetben az 582. §. világos szavai szerint az eljárás, helyesebben tárgyalás, az 585. §. szerint meg­indittatik, és a következő §§-ok szerint folytattatván, be­végeztetik, és pedig egyezség utján, ha az si­került, per utján, ha az nem sikerült. Hasonlóan figyelemben tartatik az 583. §. de csak törvényes örökösödés esetében, ha az örökösödési jog kölcsönösen elismertetik, és az egyezség csak az osztályrész mennyisége iránt nem sikerül, noha ekkor is czólszerübb minden osztályt és átadá-t mellőzni, és a felet a perutra utasítani. így tárgyal Krasso-megye törvényszéke, és pedig hogy a tárgyalásnál a családi és vagyon viszonyok ala­posan kiderítessenek, hogy a felek szükségtelen költség­től megkíméltessenek, nem a törvényszék székhelyén, ha­nem n jegyzőségekben, a hol is az, a jegyző, az illető köz­ségi biró, és a családtagok jelenlétében történik. Ez a gyakorlat már több év óta. Mert a provisorium szinte nyomasztó ideje alatt tapasztaltatott, hogy a felek közül vagy senki, vagy mindnyájan meg nem jelentek, vágyba igen, a végrendeletet, házassági szerződést, vagy más okmányt, noha ez az idézvónyben meghagya­tott, magokkal el nem hozták, vagy egy testvért elta­gadtak, vagy a vagyon természete, minősége, vagy meny­nyisége körül alapos megállapodás nem történhetett, és igy a felek kétszer háromszor is messzeföldről berendel­tetvén, a legcsekélyebb hagyatékok elintézése, azok nagy száma miatt évekre elhúzódott, mi alatt a vagyon elpusz­tult. Ezen gyakorlatnak köszönhetni, hogy e megye lu­gosi törvényszékének kerületeiben, hagyatéki hátralékok nem léteznek, mert minden ülnök a neki osztott jegyző­ségekbe, évenkint legalább kétszer kirándulván, egy alka­lommal 80 —100 hagyatékot is letárgyalja folyó évi ha­lálozások utáni hagyatékok, még azon évben rendesen elintéztetvén. Ezen gyakorlat mellett, az e'járás körül,a mint már érintém, a törvény 585. és követk'-ző szakaszai néhol az 583. §. is alkalmaztatnak, álljon bár a hagyaték csupán | ingokból, vagy vegyesen ingók és ingatlanból, más eljá­| rást a törvény nem is rendel. Mindez azonban, nem volt tulajdonképeni czélja e soroknak, hanem az 580. és 581. §§oknak alkalmazása. E törvényszék azon véleményben volt, hogy ezen két §. csak ott alkalmazandó, a hol csakis nagykorú örökösök létezvén, azok közül a hivatalos tárgyalást egyik sem kérelmezi, hanem egy, vagy többen mint örö­kösök jelentkezvén, kérik magukat mint olyanokat elis­mertetni és telekkönyveztetni. Ezen esetben a törvéuyszék csakis e két szakaszt al­kalmazhatta, mert más adatai, mint a melyeket a felek bemutatnak nincsenek, és azért helyesen is rendeli zár­szavaiban az 580. § , hogy a jelentkező örökös azonnal a per útjára utasítandó. Mindez hagyatéki tárgyalásnak nem nevezhető, az egész eljárás, miután a törvény a nagykorú és kiskorúak között különbséget tesz,helyes, noha mindenki, a ki hagya­tékokat tárgyalt, be fogja vallani, hogy ezen eljárás költ­séges és inpracticus. A mint az eljárás mind a két módozatát kifejtettem, tudniillik az 585. és következő szakaszok szerinti tárgya­lást,— és az 580 ,581. szakaszok szerinti eljárást, — ugy járt el eddig a törvényszék, és helyesen vélt eljárni, mert az 586. §-nak az 581. §-rai utalása alig magyarázható azon egész eljárásra, mely az 580. és 581. szakaszokban foglaltatik. Az 586. §-ban ugyanis, hivatkozás nem az 580, ha­nem csak az 581.§-ra történik és pedig csakis azért, hogy a tárgyalást kért nagykorú örökösök telekkönyvileg be­kebleztessenek, a gyámság és gondnokság alattiakról az 591. §-ban levén gondoskodva. Ezen bekeblezés az osztály levél alapján mindenkor meg is történik, sőt Krassómegyében megtörtént, még mielőtt az 581. §. létezett. De továbbá: Ezen 581. szakasznak többi kitételei, a hivatalbóli, vagy a felek kérelmére történt tárgyalásnál nem is kép­zelhetők, mert osztály levél, vagy Ítélet sohasem hiá nyozhatik, határozatlan részek, vagy megtagadó végzés szinte elő nem fordulhat, igy tehát csakis a csupán nagy­korú örökösök telek könyvezése lehet azon ok, mely miatt az 586. ?zakasz az 581. §-ra igen, de az 580. szakaszra épen nem utal. Mindazonáltal a Semmitőszék folyó évi april 25-kén 3622. sz. a. hozott határozatával, a törvényszéket eddigi véleményében egészen megzavarta. Egy hagyatéknál ugyanis, melybe egy ház és ház­hely tartozik, melynél két nagykorú, és kiskorú örökö­sök érdekelvék, melynél tehát a tárgyalás hivatalból megejtetett, a hagyaték állaga megállapitatotf, az örökö­Lapunk következő száma a szent ünnepek miatt jiinins 2-kán jelenik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents