Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 36. szám

142 53. S- A. polgári birósíg a kártérítési kereset tárgyalását, ha | a kárt okozó cselekvény, vagy mulasztás végett bünvizsgálat vau folyamatban, ezen vizsgálat végleges befejezéséig mennyire függesztheti fel, a törvénykezési rendtartás szabályozza. 54. §. A fenyitő-törvényszék elhatározhatja, hogy a bünvád alá helyezett ügyvédnek könyvei s iratai lezároltathassanak, megvizsgáltassanak, — ily vizsgalat egyedül a vádesetre vonatkozón, s mindenkor a vádlott ügyvéd, ugy két aggálytalan szakértő jelenlétében teljesítendő. VIII. Fejezet. Az ügyvédség megszűntéről. 55. §. Megszűnik teljesen az ügyvédség : a) ha az ügyvéd meghal, b) ha a fenyitő-törvéoyszék Ítélete által a 48-ik §-ban elősorolt bűntények m att elmozdittatik. 56. §. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlása megszűnik : a) ha az ügyvéd önként visszalép, b) ha biró, vagy kir. jegyző lesz, c) ha ellene csőd nyittatik, vagy gondnokság alá helyeztetik, d) ha a fenyitő bíróság által valamely bűntény miatt vád alá helyezése elrendeltetik, e) ha a 48. §-ban elő nem sorolt bűntény vagy egyéb vétség miatt fenyíték alatt van. — E jelzett okok bármelyikének elmultával az ügyvédség gyakorlása ismét folytathatik. 57. §. Az ügyvédi ügyködésnek megszűnte, ugy az ideiglenes megszűnésnek elmulta a hivatalos hírlapokban az ok megemlítésével, és pedig az 55. §. s az 56. §• c), d) e) eseteiben a bíróság által közzé teendő; — erről — ha létezik — az ügyvéd-egylet értesítendő, — egyúttal az igazságügyministerhez az eset felteijesztendő. 58. Az ügyvédség gyakorlatának bármi okból lett megszűntével a kézbesítések a félnek — ujabb képviselő választására felhívással — saját kezéhez eszközlendők; a folyó záros határidők felfüggesztetnek, s csak a fél személyes értesítése napjától számithatók. IX. Fejezet. Átmeneti intézkedések. 59. §. A ki e törvény hatályba léptéig legalább közügyvédi oklevelet nyert, 8 az 55. §. b) határozata alá nem esik, az ügyvédséget az 56. §. b), c), d), e) rendelkezéseinek fentartásával ezután is gyakorolhatja. 60. §. A már függőben lévő fegyelmi vizsgálatok további eljárás végett az illetékes polgári, tekintve fenyitő törvényszékhez — az érdeklett feleknek értesitése mellett átteendők. 61. §. Jelen törvény kihirdetésekor hatályba lép, végrehajtásával az igazságügy-minister bizatik meg.—Kelt 1871. márczius 28-án. — Krisztinkovich Ede, elnök. — Dr. B e 1 i c z ay Elek, felkért jegyző. Hallgatag beismerés sommás eljárásban. KovácsZsigmond ügyvéd intól (Kun-Sz.-Mártonhól.) Ezen szaklap f. é 9-ik számában, a fentebbi czitn alatt, egy sommás visszahelyezési jogeset, s ebben a m. kir. itélő tábla által bozott ítélet, az ellene használt fölebbezés indokaival közöltetvén : közlő ígéretet tett, hogy annak idejében ismertetni fogja a legfőbb törvényszék határozatát is. A legfőbb Ítélőszék 1871 évi martius 16-án 1232. szám alatt a két elsőbirói határozatot feloldotta a következő indokolással, mely által alperes indokolása is helyesnek ismertetett el: „tekintettel arra, mikép felperes azon állítására nézve, hogy alperes a kikompolt földrésznek használatát saját cselédeinek meghagyta, ellenben felperes cselédjeitannak hasznalatától eltiltotta, alperes az eljáró biró által nyilatkozatra fel nem hivatott, és igy a trt. 117. § a által a sommás bíróság elébe szabott azon kötelezettségének, mely szerint az a perbeli tényállás körülményei tisztába | hozatalára törekedni, és e végből a felekhez megkívántató kérdéseket intézni tartozik, meg nem felelt, — továbbá tekintettel arra is, hogy az alperes által azon körülményre, mikép „a fel és alperes birtokaik közt való valódi mesgye kijelölésére felperes és alperes által közösen felfogadtatott" s tanukép felhívott .... mérnök ki nem hallgattatott, ennek folytán pedig az, váljon forog-e fenn birtokháboritás ténye, vagy sem? alaposan megbírálható nem lenne, — az alsó bírósági ítéleteknek a törv. rt 108. §-a értelmében való feloldások mellett, az eljáró elsőbiróság a fentebb megjelelt irányban s a trt. 117. §. szabványainak megfelelő ujabbi tárgyalás megtartására, valamint .... mérnüknek az alperesileg hivatkozott körülményre történendő kihallgatása eszközöltetésére, és ennek előre bocsájtásával, a kitej 1 end5k tekintetbe vétele mellett, ujabb Ítélet-hozatalra utasittátik u Észrevételek a pprts 473 §. és az ezzel ellenkező §-sokra. A pprts. 473. §-sában az áll, miszerint a végrehajtási elárverezést az igénykereset csak akkor akadályozza — ha az kellő időben, azaz a végrehajtási árverezés hirdetményének közhírré tétele után 15 nap alatt adatik be — azon tul csupán a vételár fölöslegére utasittatik. Szolgálok erre nézve egy jogi példával; mi ezen törvényczikknek gyakorlatiassága hiányát tünteti elő. A végrehajtást visz Z?-nek fekvőségeire követelésének behozatala végett s az első és második árverezés a kiküldött által kitüzetvén, az első árverezés foganatosíttatott. — A második árverezés előtt a jószág valódi tulajdonosa^ felhozván, hogy ő a végrehajtási eljárásról csak első árverezés foganatosítása alkalmával nyerhetvén tudomást előbb igénykeresetét beadni nem volt figyelmeztetve, hanem mint bár önhibáján kívül elkésett igénykeresetét beadva, s lefizetve a kielégítés biztosításául a végrehajtó által B ellen követelt teljes összeget, kéri a törvényszéket, hogy a második árverezés fúggesztessék fel, s az igénykereset tárgyaltatván az eredményhez képest a lefoglalt jószág a végrehajtás alól felmentessék, vagy — ha az igénykereset elutasittatnék — a letéteményezett összeg követelő felperesnek kiadassák. Ez esetben kérdés, váljon az árverezés felfüggeezthető-e, de másfelöl az is kérdés, váljon kérelmes, miután elkésett igénykeresete az idézett §. szerint csakis a vételár fölöslegére utaltatott, érvényesitheti-e igény keresetét a szerint, hogy nz által a végrehajtást megszüntesse s a végrehaj tatónak zálogjogát azon fekvőkhöz érvénytelenné tehesse. Nézetem szerint igenis az igazolt igénykereset alapján — habár az elkésve is adatott be — a végrehajtás merőben megszüntetendő, s a zálog feloldandó, önként érthetóleg addig is a befizetett biztosíték alapján az árverezés felfüggesztendő. Egy részről azért, mivel az árverezés még meg sem történt, másfelől pedig azért, mert a pprts 299. §-sa csupán alaki hiányokért is az árverezés érvényességét felfüggeszteni rendeli; itt pedig egy idegen tulajdonnak a tulajdonos hibáján kivüli elmulasztásért végrehajtás alá vontán elkobzása van czélba véve, mi ha tudatik s a törvény által eleje nem vétetik, a törvény iránti bizalom alapkövét ássa alá. A törvénynek pedig saját alapját megrontani nem lehet. Hibáznak ennélfogva nézetem szerint, kik ezen tör-