Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 36. szám

Pest, IS < i. kedden május 9. 36, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSÁRKOK. Debreczcni, eperjesi és temesvári ügyvédcgyíet közlönye. Tartalom : A győri ügyv.-egyl. észrevételei stb.—Hallgatag beismerés sommás eljárásban.—Észrevételek a pprtásról.—Semtn. döntv. A győri ugyvéd-egylet észrevételei „az ügyvéd rendtartás*' minist, törvényjavaslatra. (Vége.) III. Fejezet. Ügy védi d ij a k r ó 1. 21. §. Az igazságügyministeri törvényjavaslat 27. §-a. 22. §. Az igaz?ágiigy-ministeri törvényjavaslat 28. §-a, azonban ennek c) pontja igy módosítva: ,,c) Ha az ügyvéd a fél további képviseletétől törvényes birói uton elmozdittatott. 23. §. A 22. §. esetében a meghatározott jutalomdíj leszállítása fölött az ügyvéd-egylet választmányának, ilyen nemlétében pedig a szakértőkként alkalmazandó három ügyvédnek véleménye alapján azon törvényszék határoz, melynek kerületében az illető ügyv d a reá bizott ügyet vitte. A határozatban egyúttal a jutalomdíj mennyisége i- megállapítandó, ha a leszállítási kérelemnek hely adatik. 24. §. A ministeri törvényjavaslat 30. §-a „fegyelmileg" kimarad. 25. §. Ha az ügyvéd illetménye iránt a képviselt féllel meg nem egyezhetik, — arról a félnek díjjegyzéket szolgáltat, — s a mennyiben a fél e díjjegyzék ellen kifogásokat tenni óhajt, köteles ezeket kézhez vettétől számítandó 15 nap alatt az ügyvéd személyes biróságánál bejelenteni, mely a kifogásolt díjjegyzék fölött az ügyvéd meghallgatása után még a 23. §-ban érintett vélemény alapján is itéletüeg határoz ; — ily eljárásnál ujabbi költség felszámításnak helye van, — a jogorvoslatok a törvénykezési szabályok szerint érvényesitendők. 26. §. Az ügyvédnek rendesen vezetett könyvei, valamint ez ügyben késíitett fogalmazványai, levelezései a ténykörülmények tekintetébea teljes bizonyerővel bírnak, amennyiben a fél által felhozott adatok azoknak hitelességét nem gyengitik. 27. §., 28. §., 29. §., 30, §. — Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 33. §., 34. §., 35. §., 36. §-ai. IV. Fejezet. Azügyvédi hatalmazványokról. — 31. §., 32. §., 33. §., 34. §., 35. §., 36. §., 37. §. — Az igazságügyministeri törvényjavaslat 37. §., 38. §., 39. §., 40. § , 41. §., 42. §., és 43. §-ai. 38. §. Az ügyvéd ha lakhelyétől két héten tul távozik, köteles helyettest rendelni, s ezt az ügyvéd-egyletnek, ennek nemlétében azon első folyamodásu törvényszéknek, melynek területén lakik, illetőleg személyes bíróságának bejelenteni. 39. §., 40. §. — A ministeri törvényjavaslat 45. §., 46. §-ai. V. Fejezet. Az ügyvédjelöltekről 41. §. Az országnak azon benszülött, vagy honosított lakosa, ki két szigorlatot sikerrel letett, s valamely ügyvéd vagy kir. jegyző mellé, avagy bíróságnál vagy az igazságügy-ministernél joggyakorlatra beállott, — és az illető ügyvéd-egylet, első folyamodásu törvényszék, avagy kir. j jegyző előtt tett bej Mentés alapján joggyakorlatának megkezdése idejéről hivatalos bizonyítványt vesz, — ügyvédjelöltnek te- J kintetik. 42. §. Ha az ügyvédjelölt főnökét változtatja, — előbbi főnökének elhagyását ugy az ujabbihoz átlépését ugyan a 41. §-ban emiitett bizonylattal kell igazolni. 43. §. A jelölt és főnöke közötti viszonyt a köztük létre jött magán egyezkedés, mely egyiknek kívánatára Írásba foglalandó, határozza meg. 44. §., 45. $. — Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 51. §. és 52. §-ai. VI. Fejezet. Az ü g y v é d - e gy 1 e t e k r ő 1 46. §. Egy vagy több törvényhatóság területén az ügyvédi-kar társadalmi hivatásának hathatósabb előmozdítása, erkölcsi tekintélyének emelése, jogai s kötelmei fölötti szigorúbb őrködhetés, érdekeinek testületi felkarolása, megóvása, fejlesztése tekintetéből egyletté alakulhat. Az ügyvéd-egylet amellett hogy alap s ügyvitel szabályait, tanácskozás s házrendjét a szabad társasulás jogánál fogva — az egyletekre nézve hatályban lévő általános törvények korlátai között — teljesen önmaga alkotja s határozza meg; — alapszabályainak az igazságügy-ministernél való bemutatása által még különösen feljogosulva van : a) területén az összes ügyvédi érdekeket képviselni, habár egyes ügyvédek nem is volnának az egylet tagjai. b) a területén lakó gyakorló ügyvédekről vezetett nyilvántartás alapján a szegények képviseletének sorrendjét megállapítani c) az ügyvédi vizsga bizottságához tagot s ennek helyettesét választani. d) ügyvédjelöltek felvétele s gyakorlati ideje fölött ennek nyilvántartása mellett bizonyítványt kiszolgáltatni. VII. Fejezet. Az ügyvédek felelőségéről. 47. §. Az igazságügy általános érdekében a törvényhozás, s ennek meghatalmazásából a végrehajtó hatalom intézkedik. — Egyes panaszos esetek fölött mindig az illetőbiróság határoz; — ez esetek a megtorlandó visszaéléshez képest mennyire tartoznak a polgári mennyire a fenyítő biróságok illetékessége alá, — a törvénykezési szabályok irányadók. 48. §. Ha az ügyvéd felségsértés, hazaárulás, hűtlenség, sikkasztás, tolvajlás, rablás, orgazdaság, gyilkolás, s gyújtogatás bűntények egyikének elkövetésében bűnösül elitéltetik, — az illető büntető-biróság által a törvényes büntetésen felül az ítéletben még az ügyvédségtőli teljes elmozdítás is kimondandó, — ez az ügyvédi oklevelének megsemmisítésével is végrehajtandó. Egyébb bűnesetek avagy vétségek miatti ítéletben meghatározott büntetés tartama alatt ügyvédségét nem gyakorolhatja. 49. §. Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 81. § a. 60. §. Az igazságügyministeri törvényjavaslat 82. §-nak első bekezdése, — a második kihagyandó. 51. §. Az igazságügy-ministeri törvényjavaslat 83. §-a. 52. §. Az ügyvéd cselekvése, vagy mulasztásából eredő kártérítési keresetek a köztörvényben meghatározott idő multával évülnek el. 36