Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 35. szám - A győri ügyvéd-egylet észrevételei "az ügyvéd rendtartás" minist. törvényjavaslatra

140 i leltározást njolag elrendelte, minthogy elhunyt N. Jánosi né kiskorú örökösöket hagyott hátra, kikre nézve az örökség habár a közös végrendelet korlátozásai mellett, kétségtelenül megnyílt s igy a hátramaradt vagyon a törvény értelmében minden esetre leltározandó. Ez ellen id. NeuhofferJánossemm. panaszt adott be, mert 1862. sept. 25-kén, midőn a polg. perr. 559. §-ként az örökösödési eljárás beállt, az örökösök mind nagykorúak lévén, s az 5Ü6. §. a) esete egyátalán fen nem forogván, szemben a polg. perr. 579. §-val mely a birói beavatkozást kizárja - - a panaszlott végzés a perr. 297. §. 1. és 22. §. esetét képezi két rendbelileg is. Panaszló a felmutatott végrendelet alapján mint közös szerző s túlélő házastárs nagykorú gyermekei beleegyezésével az egész örökséget átvette s annak háboritlan birtokában is maradt, az örökösödési illetéket is lefizetvén. A panaszlott végzésben emiitett kiskorú örökösök — egyik nagykorú Örökösnek gyermekei pedig 1862. sept. 25-kón az örökség megnyíltakor még éleiben sem voltak. ASemmitószék azt elvetette; „mert ámbár 1862. évben elhalt Neuhoffer Jánosné csupán nagykorú örökösöket hagyott hátra, kik hagyatéki tárgyalást nem kérelmezvén, bírósági eljárásnak akkor helye nem volt; miután azonban időközben egyik örökös, Neuhoffer György, 1867. évben meghalván, kiskorú örökösöket hagyott hátra, ezek érdekében a bíróság a perr. 560. §. szerint köteles volt, a különben ezek részéről is kérelmezett, nagyannyuk utáni hagyaték leltározását hivatalból elrendelni; minélfogva a kérdéses hagyaték leltározását rendelő 25624. sz. végzés elleni semm. p'anasz elvetendő volt." (1871. martius 22. 1531. sz.) J Midőn a végrehajtási végzés még az osztr. polg perrend. hatálya alatt hozatott s a foglalás is akkor eszközöltetett, az árverés elrendelése alkalmával az igénykeresetek beadására 15 napi határidőt kitűzni s e tekintetben hirdetményt kibocsátani nem szükséges; miután az ily eljárás által a törvénynek visszaható erő adatnék, mire az átm. intézkedések a végrehajtás ily stádiumában fel nem jogosítanak, különben a perr. 464. §-ban ^határozottan rendeltetik, miszerint a kérdéses határidő a fog'lalás napjától számitandó. Krasfeó város s vidék törvényszékének 1869. év sept. 25 én 5595. sz. alatt kelt, alperes lefoglalt ingóságainak elárverezését elrendelő; — továbbá Felsó-Fehérmegye Hidvé.g járási egyes bíróságának 1869. decz. 11-kén 128)5. sz. a. kelt — az árverezési hirdetményt kibocsátó végzései ellen Maurer Károly alperes, ki Lotir s Angelovics keresk. czég részére 300 for. s jár. erejéig elmarasztaltatott — 1869. dec. 21-kén sem. panaszt adott be. A Semmitőszék határozta: „A semmiségi panasz azon része, mely Brassó város s vidék törvényszékének árverezést elrendelő 5595. sz. a. hozott végzése ellen intéztetett, elvettetik; mert az 1869. évi april l-jén az osztrák polg. perr. hatályban léte ideje alatt véghezvitt becslés ellen alperes jogorvoslattal nem élvén s igy az jogérvényre emelkedvén, az árverés a per bírája által elrendelhető volt; „ugy szintén elvettetik a semm. panasz azon része is mely hídvégi járás egyes birájának 1869. decz. 11-én 1285. sz a. végzése ellen általában jelentetett; mert miután az eljáró bíróság a per birája által az árverés foganatositása végeit megkerestetett, az árverési határnapokat szabályszerüleg tűzte ki; „Azonban a sem. panasz azon részének, mely Bre=só város s vidék tszékének azon intézkedése ellen intéztetett, melynél fogva a lefoglalt s megbecsült ingóságoknak N. Ajtajára szállítása megengedtetett, hely adatván, ezen végzés,-az annak következében tett egyesbirósági intézkedéssel együtt megsemmisittetik, s az eljáró bíróság szabályszerű eljárásra utasittatik, mert az árverés megtartása idegen törvényhatóság területére levén áttéve, ezen intézkedése a brassói tszéknek a perr. 297 §. 1. pontjába ütközik; de különben is a perrend 402. §. szerint a végrehajtást foganatosító kötelessége az árverés helyét és idejét meghatározni; „ennélfogva a sem. panasz ezen részének hely adandó s az eljáró biróság szabályszerű eljárásra utasítandó volt. (1870. aug. 19. — 6269. sz. a.) Perújítást elkésés indokából megtagadó ítélet ellenében nem semm panasz, hanem felebbezés utján keresendő orvoslás Moysze Mihály, ki évek előtt makacsságból lett elmarasztalva Bugarin Terézia ellen 310 frt. s jár. iránt Iírassómegye tszéke elótt megjelenés vétlen elmulasztása miatt perujitási keresetet adott be, mellyel azonban a tszék 1870. sept. 2. — 3862. sz. a. ítélete folytán elutasittatott; mert ily esetben a 315. §. szerint a perújítás az elmulasztott határnaptóli fél év alatt megindítandó, mig jelen kereset attól véve több mint két év után adatott be. Ez ellen felperes sem. panaszszal élt, mert 316 §. szerint a 315. §. c) esetében a perújítás az elévülés tartamáig meg van engedve, s felperes azt akarta uj bizonyítékokkal igazolni, hogy alperes nála nem hl/i év hanem csak 5/2 hóig szolgált s erre kifizettetett. A Semmitőszék elvetette „mert ujitott perben 320. §. értelmében a perújítás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együttesen tárgyalandó s döntendő el, s az eljárás a közönséges szabályok s elvek szerint történik; következve a mennyiben felperes keresetével s igy a per megujithatása iránti kérelmével is itéletileg elutasittatott, — ezen érdemiedhatározat ellen felperes más törvényes semmiségi un mányában — felebbezési perorvoslattal élheti' ' a tszék ítélete 297. §. alapján meg nem apr. 5. — 3232. sz.) Felelős szerkesztő és kiadó-tui SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. —Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. __ —— •>0c>r ; Pesten, 1871. Nyomatott KocsiSándor saját ny0I^*^|^^^iacz eS a dunaáor sarkán, 9. O